Azt szeretné a Fidesz, hogy a sajtóban elkövetett rágalmazás és becsületsértés csak a legsúlyosabb esetben legyen büntethető

Módosítaná a Büntetőtörvénykönyv

nem lenne büntethető a rágalmazás és becsületsértés, ha az egy sajtótermékben közügyek szabad megvitatása közben történik,feltéve, hogy az nem sérti „nyilvánvalóan és súlyosan” valaki emberi méltóságát. A tervezetből úgy tűnhet, a Fidesz szabadabbá tenné a sajtót, a politikusokat pedig több tűrésre ítélné – ezt azonban némileg beárnyékolja a szinte ipari mennyiségű becsületsértés és rágalmazás, amit a köz- és kormányközeli média csak úgy ont magából, fittyet hányva helyreigazítási perekre és végrehajtásokra.

A fideszes politikusok szerint a törvénymódosítással a sajtó „dekriminalizációját” hajtanák végre, mert

a demokratikus közvélemény és a közügyek szabad megvitatása olyan fontos értékek,amelyeket elég a polgári jogi eszközökkel – sajtó-helyreigazítással és személyiségi jogi perrel – számon kérni. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának – amelyet Kocsis is beidéz – valóban az az álláspontja, hogy a közügyekről, politikáról szóló véleménynyilvánítás esetén csak végső esetben lehessen a büntetőjog eszközéhez folyamodni, mivel a sértett polgári úton is nyerhet jóvátételt – már ott, ahol a jogérvényesítés úgy-ahogy tényleg működik. A rágalmazás és a becsületsértés már büntetőjogi kategóriába tartoznak.

A Büntetőtörvénykönyv mostani formájában a rágalmazást akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti, a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítéséért egy, nyilvánosságra hozásáért akár három, becsületsértésért egy évig terjedő börtön járhat.

(hvg.hu via MTI)