Első fokon a Hvg.hu javára ítélt a Fővárosi Törvényszék, és kötelezte a kormányt, hogy adjon ki a lapnak több mint harminc, korábban tíz évre titkosított kormányhatározatot – írja a Hvg.hu.
A Hvg.hu tavaly áprilisban kérdezett rá először az úgynevezett „kétezres” kormányhatározatokra. Ezek olyan határozatok, amelyek nem titkosak, de nem is kötelezően közzéteendőek (a sorszámuk kettessel kezdődik, ezért „kétezresek”). Akkor a kormány elárulta: a 2010-es kormányváltás óta addig összesen 1836 kétezres döntést hozott a kormány. A lap ezután közérdekűadat-igényléssel próbálta meg kikérni, amit a kormány arra hivatkozva tagadott meg, hogy ezek a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak, mert döntés-előkészítő anyagnak minősülnek.
A lap ezért tavaly tavasszal kikérte a konkrét határozatokat, amelyeknél letelt a tíz év. Vagyis 2010-ből 14 db, 2011-ből 19 db döntést, a 2012-es 10 db-ból pedig azokat, amelyek az április végi adatigénylés időpontjáig születtek.
A kormány 90 nap után ezt arra hivatkozva tagadta meg, hogy „új, minőségileg más adatot” kellene előállítaniuk, erre pedig a törvény szerint nem kötelesek.
A Hvg.hu végül tavaly augusztusban indított közérdekűadat-pert. A bírósági eljárásban a Miniszterelnöki Kabinetiroda már teljesen mást adott elő érdemi védekezésként: egy 2006-os alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, miszerint a kormány ülései nem nyilvánosak, ezért az ott hozott határozatok sem azok.
Ezt az érvelést nem fogadta el a perben a bíróság, így a nem jogerős ítélet szerint a kormányzati szervnek ki kell adnia a kért határozatokat. Az ítélet ellen az Ítélőtáblához lehet fellebbezni. A bíró az indoklásban azt mondta: az infotörvény szerint nincs jogszabályi akadálya az adatok kiadásának, és a bíróság szerint sem „állnak fenn a kiadás korlátozhatóságának feltételei”. A kormányzat által hivatkozott alkotmánybírósági döntést pedig a törvényszék nem veheti figyelembe, mert az nem jogszabály, és a konkrét ügyre nem is lenne vonatkoztatható, mert csak a kormányülések nyilvánosságáról szól.
6 Responses
Ja a Fővárosi Törvényszék ????
Amikor 1978-ban katona voltam, és adtam az ÜTIH szolgálatot, pl. április 4-én és nov. 7-én érvénybe lépett egy 2000-es intézkedés.
A tartalma titkos volt, de kötelezően be kellett tartani, és tartatni a katonákkal, mert ellenkező esetben akár hadbíróság is lehett a következmény.
Na és mi változott 45 év alatt? Semmi!
Egyébként még az átkosnak kikiáltott Rákosi-Kádár rendszerben is készült pontos leirata a kormányüléseknek.
Na ezt Orbán elsőnek eltörtölte, így nem lehet sem most most, sem az utókornak tudni, mitörténik a kormányüléseken, pl. melyik miniszter mit szól, szólt hozzá a megbeszélés alatt lévő témákhoz.
Ezt hívja Orbán és a fidesz demokratikus állami berendezkedésnek!
Hát ezt hívják hatalmi diktatúrának, amit már sok állam megállapított.
És így lehet még szabaddan lopni.
jé! egy növény! egy örömkatona
Semmit nem változtál; az átkos nem volt átkos NEKED!
Basszus! Az operafesztivál helyett mikor vetítitek minden vidéki moziban a BLOKÁD helyett?
„Aczél és Kádár finoman ábrázolt homoerotikus kapcsolata a legszebb filmtörténeti pillanat a Túl a barátságon jelenetei óta” – írja a New York Times a máris az évszázad filmjének tartott az Egy igazi hősről. A független napilap véleménye mellett kigyűjtöttem egy-két emlékezetes kritikát.
–
New York Times: „Aczél és Kádár költői eszközökkel ábrázolt homoerotikus kapcsolata a legszebb filmtörténeti pillanat a Túl a barátságon jelenetei óta”.
Index: „Samuel L. Jackson hihetetlen átéléssel játssza a titkolt vonzalma miatt őrlődő Kádár Jánost”.
Origo: „Hogy miért kellett ebből a két kommunista nyomorultból buzeránst is csinálni, arra csak Soros Györgyék tudnának válaszolni. Az Egy igazi hőst a kétségtelenül remek akciójelenetek és a Tamáska Máriát játszó Meg Ryan kivillanó csöcsei sem tudják megmenteni”.
