Ahogyan a sajtóból talán már önök is értesülhettek, dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr javaslatára, Orbán Viktor miniszterelnök úr kinevezése alapján, 2024. január 1-től az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatói feladatait látom el; a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatói tisztségéről ezért fájó szívvel leköszönök.
Az elmúlt 5 év szakmai pályafutásom legszebb és legharmonikusabb időszaka volt. Szerencsés vagyok, hiszen elmondhatom, hogy vezetőként mindig mély elhivatottsággal léptem át az intézmény kapuját, feladataimra pedig nem kötelezettségként, hanem olyan kihívásként tekintettem, amellyel a lakosság érdekeit szolgálhatom. Az átvett örökség nehéz volt, hiszen a 2017-es kórházösszevonást követően érdemi integráció nem történt, számos párhuzamossággal és a szervezeti kultúrák, valamint a technológiai, üzemeltetési színvonal különbözőségével is szembe kellett néznünk.
Hiszem, hogy egy vezető csak a munkatársai együttműködésével és bizalmával érhet el valódi sikereket és eredményeket. Igazgatói pályafutásom első két évében sikerült kialakítanom egy olyan csapatot, amely mindvégig támogatta a munkámat, akik inspiráltak, akikre támaszkodhattam, s remélem, ők is úgy érezték, bármilyen konfliktushelyzetben kitartok mellettük. Nem megsértve a többieket, ki kell emelnem dr. Somogyi Aliz gazdasági igazgató személyét, akinek munkatapasztalatai, szervezetfejlesztési képességei és a látható gazdálkodás érdekében tett intézkedései mérföldkövet jelentettek a kórház életében.
Különösen büszke vagyok az innovációinkra, legyenek azok szellemiek vagy anyagi természetűek. Az országban elsőként hívtuk életre a Kórházak éjszakája című rendezvényt, megnyitva a betegellátási területek rejtett szépségeit Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye lakosai és tanulói előtt. Külön köszönet a Támogatók Társasága tagjainak, akik a polgári hagyományokat újrateremtve köteleződtek el a kórház mellett. Csupán játékos innováció volt a MediCafe kávéház felállítása, és a logó szabadalmi védettségének bejegyzése. Mindezek mellett mintegy 24 milliárd forintnyi materiális innovációt tudtunk végrehajtani, európai szintre emelve a kiszolgálási területeket, lásd például logisztikai központ, kórházi informatikai rendszerek; megteremtettük az ország legnagyobb radiológiai kapacitását, Magyarországon elsőként önálló egynapos sebészeti centrumot állítottunk fel, teljes technológiai megújuláson esett át a sugárterápiás géppark, a kardiológiai katéteres labor, és a GYEK csaknem 70 százalékban újult meg. Modern, családbarát szülészetet alakítottunk ki, emellett a Skill-laborban hazánk legjobban felszerelt orvostechnológiai képzőhelye kapott helyet. A sort sokáig tudnám folytatni.
A kórház ennek az 5 évnek elismeréseként részesült Kiváló integrált nagykórház elismerésben, Ajkay Zoltán-díjban, és jómagam két életműdíjat kaptam. Az elért eredmények közül mégis talán a legbüszkébb arra vagyok, ami nem látszik, vagyis a sikert kovácsoló kollégákra s arra a szervezeti kultúrára, ami lehetővé tette, hogy munkatársaink egy csapatként tudjanak működni a mindennapokban, és együttes erővel álljanak helyt bármilyen helyzetben. A kórház jövőjének kulcsa ebben áll: a majdan belépő új vezető tudja-e tovább építeni ezt a szervezeti kultúrát, melyben a munkatársak amellett, hogy a legnagyobb felelősségtudattal és megfontoltsággal végezték tevékenységüket, inspiráló közegben dolgozhattak.
Külön hangsúllyal köszönöm meg az orvos kollégák, ápolók s valamennyi egészségügyben dolgozó munkáját, akik a Covid-járvány időszaka alatt hősiesen, majd ezt követően erejüket megfeszítve, szakmájukra hivatásként tekintve dolgoztak önökért. A főigazgatói feladatokat – a pozíció végleges betöltéséig – dr. Büdi László orvosigazgató úr veszi át tőlem, aki kiváló szakember, nagyszerű orvos.
Végezetül engedjék meg, hogy köszönetet mondjak önöknek is, a vármegye lakosságának az irántam tanúsított bizalomért, a helyi közigazgatási vezetőknek és közéleti szereplőknek a támogatásukért, a társszakmai szervezeteknek a kollegiális partnerségért; munkatársaimnak pedig a becsületes és tisztességes munkáért és a kimeríthetetlen energiájukért.
Megtiszteltetés volt, hogy azért dolgozhattam, hogy a vármegye lakossága a lehető legmagasabb színvonalú ellátásban részesülhessen. Egyúttal hálás vagyok a kollégáimnak is, hogy velük együtt végezhettem a munkámat, közösen alkothattam és valósíthattam meg elképzeléseket, célokat. Valamennyiüknek azt kívánom, hogy jövőbeni boldogulásuk sikeres legyen, és érezzék, a kórház, ha szükségük van rá, biztos háttérként szolgálja önöket a továbbiakban is.
Dr. Révész János
Na én egy életműdíjat se adtam volna neki
Ez vicc?? Dr Alíz a megmentő volt????Hehehe
Alíz a csoda kórházban. Osztan akkor mér vót ennyi milliárd mínuszka?
Mióta tudjuk, hogy elmész sok pezsgő fogyott. Sose lássunk még egyszer!
levélben elköszönni… hmm stílusos
Remélem, az is rá volt írva a borítékra, hogy vigyázzállásban kell olvasni a levelet. Nacsalnyik elvtárstól az az igazán stílusos.