Most Sóskút van soron, felkészül Érd és Tárnok

 

Úgy tűnik, fordult a környezetvédelmi károkozás globális iránya: míg korábban a nyugat exportálta keletre és délre a szennyező üzemeit, most mi lettünk az aggályos beruházások célországa. Ez a trend úgy tűnik Érdet is közvetlen közelről fenyegeti. Hogy ez a fenyegetés kívülről jön-e vagy inkább belülről, az nagy kérdés.

A debreceni CATL, a gödi Samsung csak az előfutárai voltak az akkumulátorgyárak és -feldolgozók térhódításának Magyarországon. Mivel a civilek tiltakozása megmaradt helyi szinten, az akkumulátor-feldolgozó, garantáltan „környezetbarát”, sőt, egyenesen a bolygó megmentésén munkálkodó magyarországi telephelyek szaporodni kezdtek, méghozzá kisebb, még kiszolgáltatottabb, ám nagyvárosokhoz közeli települések határában. Méghozzá úgy, hogy ezek létesítéséhez a magyarországi szabályozás szerint nincs szükség környezetvédelmi hatástanulmányra.

Magyarországon ugyanis egy ideje stratégiai ágazat lett az akkumulátoripar.

A lítium-ion akkumulátorok iránti kereslet az EU becslései szerint 2030-ra 14-szeresére ugrik majd, és az akkumulátorok újrahasznosítása nagy üzlet lesz. Kormányunk pedig ujját a kor ütőerén tartva ebből nagy igényt és nagy bizniszt szimatol. Ma még valóban úgy látszik, hogy a személygépkocsik gyártásának őrületes üteme nem csillapodik, és a fosszilis energiaforrásról az elektromosra történő átállás szükségessé teszi a veszélyes akkumulátor-hulladék hatalmas mennyiségének kezelését, valamint az ezekből kinyerhető drága és ritka fémek (kobalt, nikkel, réz, lítium) újra felhasználását.

akkumulátorgyártás

Hogy ez valóban így lesz-e, vagy még korábban bedől a globális gazdaság, és vele az autóipar, azt ugye nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy jelenleg gőzerővel folyik hazánk akkumulátorgyártó és –temető nagyhatalommá alakítása. Hogy ez a települések számára mit jelent arra lássunk néhány példát.

Itt van például a dél-koreai SungEel HiTech Hungary Kft. amely akkumulátor-újrahasznosítási technológiákra szakosodott, és Bátonyterenyén, valamint Szigetszentmiklóson is létesített üzemet. Az Érdhez közeli telep súlyos robbanással hívta fel magára az ország figyelmét 2023 márciusában. A két halálos áldozatból egyet (egy magyarul nem tudót) megpróbáltak eltagadni, de az Átlátszó kiszagolta, ahogy azt is, hogy a céget többször is megbüntették a hatóságok dolgozóik veszélyeztetése és a hulladékgazdálkodás szabályainak súlyos megsértése miatt. A SungEel Hitech 2022-ben négy figyelmeztetést és nyolc bírságot zsebelt be a hatóságoktól a cég telephelyein uralkodó áldatlan állapotok miatt. A kormányhivatal sem a szigetszentmiklósi, sem a bátonyterenyei telephely számára nem írt elő környezetvédelmi engedélyt. 2023 márciusában kiderült, hogy a bátonyterenyei üzem területén több mint ezer fémhordóban engedély nélkül tárolt veszélyes hulladékot talált a hatóság, melynek eredetét nem tudták igazolni. Erre a hatóságok 31,2 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki. A cég tavalyi, 18,5 milliárdos árbevétele és 1,6 milliárd forintos nyeresége mellett el lehet képzelni, mekkora a visszatartó ereje az ilyen mértékű bírságnak.

A bátonyterenyei üzem mérgező hulladékát 50 kilométerrel arrébb, az Abasár melletti néhány elhagyott laktanyában is megtalálták. Bár a település polgármestere kifejezte reményét, hogy a hatóságok megfelelő szigorral fognak eljárni, büntetőeljárásról nincs hír. Sőt, a polgármester egy tegnapi bejegyzése alatti kommentekből az derül ki, hogy a hulladékot azóta sem szállították el a volt laktanya területéről.

