A Kisorbán lényegében azt fejtette ki 230 oldalon, amire a Nagyorbán már évek óta utalgat nyári, tusnádfürdői programadó beszédeiben és itt-ott elejtett mondataiban. A miniszterelnök 2022-ben Tusványoson azt mondta:
„Keletről, Nyugatról is jön a tőke. (…) Tranzitország vagyunk, és tranzitgazdaság is akarunk maradni, ahol azt a megjegyzést kell tennem, hogyha a világ blokkosodik, és kettévágják megint keletre és nyugatra, akkor mi nem egy találkozási hely leszünk, egy tranzitország (…) átjáró, érintkezés, ami mind a Kelet, mind a Nyugat előnyeit ötvözi, hanem, ha blokkosodás van, akkor mi valaminek a széle leszünk, a perifériája. És akkor nem egy virágzó Magyarországunk lesz, hanem egy Rejtő Jenő-féle poros, előretolt helyőrség lesz Magyarországból. Ezért minden blokkosodást nekünk elleneznünk kell. A tranzitország és tranzitgazdaság csak így hoz hasznot.”https://telex.hu/belfold/2024/01/19/orban-balazs-huszarvagas-konnektivitas-kulpolitika-fidesz
10 Responses
Szégyen ami itt van .Miden tisztességes embernek el kellene innen menni itt hagyni ezeket az észlényeket hogy csukják magukra az ajtót.
minden telexes számára nyitva a határ
Orbán győző és párttársai sem tudtak elüldözni innen, a kisfiának sem fog sikerülni…
„Érdemes fölidézni, hogyan vélekedik Kodály országunk egyik nemzeti kisebbségéről, a zsidóságról, a zsidó- magyar problematikának különböző aspektusairól, mely napjainkig nem oldódott fel, annak ellenére sem, hogy ezt sokan érdekből vagy anélkül tagadják. Az alábbiakban idézett gondolatok tükrében kiderül, hogy – bár ezt egyes zsidók többször hangoztatták, mint pl. Werner Leó – Kodály nem volt antiszemita. Az antiszemita faji- vérségi alapállásból utálja a zsidót, s gyűlölete minden egyes, a héber etnikumhoz tartozó egyedre kiterjed. Kodály a sajátosan zsidó mezbe öltözött emberi gyarlóságokat állítja csak pellengérre, a dicsérettel sem marad azonban adós, már ahol erre mód nyílik.
Elgondolkodtató, amit a politikai hatalom után kapkodó zsidó polgártársainak taktikájáról ír skiccszerűen: „Zsidó. Első ember a király után. József Egyiptomban. Sándor Pál: wir werden im Hintergrund (= mi háttérben leszünk), elől egy régi magyar minden megyében”. Gondoljunk csak az SZDSZ-re és magyar származású belügyminiszterükre, Kuncze Gáborra.
Újabb idézet: „Zsidó sohasem tud azonosulni a szállásadó néppel, mindig vendég marad.” Továbbá mintegy intésül adja tudtunkra: „Faji összetartás: a zsidóság ereje. Nem szidni, hanem követni kellene addig a határig, amin túl az igazsággal ütközik. Érdekes, amit szinte rokonszenvtől fűtve ír: „A 20 éven aluli zsidók ártatlansága, meleg szíve és sok gyermeki bája: ezt kellene valahogy konzerválni a 20 éven felülieknek is. Ebből lehetne művészet. De tán csak ebből. És tán leghamarabb Magyarországon. Úgy látszik, kevés alkalmasabb talaja van most a zsidóknak.”
Majd mind a vendég népet, mind hazai szállásadóit ostorozva: „Amint a legigazabb antiszemiták a zsidók közül kerülnek ki, rájuk lehet bízni a faj megjavítását. Nem keresztelkedés, asszimiláció, hanem belső felszabaduláson való szüntelen munka – miután a külső megvan – segíthet csak a zsidókon… Ha már lesz elég becsületes zsidó, nyugodtan rájuk bízhatni a harcot a többi, a nyavalyás és ártalmas zsidó ellen annál inkább, mert a becsületes magyaroknak elég dolga a hitvány magyarok ellen megállni.”
Mint a magyar valóság iránti érzékeny hazafi, ő sem ignorálhatta a zsidóság Magyarországon kifejtett ambivalens tevékenykedését, mely napjainkban egyre aggasztóbb méreteket ölt, hisz „növeli, ki elfödi a bajt.”
Saját nemzetének s a hazai viszonyoknak jó ismerőjeként féltő-szerető-korholó hévvel ostorozza népét. A majd 50 évnyi szünet után ma újra formálódó pénzarisztokrácia számára is van Kodálynak megfontolandó gondolata. A kár csak az, hogy tapasztalatom szerint a címzettek java része aligha fogékony, aminek oka az alacsony tudatszint.
