Nincs mennyország, nincs túlvilág, annyit kaptunk a sorstól, amennyi itt, a Földön jutott nekünk…

Ma lenne 75 éves Wichmann Tamás

Harmincnyolc kemoterápiás kezelés után adta ezt a nyilatkozatot: „Kevesen tudják, de nekem minden nap, sokszor minden pillanat maga a pokol. Olyan fájdalmaim vannak, hogy legszívesebben üvöltenék. Szedem a gyógyszereket, de az sem segít. Negyven kilót fogytam, most is kórházban vagyok, újabb kezelésre várok, de már nem a gyógyulást, inkább a kínok végét várom. /…/ Nincs mennyország, nincs túlvilág, annyit kaptunk a sorstól, amennyi itt, a Földön jutott nekünk. Ezt kell, ezt kellett tartalommal, élményekkel, felejthetetlen pillanatokkal megtölteni, és akkor könnyebb a búcsú. Nekem ez megadatott. Sikeres sportpályafutás, nyugodt, szeretettel teli magánélet. Nincs bennem hiányérzet.” (Index, 2020. január 30.)

A Magyar Olimpiai Bizottság életműdíjának átadó ünnepségén a közelgő búcsú tudatában köszöntötte hosszú és hatalmas vastaps a szinte csontvázzá fogyott kenukirályt.

Wichmann Tamás, miután átvette a Magyar Sportújságírók Szövetségének és a Magyar Olimpiai Bizottság (MSÚSZ-MOB) életműdíját az M4 Sport – Év sportolója gálán a Nemzeti Színházban

MTI / Illyés Tibor

Ebben a tudatban készült el az életéről szóló, a halála előtt egy hónappal bemutatott Magyar Lapát című dokumentumfilm is, amelyben a kocsmájába visszatérve beszél a nagy bajnok az életéről (és gyógyíthatatlan betegségéről), és beszélnek róla barátai, színészek, sporttársak, énekesek.

A 72 születésnapja után egy héttel, 2020. február 12-én halt meg szerettei körében a János Kórházban.http://hvg.hu