Abasár harckocsizó laktanyája és annak lőtere 2005-ben

A SungEel honlapján az olvasható, hogy a cég rendkívül innovatív és környezetbarát technológiákat, alkalmazottaival pedig etikus megközelítést alkalmaz. Ezt ígérte az alsózsolcaiaknak, és most a sóskútiaknak az Andrada cégcsoport is, amely Érd szomszédjában építi új telephelyét. Az állítólag szlovén tulajdonú Andrada Group káeftét tavaly év elején jegyezték be miskolci telephellyel, 3 millió Ft alaptőkével. Bár ebből nem lehet csodát művelni abból a 4,7 milliárdos állami támogatásból már el tudott indulni, amelynek odaítélését Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly augusztusban büszkén jelentette be szlovéniai látogatása alkalmából. Hozzátette, hogy Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója lesz, elsősorban a keleti beruházásoknak köszönhetően.

A magyarországi térhódítás azonban nem indult sikeresen. Az első helyszínként kiszemelt Alsózsolca ugyanis kiebrudalta a közmeghallgatásról a cég képviselőit. A Miskolchoz közeli 6000 fős városka polgármestere elmondta, hogy az Andrada képviselői korábban jártak nála, és kérésére megígérték, hogy a lakossággal is megismertetik szándékaikat, mivel az akkumulátorokkal kapcsolatos beruházások félelmet keltenek az emberekben.

„Nem kaptunk visszajelzést, mi is csak a kormányhivatal közleményéből tudtuk meg, hogy a beruházás zöld jelzést nyert – mondta el Szilágyi László polgármester a minap.hu beszámolója szerint. Alsózsolca polgármesterének Facebook-bejegyzését, és levelét, melyet az Andrada ügyvezetőjének írt, tanítani kellene „civil kurázsi” tantárgyból, ha lenne ilyen.

De ugyanezt elmondhatjuk a kisváros lakosságáról is. Az országos sajtót is bejárta a hír, hogy nem sokon múlt, hogy az Andranda képviselői sértetlenül távozzanak, ennek érdekében a biztonsági őröknek is közbe kellett lépniük. Nem csoda, hogy felzúdult a nép, a veszélyes anyagokat feldolgozó üzemet ugyanis a kavicsbánya tó mellé kezdték építeni, amelyről a helyiek mindaddig úgy tudták, hogy védett ivóvízbázis. (Mint kiderült, ezt a védettséget 2018-ban megszüntették.) A falubeliek Őrszem néven civil őrjáratot indítottak, hogy ellenőrizhessék, mi történik a tervezett telephelyen, amelynek egyelőre nincs engedélye a beruházás befejezésére, írta szeptemberben a független helyi lap.

Bár a borsodi kormánymédiában az Andrada cégvezetője pár napja azt nyilatkozta, nem tettek le arról, hogy a térségben megvessék a lábukat (az országos sajtóban ugyan az jelent meg, hogy szeptember végén a beruházó visszavonta az üzem engedélykérelmét), azt is hozzátette, hogy „több telephelyben is gondolkodnak, Sóskút ebben az első állomás, amely logisztikai és infrastrukturális szempontból is a legoptimálisabb”.

Az Andrada terjeszkedésének módja joggal kelthet aggodalmat. Bár az országos sajtóban csak öt nappal ezelőtt jelent meg a hír, hogy az Alsózsolcára tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem Sóskúton nyílik meg, működésének megkezdését február végére ígéri a cég vezetője.

Az eljárás alattomban való előkészítése emlékeztet a Dongwha elekrolit alapanyaggyártó üzem létesítésére, amit 2020 szeptemberében a covid-sokk idején kezdtek el, de a település csak januárban vette észre, hogy valami készül, amint az Érdmost videójából kiderül.

 

Az Andrada ezek szerint vagy nem tanult az alsózsolcai fiaskóból, vagy valamiért biztosra megy. Talán egy másfajta polgármesteri fogadtatásra építhetett, hiszen ígéri ugyan a szükséges környezetvédelmi engedélyek beszerzését, de mivel most már január 21-ét írunk, engedélynek még nyoma sincsen, februári üzemnyitásnak viszont igen, nagy meglepetésekre aligha készül.

