Ezek a számok Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben értelemszerűen alacsonyabbak, ezekben a városokban ráadásul a népességre vetített halálozási arány is sokkal kevesebb, mint a fővárosban.
Az ISGlobal által összeállított adatokat itt lehet böngészni.
Nem kell kifejezetten hőhullámnak vagy hőségriadónak lennie, hogy a magasabb hőmérséklet megtegye a hatását, és felerősítse többek között a kardiovaszkuláris betegségektől szenvedők panaszait, vagy megnövelje azoknak a számát, akiknek emiatt kórházba kell menni.
„A jelenlegi kibocsátáson alapuló előrejelzések azt mutatják, hogy a hővel összefüggő betegségek és halálozások a következő évtizedekben nagyobb terhet jelentenek egészségügyi szolgálataink számára” – nyilatkozta Tamara Iungman, az ISGlobal kutatója, a tanulmány szerzője.
A városi hősziget hatásról 2021-ben az ELTE kutatói is készítettek tanulmányt, és megállapították, hogy Budapesten már májusban 40 fok körüli hőmérsékletet lehet mérni a napsütötte aszfalton.
(ISGlobal, Guardian)https://telex.hu/tudomany/2023/02/02/varosi-hosziget-hatas-europa-budapest-klima
Drága Pali ültetett 10 ezret. De hányszor 10 ezret pusztított ki? Szerény ember, azzal nem dicsekszik.
„Az atmoszféra oxigénszintje nem néhány hét vagy akár évtized alatt állt be a mai szintre, hanem évmilliók alatt. Az ökoszisztémák nem maradnak fönn ilyen sokáig, és a légköri oxigént még az ember sem tudta eddig különösebben befolyásolni. A légkörben 20,95 százaléknyi oxigén van (ez 209500 ppm-nek, vagyis milliomodrésznek felel meg). Ehhez képest a légkör szén-dioxid-koncentrációja 405 ppm, vagyis kb. ötszázszor alacsonyabb az oxigénnél. Míg a CO2-szint évi 2-3 ppm-mel, vagyis 0,5-0,75 százalékkal emelkedik, addig a légköri oxigénszint 1990 óta 0,005 százalékkal csökkent.
A KÉT GÁZ KONCENTRÁCIÓVÁLTOZÁSA NEM IS EMLÍTHETŐ EGY LAPON.
A nettó nulla oxigéntermelés és szén-dioxid-elnyelés a már felnőtt, létező erdőkre vonatkozik. Amikor új erdőt telepítenek (ahogy azt manapság sokan felvetik, sokszor a valóságtól teljesen elrugaszkodott léptékben is), az új fák valóban sok szenet kötnek meg a légkörből. Ha meg tudnánk duplázni az Amazonas-medence esőerdejének kiterjedését (ami persze kizárt, hogy sikerülhet), azzal 90 petagramm szenet vonhatnánk ki a légkörből, és az atmoszférikus szén-dioxid-szint 10 százalékkal csökkenne. Ugyanez visszafelé is igaz: ha leégne a teljes dél-amerikai dzsungel, az ugyanennyivel növelné a légköri szén-dioxid-koncentrációt. Eközben 0,02 százalékkal csökkenne az oxigénszint.”
A sok ültetett fának nagyja már elpusztult. Látom az Avason, Tapolcán. Ami a legszomorúbb, hogy a zöldterület folyamatosan csökken.
Le kell vonulni egy szál semmiben Karácsony Geri klimatizált metrójába az „ELTE kutatói”-nak, telexet olvasni. 😂😁😀
„Gréta a klorofil Johannája, az égből leszállt szűz halálangyal, aki pánikot kelteni jött. Megmondta. És ahogy tudjuk, hogy a fegyvereket sem azért gyártják, hogy a raktárak mélyén rozsdásodjanak el, úgy a klímapánikot sem cél nélkül öntik a fiatalok fejébe, hanem hogy kitőrjön. „
Én Miskolcon gyommal termeltetem azoxigent, bokros gazokkal a porfogást.