Miskolc. Mellbe vágó élmények a Centrumnál

Győrfi Pál magyarázata szerint „nem kivételezhetnek a híres emberekkel a mentők”, s ez egy igen ronda megjegyzés volt! Gálvölgyi Jánosnak légzési nehézségei voltak s félrebeszélt, nem tudott önállóan ülni – ez „megért volna egy mentőt” minden embernél, pláne ebben a korban (74). Lélegeztetőre is került szinte azonnal a kórházban, ahová (mentőt hiába várván) családtagjaik vitték az idős urat. Most magyarázkodnak, s közlik velünk, „ha kiderülne, hogy hibázott a mentésirányító az ügyben, következménye lesz”! – Annak miért nincs következménye, hogy egy rendőr, jelesül Pintér Sándor rossz rendszert ötlött ki (láthatóan, s nem először) az egészségügyben, no meg az oktatás is csak pusztul „alatta”? Miért csak a kisembereket vonják felelősségre, a főbűnös nagyhalak meg vígan uszkálnak? Mondhatnánk, „nem is személyesen Pintér ötlötte ki az új mentős rendszert”, de hát mégis ő a felelős miniszter, tessék vállalni a következményeket is, s a sokadik botrány után szépen lemondani, hazamenni, 75 évesen nyugdíjba vonulni, örülni, hogy – most még – felelősségrevonás nélkül megúszta az életét, mert láthatóan nem jól teljesít! S ez már a miniszterelnök felelőssége – egy teljesen alkalmatlan csendőrt, zsandárt ültetett alattvalói nyakába, két, Pintér tudásától teljesen eltérő területen is. Persze ez a Következmények Nélküli Ország, itt csak a személyes lojalitás számít, a Rendszer feltétlen támogatása. Remélem, egyszer minden csoda elmúlik s megtörik a varázs. Láthatóan 13 év már totál megviselte az uralkodóinkat.