Népszava: „Hogy milyen zűrzavar és fájdalom lehetett ennek az egész életében félreértett politikusnak a lelkében, arról árulkodnak azok a meghitt, költői pillanatok, amikor könnyeivel küszködve kavargatja a krumplilevest.”
Filmvilág: „Nem kell félnünk szeretnünk ezt a Kádár Jánost. Sokan bejártuk az ő útját, és mégis kevesen mertünk volna ilyen következetesen haladni ezen az ösvényen. Nem titkoljuk, ezt a filmet tényleg csak imádni lehet, annyira, hogy el is felejtettük túlírni és túlokoskodni ezt a kritikát.”
444: „Zseniális húzás és üzenet, hogy a film homofób, szélsőjobboldali karakterét, a Kádár és Aczélt Moszkvában feljelentő Biszku Bélát egy Orbán Viktorra hasonlító színésszel játszatták el.”
Tóta W. András [Facebook]: „Aczél és Kádár titkos tánca a Geszti által újrahangszerelt, elrappelt Internacionáléra 2023 legütősebb momentuma! Szarni kell rá, mit szólnak hozzá a nyomorult, szerencsétlen, gusztustalan, rohadék fideszesek.”
Bayer Zsolt [Facebook] : „Na menjetek ti a f…ba.””
Nem elég neked a fotó? 1905-től így mocskolódnak a bolsik.
Kormányinfokon kiválóan megismerhető a F-O.S. mögött álló politikai erők
Hiányzik a „mit mondott a miniszter, mire gondolt, hogyan forgassuk ki csámcsogás, mi?
Mesélj már valamit erről a felmentésről:
„1998. MÁRCIUS 19. BELPOL
Elmarad Farkas Flórián nagy érdeklődéssel várt büntetőpere. Sosem tudjuk már meg, kezelt-e hűtlenül pénzt a Lungo Drom cigány szervezet, egyben az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) elnöke, megsértették-e a számviteli fegyelmet az általa vezetett alapítványoknál: Farkas Flórián eljárási kegyelmet kért és kapott, így tiszta lappal futhat neki a választásoknak.
Nem mintha a kisebbségi törvény megkövetelné a feddhetetlenséget a kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltektől, de a választások idején zajló büntetőper, esetleg egy bírói elmarasztalás beárnyékolhatta volna a felhőtlen és mindkét oldalról kiválónak minősített kormány-OCKÖ/Lungo Drom viszonyt. E kapcsolat fontosságát mind Horn Gyula, mind Farkas Flórián többször deklarálta, s egymás hátának lappogatásában odáig jutottak, hogy az OCKÖ (egyben a Lungo Drom) egyik alelnöke nemrég kijelentette – történetesen Nikolits titokminiszter fórumán -, hogy a cigányságnak érdeke az MSZP választási győzelme.
Harminc év csönd
Az ügyészség több, a Lungo Drom által létrehozott alapítvány ügyében folytatott és folytat most is vizsgálatot. (Mancs, 1996. március 7.) Ezek közül az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány és a Hosszú Út Alapítvány ügye jutott el a vádemelésig. Azonban a február 25-re kitűzött első tárgyalás (majd az egész büntetőper) elmaradt: kiderült, hogy Farkas Flórián eljárási kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott akkor, amikor február 26-án az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését.
Az eljárási kegyelem iránti kérvényt a miniszter javaslatával együtt az IM továbbítja Göncz Árpád hivatalához. Dr. Zentai Gyula, a hivatal kegyelmi ügyekben illetékes munkatársa szerint nem fordult még elő, hogy ne kapott volna kegyelmet az, akit az IM javasolt. Zentai Gyula egyenesen így fogalmazott: „A politikai felelősség a minisztert terheli.” Ennek némiképp ellentmond az IM kegyelmi főosztályának vezetője, Tőkésné dr. Bánki Edit által lapunknak írásban küldött nyilatkozat: „A köztársasági elnök diszkrecionális jogkörben – indokolási kötelezettség nélkül – dönt, nem köti semmilyen irányban őt a miniszteri javaslat.”
Sajnos harminc évig nem tudhatjuk meg, hogy milyen nyomós okai voltak a miniszternek Farkas Flórián eljárás alóli mentesítésére. ..”
Basszus! Hogy fogtok így éket verni a mindenkori Orbán kormány tagjai között?
Vagy maradtok a bevált bolsi megoldásnál? (Idegen tankok. bankok behívása)
a heti viktor gucsmoló (hvg) ellenére jönnek a kétharmadok.
Kénytelenek lesztek a szuverénista oldalról elhullajtott Mellárt, Matolcsyt, Simicskát, Sólyom Lászlót, Debreczenit ,stb
felhasználni a nemzet ellen.