„Régen a születés, szellem és pénz arisztokráciája egy volt. Akkor volt ariosztokrata kultúra. Ma rendesen mindegyik külön. Aki egyikhez tartozik, nem tartozik a másikhoz. Innét a sok diszharmónia. Régi műdalaink ez arisztokrata kultúra maradványai.”
„Felső tízezer: elfásult, jóllakott lelkek. (Zsíros kis szívek) A szegények kincse: elhasználatlan frissesség, fogékonyság. Ahol még az a hit nincs meg, hogy pénzen mindent meg lehet szerezni, ott még értékelik a pénzen megvehetetlen értékeket.”
Félő, hogy a következő kodályi diagnózis mindmáig érvényes: „Olyan országban, ahol a legjobb, legigazabb törekvést támadták mindig, ahol sárral dobáltak mindenkit, aki jót akart, ahol meggyanúsítottak egy Széchenyit, s ahol hazaárulónak bélyegeztek egy Szekfű Gyulát, ott valóban megtiszteltetés számba megy az ilyesmi, és inkább az ünnepeltetés a gyanús.””
Nagy Ferója szerint a Főnix feketemágusainak, valamik egyfolytában támadtak minket minden miatt, mint Csepregi Éva főszereplőjük miatt, az elmeosztály tagjaival együtt, minden deformációjuk, betegségük miatt. Ez teljesen normális a világon. Emberré válnak közben.
Nyugi van, „tisztességes”. Te csak halovány „egyéniség” vagy a régi/új SZDSZ-ben.
„A kommunizmus fekete könyve (Le Livre noir du communisme) 1997 novemberében jelent meg, azonnal hatalmas vitát kiváltva mind történészi, mind politikai körökben.
A kommunizmus áldozatai a könyv adatai szerint
A könyv adatai szerint a kommunizmus számlájára mintegy 100 millió áldozat írható (s ezek csak a halálos áldozatok):
Szovjetunió: 20 millió áldozat;
Kína: 65 millió;
Vietnám: 1 millió;
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság: 2 millió;
Kambodzsa: 2 millió;
Kelet-Európa: 1 millió;
Latin-Amerika: 150 000;
Afrika: 1,7 millió;
Afganisztán: 1,5 millió;
a nemzetközi kommunista mozgalom, illetve a hatalomra soha nem került kommunista pártok számlájára pedig körülbelül 10 000 áldozat írandó (14. o.).”
Csak nem rokon?
„A fő szerzői közül ketten, Nicolas Werth és Jean-Louis Margolin, vitát robbantottak ki Franciaországban azzal, amikor nyilvánosan elhatárolták magukat Courtois összegző megállapításaitól. Kijelentették, hogy Courtois megszállottjává vált a 100 milliós számnak.”
A képet nézve: Hát’ igen! régen volt értéke,súlya a Kossuth díjnak! Nem akárki kaphatta meg,vitatható „érdemekért”.
„Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. január 28-án, egy szombat délutánon mondta el legendássá vált rádiónyilatkozatát a 2016-ban elhunyt Pozsgay Imre, aki 35 évvel ezelőtt az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt.
A korábban kulturális és művelődési miniszteri posztot is betöltő Pozsgay a 168 Óra című rádióműsorban először hivatkozott arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága által felkért Történész Albizottság – a Központi Bizottság által még meg nem vitatott – szakértői anyaga az 1956-os eseményeket „népfelkelésnek” tartja, amely a nemzeti önérzetében megsértett és megalázott társadalom fellépése volt a diktatúra ellen. „
Hát igen!
D209; Francia Becsületrend
Koncz Zsuzsika : Francia Becsületrend
Gergényi: Francia Becsületrend
Csak az üldözött SZDSZ-es Bálint Gazda nem kapta meg:
„Munka Érdemrend arany fokozata
A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata
SZOT-díj (1988)
Táncsics Mihály-díj (1990)
MÚOSZ Aranytoll életműdíj (1998)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)[71]
Fehér Rózsa-díj (2007)
Gyöngyös díszpolgára (2009)
Budapest díszpolgára (2009)
A Hajléktalan Emberért díj (2009)
Paul Harris-díj (2009)[36]
Hazám-díj (2017)[72]
Prima Primissima díj (2017)[73]
Magyar Szabadságért díj (2018)
Év Agrárembere 2018 – életműdíj, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (2019)[74]
Humanizmus Díszpolgára – MEASZ Európa-nap (2019)[75]
Várda díszpolgára (2019)[76]
Tarnabod díszpolgára (2019)[77]
Wesley-díj, MET-Wesley János Lelkészképző Főiskola tudományos tanácsa (2019)[78]
Kispest díszpolgára (2019)[79]
Budapest XVI. kerület díszpolgára (2020)”