Lássuk, mit ígér nyelvileg kínosan magyarított honlapján az Andrada.

Ígéri „nemesfémek csúcstechnológiás városi bányászatát” – bármi legyen is az. Valamint, hogy „Andradában a kritikus nemesfémek reprodukálásával védjük a bolygót a csúcstechnológiás, csúcstechnológiás (sic) „zárt hurkú” lítium-ion akkumulátorok újrahasznosításán belül. Tiszta és környezetbarát szabadalmaztatott mechanikai és kémiai eljárásokat működtetünk az akkumulátor minőségű katód prekurzorok és lítium előállításához hidroxid/karbonát a következő generációs lítium-ion akkumulátorokhoz.”

Azzal kecsegtet, hogy „A lítium-ion akkumulátorok energiát biztosítanak életminőségünk javításához. Az elektromos járművek térnyerése és az ezzel összefüggő akkumulátor-gigagyárak növekedése ma több ezer, holnap pedig millió tonna hulladék lítium-ion akkumulátort termel. Bár nagy értékűek és értékesek, nagyon nehezen bonthatók le alapvető elemeikre.”

A cég azonban ezt megoldja, méghozzá „a világon egyedülállóként”. A megoldás „a zárt hurkú lítium-ion akkumulátor-újrahasznosítás, amely még gyerekcipőben jár, és gyorsan fejlődnie kell, hogy megbirkózzon a növekvő igényekkel.”

A még fejlődésben levő, Szijjártó szerint forradalmi és a környezetre teljességgel veszélytelen technológiáról annyit tudhatunk meg, hogy „A hidrometallurgiai újrahasznosítási folyamat egy kémiai kicsapásos módszert foglal magában, amely lehetővé teszi a szűkös ásványi anyagok kinyerését a fekete tömegből, és az akkumulátorgyártókhoz való eljuttatását új akkumulátorok előállításához.” Valamint azt, hogy a végső cél mindezzel… nos, nem, nem gigaprofit megszerzése, hanem „A bolygó védelme és az élet fenntarthatóvá tétele.”

Nos, ideje elárulnunk, miért választottuk címlapképnek az Érd és Tárnok határában megkezdődött építkezés fotóját: valami készül itt is, de nem tudjuk, mi. A terület tulajdonosa, a magyar állam képviseletében eljáró NIPÜF Zrt. ugyanis nem válaszolt Érd polgármesterének kérdésére. Van okunk aggodalomra és gyanakvásra? A fentiek tükrében alighanem van.

Mindenesetre a sóskútiak és mindenki, aki a térségben érintettnek érzi magát, többet is megtudhat a közvetlen környezetünkben induló beruházásról azon az „alternatív közmeghallgatáson”, amelyet az LMP január 24-én szerdán 18 órára szervez. Helyszín: Sóskúti Lovas és Élménypark étterme (Sóskút, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 61.).

„Felháborítónak tartjuk, hogy sem Pusztazámor 1000 lakóját, sem a 3500 fős Sóskút, sem a több, mint 10 ezer fős Tárnok, sem a gyakorlatilag 80 ezres Érd lakosságát nem kérdezik meg arról a döntéshozók, hogy kívánnak-e újabb akkumulátoripari veszélyes üzemet látni néhány száz méterre természetvédelmi területtől, alig egy kilométerre tárnoki otthonoktól, és néhány kilométerre sóskúti és érdi lakóövezetektől – írják az esemény szervezői, első lépésként megjelölve a helyzet kibeszélését, a lehetőségek számavételét. – A közösség ereje csodákra képes! Ezt a gyárat eredetileg Alsózsolcára tervezték, de a helyiek összefogtak és együtt mondták ki, hogy: Nem! Nem kérnek az akkuüzemből! A történet vége az lett, hogy nem lett akkumulátor-újrahasznosító Alsózsolcán. Most mi jövünk, nekünk kell megvédeni saját településeinket a méreggyáraktól!”

Fotó: archívum, LMP Érdi Szervezete, Abasár FB oldala, Pixabay

További cikkeink

Facebook