Aztán már csak egy Rákay Philip kell, aki bemondja, hogy hány millióan vettek részt. A NAP

„Türelemmel viselték rendőreink az olasz tüntetők és horvát Kádár-nosztalgiázók üvöltözését
Fiumei taljánok és horvátok maroknyi csoportja kezdett tüntetésbe, kordonbontásba a kikötőváros Baross Palotájánál. A 20%-os horvát kisebbség tagjai Csermanek (született Kádár) János (1912-1989) volt kommunista agitátor miatt, a mintegy 40%-ban olaszok lakta tengermelléki koronaváros talján kamaszai azért tiltakoznak a palotafelújítás miatt, mert az épületből ideiglenes kiköltöztetett Határon Túli Olaszok Oktatási Intézete egy konténerben kapott helyet. A Rómából, Triesztből érkezett talján antifák felheccelték fiumei honfitársaik és a helyi horvátok egy maroknyi csoportját, akik „Tanítani Akarok” illetve „Szabad Oktatás” felkiáltásokkal estek a kordonoknak.
A külföldi antifák felhecceltek néhány horvát lakost is, hiszen a felújítás során elbontották azt a melléképületet, ahol néhai Csermanek (Kádár) János, Fiuémében született kommunista agitátor édesanyja cselédlányként lakott. A hely titkos zarándokhelye volt azoknak a szélsőbalos „turistáknak”, akik a kudarcba fulladt 1956-os kommunista hatalomátvételi kísérlet tagjaira, úgy mint Kádár Jánosra, Horn Gyulára, Apró Antalra emlékezni szoktak. Mint ismeretes, a csoport tagjai közül Kádár idős korára megtért, és katolizált; Horn Gyulát alternatív karhatalmista mozgalom szervezéséért 12 évre elítélték, kisnyugdíjasként halt meg Angyalföldön; Apró Antal pedig egy rózsadombi villa takarítójaként dolgozott, amikor bolgár fegyveresek elrabolták.
A Magyar Királyi Rendőrség kivezényelt alakulatai bámulatos nyugalommal tűrték a fiumei provokációt, majd összefogták a szélső balos turistákat és kiutasították őket a Magyar Királyság területéről. Az antifàk szerint a fiumei olaszok nincsenek teljes szabadságban, mert nem elég liberális a magyarországi oktatás és tiltva vannak a szélsőbalos valamint szeparatista mozgalmak.”