Tüzérségi lőszerhiány és a nyugati páncélosok túl kései átadása is oka lehet annak, hogy elmaradt a télre várt ukrán ellentámadás. Az ukránok Herszon felszabadítása óta nem próbálkoztak komolyan a megerősödött orosz védelemmel szemben.

A fogyatkozó ukrán tartalékokat Vuhledárnár és Bahmutnál vetették be, és talán a 2023-as harcokra is tartalékoltak. Van rá okuk:

  • Az oroszok friss élőerőhöz jutottak a szeptembertől zajló mozgósítással, míg a Wagner-csoport rabok tömegeit vitte a frontra.
  • 150 ezer be nem vetett orosz katona is lehet még, hiszen a 300 ezer besorozottnak csak nagyjából a felét vethették be idáig.
  • Orosz csapatösszevonásokról jönnek a helyi beszámolók sorban, a megszállt Mariupolban egy hét alatt megduplázták a katonai létszámot.

Egy héten belül indul az orosz offenzíva az ukrán várakozások szerint, a tavaly februári invázió óta a legnagyobb. Ha így lesz, akkor a korábbi hibákból tanulva azt minden bizonnyal sokkal szűkebb frontszakaszra összpontosítják.

Mi a cél? Putyin parancsa állítólag, hogy márciusig el kell foglalni a teljes Donyeck és Luhanszk megyét. Az is elképzelhető, hogy nem egy nagy áttörés elérése a fő cél, hanem az ukrán tartalékok felmorzsolása.

Harci helyzet: A 220 kilométeres harcérintkezési vonal Vuhledártól Kreminnáig tart. Bahmutban kritikussá vált a védők helyzete, a város egyharmada már orosz kézen van. Az igazi veszély ukrán szempontból a bekerítés.

Bahmut elvesztése önmagában nem jelentene stratégiai fordulatot, de az egész donbászi fronton nehéz helyzetbe hozná az ukránokat. Vissza kellene vonulniuk a harmadik védemi vonalba, az oroszok pedig áttörhetnek Kosztyantyinivka felé.

Politikai háttér: A város utolsó utáni pillanatig való védelmének bel- és külpolitikai okai is lehetnek: az ukránok attól tartanak, hogy egy kudarc negatív hatással lehet a NATO további fegyverszállításaira.

A CIA szerint a következő hat hónap döntő jelentőségű lesz a háború kimenetele szempontjából.

Tovább a G7 teljes cikkéhez