„Az Airbusnak, a Boeingnek és a hajtóműgyártóknak is javítaniuk kell a belső minőség-ellenőrzésükön” – mondta kedden a Bloombergnek Váradi József, a Wizz Air Holdings diszkont légitársaság vezérigazgatója Abu-Dzabiban.

– tette hozzá.

Váradi azonban nem állt meg a gyártók felelősségénél, úgy véli, a szabályozó hatóságoknak is fokozniuk kell az ellenőrzést. A felügyelő szervek és a gyártók túl sokáig ápoltak „meglehetősen meghitt” kapcsolatot egymással.

– rótta fel Váradi. A szabályozóknak fontos szerepük van a légi közlekedés biztonságában, nem léphetnek kvázi frigyre azokkal, akiket ellenőrizniük kell.

Mint ismert, az Alaska Air egyik Boeing 737 Max 9 típusú repülőgépe kényszerleszállást hajtott végre az oregoni Portlandben, miután repülés közben egy nagyméretű panel kirobbant a gép falából, és 4900 méteres magasságban egy tátongó lyuk keletkezett a géptörzs bal oldalán. Az esetet követően repülési tilalmat rendeltek el a típusra.

A Wizz Air is érintett

Noha a Wizz kizárólag Airbus flottát üzemeltet, így nem érinti a Boeingre elrendelt repülési tilalom, ám a magyar fapados légitársaság is megégette magát az Airbus A321neo típusú repülőgépeinek hajtóműhibája miatt. Váradi szerint emiatt a márciusban véget érő pénzügyi év során 40-50 repülőgépet kell földre parancsolniuk, hogy ütemterven kívüli karbantartást végezzenek rajtuk.

A légitársaságot ugyan a hajtóműveket gyártó Raytheon Technologies Corporation (RTX) anyagilag „tisztességesen kárpótolta”, az ellenőrzések elhúzódása ennek ellenére keményen sújtja a vállalatot, mivel az egész iparág az anyagellátás akadozásával küzd.

– fogalmazott Váradi.

A hajtóműgondok – egyebek mellett – természetesen  nyomot hagytak a Wizz részvénykurzusán is, hiszen május óta mintegy harmadával esett a papír, jóllehet az utóbbi időben elkezdett kapaszkodni az árfolyam, és az 1550 pennys október végi mélypontjáról ismét 2200 penny fölé kúszott.