Az osztály létrehozása melletti érv még a régmúltból megörökölt struktúrában keresendő Badány Lajos alpolgármester elmondása alapján. Akkoriban ugyanis minden szakmai kompetenciát a közlekedési vállalathoz helyeztek ki.

– Ezáltal a szolgáltató cég gyakorlatilag saját maga rendeli meg saját magától a szolgáltatást, és határozza meg annak paramétereit, támogatási igényét. Ez rendkívüli módon elkényelmesíti a szolgáltatót, nem ösztönzi a költséghatékony működésre és a színvonal javítására – mutatott rá.

– Ugyanakkor azt is látni kell, hogy napjaink közlekedési struktúrája egyre összetettebb, mind jelentősebb szerepet kapnak a városi közlekedésben a mikromobilitási eszközök, közösségi megosztó rendszerek, mint pl. közbringa, elektromos roller, stb, nem beszélve a városi fenntartható mobilitási tervben szintén megjelenő parkolási stratégiáról, a környezet és klímavédelmi szempontok érvényesüléséről.

– Ezek összehangolt működtetése már túlmutat a tömegközlekedést szolgáltató vállalat működési területén. Külföldön, de már hazánkban is egyre inkább bevett gyakorlat a város közlekedési stratégáit összefogó, az ügyeket rendszerszemlélettel kezelő szakmai szervezet, az úgynevezett közlekedésszervező  cégek létrehozása – tette hozzá az alpolgármester. Célunk, hogy a város a felmerülő utazási igényekre optimálisan kielégítő szolgáltatást tudjon biztosítani.

Színvonalemelés

Hogy pontosan mi lesz az osztály feladata, erre nézve már jelenleg is működő gyakorlati példák – BKK, Kecskeméti Közlekedési Központ – állnak rendelkezésre. Ezek a hivatali struktúrától elkülönülve, gazdasági társaságként működnek, Miskolcon azonban – kezdeti lépésként – a polgármesteri hivatal szakmai osztályaként, a Városfejlesztési Főosztály alá sorolva hozták létre a közlekedésszervezőt.

Az alpolgármester úgy fogalmazott: az önkormányzat megrendelői feladatköreinek szakmai hátterét adja az osztály az MVK működése szempontjából. Miután módosították a közszolgáltatási szerződést, az osztály látja majd el a hálózat- és menetrendtervezési tevékenységet, határozza meg a stratégiákat, ellenőrzi a szolgáltatás teljesítését és felügyeli a szolgáltató cég(ek) költséghatékony működését.

Az osztály jelenleg két nagyobb feladaton dolgozik: az önkormányzat és az MVK Zrt. között fennálló közszolgáltatási szerződés módosításán, valamint egy új vonalhálózati és menetrendi struktúra kidolgozásán, amely az utazási igények színvonalasabb kiszolgálását teszi lehetővé, a rendelkezésre álló anyagi források keretein belül.

– Bízunk abban, hogy az utasok mindebből annyit fognak érzékelni, hogy Miskolcon a közösségi közlekedés az eddiginél sokkal gyorsabb és összehangoltabb lett – hangsúlyozta Badány Lajos.

Fejleszteni a buszflottát

A Közlekedési osztályt az a Kiss Péter vezeti, aki a térségbeli munkáját a 2010-es években kezdte meg, a helyi kistelepülések fejlesztési stratégiájának kidolgozásában vett részt. Majd Tolna vármegyében több település közlekedési és energetikai beruházás előkészítését koordinálta. Egyik legnagyobb eredményének a paksi közlekedési társaság létrehozását, és a cég vezetőjeként a helyi hatáskörben megvalósuló közösségi közlekedési szolgáltatás elindítását tartja.

Most pedig Miskolcon kezdte meg a munkát, ahol erősségnek tartja a helyi közösségi közlekedés “komoly hagyományait”.

– Miskolc rendelkezik az egyik legmodernebb villamos járműflottával az országban, az autóbusz-közlekedés terén pedig a 81 CNG üzemű és a 10 elektromos üzemű busz áll a mérleg pozitív oldalán. A dízel autóbuszok üzemben tartása viszont sajnos nagyon költségessé vált, így szükség van további fejlesztésekre. Külön említést érdemel, hogy a szolgáltatás területi lefedettsége kiemelkedően jó a városban, azonban meg kell jegyezni, hogy az ehhez kapcsolódó vonalhálózat mindenképp fejlesztésre, illetve átalakításra szorul – mutatott rá a szakember.

A buszállomány fejlesztését prioritásként kezeli az osztályvezető, a hosszútávú célkitűzések között pedig egy észak-déli közlekedési folyosó kialakítása szerepel. Az informatikai tervek között megemlítette az elektronikus jegyrendszer bevezetését, valamint a buszok zöld út kérését biztosító rendszer kialakítását.

Kiss Péter hangsúlyozta: a miskolci tömegközlekedés – hasonlóan más városokéhoz – csak akkor maradhat versenyképes és tud valós alternatívát nyújtani az egyéni közlekedéssel szemben, ha annál gyorsabb, kényelmesebb és költséghatékonyabb.

– A tömegközlekedésnek mindenképpen van jövője Miskolcon, de hogy a szolgáltatás a 21. században is magas színvonalú legyen, ahhoz szükséges lesz, hogy az önkormányzat a szolgáltatóval az eddigieknél szorosabb együttműködés keretében, közös erővel, rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a változó kihívásokhoz – fejtette ki az osztályvezető.