A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége 2021-ben még csak 51 milliárd forintot tett ki, ami 2022-ben 402 milliárdra ugrott, míg 2023-ban várhatóan valahol 1800 és 2300 milliárd forint között alakul. E veszteség összetételének maximum a 40–50 százaléka indokolható külső hatásokkal, 50–60, de az is lehet, hogy 70 százaléka szakmai szempontból súlyosan téves gazdaságpolitikai döntések következménye – értékelt Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Civitas Intézet szervezett.
Az MNB vesztesége nagy mértékben abból áll össze, hogy a mérlege olyan sok ezermilliárd forintnyi aktívát tartalmaz, amiknek a kamata 10–15 évre előre rögzítve van, és e fix kamatozású eszközök hozama átlagosan nem több 1 százaléknál. Ennek eredete, hogy a jegybank 2017 után túlfűtötte a pénzügyi rendszert:
- fölöslegesen sok 10 évre rögzített kamatú növekedési és zöldhitelt nyomott ki,
- valamint 15 évre fixált növekedési kötvényt vásárolt,
- továbbá fölöslegesen sok állampapírt vett.
Ez éveken keresztül nem okozott problémát – addig, amíg a reálkamatok negatívban voltak: az irányadó kamatláb egészen 2021 májusáig mínusz 0,25 százalék volt. Ennek eredményeképp nagyon megnőtt a hitelek iránti kereslet, ráadásul a jegybank amellett lökte be a saját hitel- és kötvényprogramjait, hogy a hitelállomány növekedése már organikusan is kétszámjegyű volt.
Az erőltetett vállalati hitelkiáramlás kedvezményezettjei elsősorban a kormány holdudvarához tartozó vállalatok voltak. 2019-ben a növekedési kötvényprogram megindításának pedig már csak egyetlen magyarázható oka volt: a NER-közeli cégek kimerítették a banki limitjeiket, ezért új forrásokat kellett keresni a számukra.
2021-től viszont az MNB arra kényszerült, hogy felvegye a kesztyűt az infláció ellen, ezért meg kellett kezdenie a kamatok emelését. Ám,
Ennek oka, hogy a kamatkiadások és a kamatbevételek közötti különbözet folyamatosan nőtt, hiszen a jegybank 10, illetve 15 évre nulla, illetve 2,5 százalékos kamaton nyújtott hitelt, miközben az irányadó kamatláb 2022-ben már 18 százalékra kúszott fel. A 17–18 százaléknyi kiadás és a jegybanki programok átlagosan 1 százalékos bevétele miatt a forrásköltségek folyamatosan emelkedtek. Emiatt az MNB óriási veszteségekkel szembesül – figyelmeztetett Surányi György.
Szerinte a növekedési hitelekkel nem az a baj, hogy kedvezményes kondíciókkal bocsátották ki, hanem az, hogy a jegybank fedezetlen kamatpozíciót nyitott. Más lenne a helyzet, ha az MNB rögzítette volna, hogy például a növekedési hitel kamata csak fixált 0 százalékon, amíg az irányadó kamat nem éri el a 3 százalékot, vagy az infláció nem haladja meg a 4 százalékot, amennyiben ez megtörténik, onnantól kezdve a kamat is emelkedik. Vagyis ha változó kamatozásúak lennének ezek a hitelek, akkor a veszteség körülbelül fele ekkora lenne – becsülte.
Ezeket a szereplőket a kormányzat nem akarja megsarcolni.
7 Responses
Törölték a doktori címét a Dunaferr-foglaló Mikó Istvánnak, aki a Borkai-ügyben is felbukkant
A hadibizniszbe is belekóstolt, jelenleg is pereskedik egy borsodi hadiipari cég üzletrészeinek megszerzéséért. A cég fő értéke egy 25 millió töltény gyártására alkalmas gépsor lenne, ami egyszerűen eltűnt.
https://24.hu/kozelet/2023/07/07/miko-istvan-doktori-cim-torles-borkai-ugy-kubatov-gabor/
Amíg a lábasjószágok hozzák a szokásos kétharmadot, addig nem áll érdekében az állampártnak a brutális infláció letörése. Az egészségügy rendbetétele is csak álom és ha nem jön a mentő hívás esetén csak késve, az sem ingatja meg a jónép hitét a szektában. Egyszóval. nem áll érdekében orbánnak a jóléti állam, amíg simán behúzza az aktuális kétharmadot.
Orbán Viktornak nem nagyon megy az inflációs kukoricatörés – Itt a kínos meglepetés: továbbra is 20 százalék felett az infláció, ezzel Európa-rekorderek vagyunk
https://uploads.disquscdn.com/images/c744018654cc077ee36225ed298089a23ac86bd8596f550c1538cb3165122e62.jpg?w=800&h=225
https://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2306/202306271.jpeg?w=800&h=800&t=5
„kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt jövőre, míg az államháztartás hiánya a törvény szerint 2,9 százalék lehet, az államadósság mértéke pedig 66,7 százalékra csökkenhet, az infláció éves szinten várhatóan 6 százalék lesz. ” A mondatban szereplő összes számadatról már most lehet. tudni, hogy kategóriákkal elkerülik a valóságot.
nincs költségvetés, nincs törvényhozás, szavazás, semmi ilyen szarság nincs. Ezek demokrata rendszerekre jellemző dolgok, nem a fasiszta diktatúrára. Itt akármit leírhatnak (le is írnak) költségvetés címen, senki sem fogja/tudja rajtuk számonkérni, nincs a tervezetről sem vita, sem ellenvélemény, sem javaslat. Csak benyújtják, megszavazzák, megcsinálják valami egészen mást.
Tessék odaírni, hogy az egész műsor csak bohóckodás, amit a lopásra optimalizáltak. Minden évben pont arra kell a legtöbbet költeni, ami a közvéleményen gond nélkül átmegy. Most épp a „védelmi” pénzek lett a nyerő jogcím, most erre basznak el iszonyú pénzt, mert az évek óta pánikban tartott marinénik tapsolni erre. És jól is teszi a kormány, az ilyen igénytelen tahó nép pont ezt érdemli.
Nem kellene az agyad lerohadási sebességét az országra fogni. XNeki elég a valósegg, amiből időnként még a fejére is szarnak, hogy „ezt kell látnod, ez a valóság!”