Mi lesz az egyházi és alapítványi iskolák tanáraival?

1. Mi lesz az egyházi és alapítványi iskolák tanáraival?

Az új foglalkoztatási forma, a köznevelési alkalmazotti jogviszony nemcsak az állami szférára, hanem az egyházi és alapítványi fenntartású iskolákra is vonatkozna.

• Így a teljes magyar tanártársadalom azonos jogállásban lenne foglalkoztatva, a budapesti magángimnáziumoktól az egyházi elitgimiken keresztül a kistelepülési általános iskolákig.

Részletek: a tervben pár kisebb jelentőségű szabály vonatkozik külön a magánszektorra, amelynek célzottan nem jelenik meg a szabályozása.

• Általánosan gyengíti viszont a munkavállalókra vonatkozó garanciákat, és szélesíti a fenntartók jogköreit: ilyen például a tanár áthelyezésének lehetőségevagy a munkaórák átcsoportosíthatóságának és a felmondási idő növelése.

Számokban: a középfokú, magánfenntartású iskolák aránya mintegy 20 százalék, az állami fenntartásúaké körülbelül 60 százalék, az egyházi gimnáziumoké mintegy 25 százalék.

• Összesen durván 140 ezer pedagógus dolgozik teljes állásban az országban, ebből a katolikus egyháznál 14 ezren.

Alulnézet: a törvénytervezet a szakma szerint megteremtheti a lehetőséget a visszaélésekre.

• “A státusztörvény-tervezetben a munkavállaló egyértelműen kiszolgáltatott, függési helyzetben van. Úgy gondolom, hogy a tervezet, amennyiben jogszabállyá válna, általánossá tenné a visszaélésszerű jogalkalmazás gyakorlatát” – mondta Hantos István, a fővárosi Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára.

Felülnézet: fontos különbség az állami és magánszektor között, hogy az egyházi és alapítványi fenntartók és – ennek révén – iskolaigazgatóik mozgástere végül is nagyobb marad, mint az állami szektorban.

Miért fontos ez? A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint a törvénytervezet részleteiben megpillantható a válságjelenségek, a tanárhiány beismerése a kormány részéről.

Mi következhet? Mivel a tüneti kezelésnél többre nem látszik hajlandóság, így az alapprobléma, a tanárhiány nem fog megoldódni.

Tovább a G7 teljes cikkéhez.