A 444 újságírójától tudta meg az óriási harcsa által elkapott, de az élethalálharc közben elejtőjét is elpusztító kiskunlacházi kutya gazdája, R., hogy mi is történt Gaiussal. (Szerdán írtuk meg, hogy a Ráckevei Duna kiskunlacházi szakaszán egy stég alatt egy 30-40 kilósra becsült harcsa maradványait találták meg, a szájában egy oda beszorult kisebb kutya csontvázával. Mivel a chipje is a hal szájában volt, hamar sikerült beazonosítani.)

Erős pillanat volt a telefonban, de R. azt mondta, hogy igazából megkönnyebbült, hogy így legalább biztosan tudja, mi lett a család kedvencének sorsa, miután az régóta valószínű volt, hogy már nincs életben. Gaius, a 15 éves, zsemleszínű, ivartalanított keverék kan kutya ugyanis nem a napokban, hanem másfél éve, 2021 szeptemberében tűnt el a kiskunlacházi ház kertjéből. Amikor a család hazaért, a riglis kaput nyitva találták, Gaius pedig nem volt sehol. „Kicsit süket, kicsit vaksi. Chip van benne, ivartalanított kan. Gyerekeket rajongásig imádja” – írták róla az akkoriban sok helyre kiposztolt online üzenetükben.

Hiába kereste a kutyát a fél település, nem lett meg, csak most, másfél évvel később, a harcsa szájában, pár száz méterre az eltűnése helyétől. A gazdája a 444-nek elmesélte, hogy a különleges esetről a Facebookon elsőként beszámoló helyi halőrfőnök, Pfeifer Rikárd, online ismerőse, látta is a bejegyzését, de akkor még fel sem merült benne, hogy Gaius lenne az abban szereplő áldozat.

Gaius élete egyébként kalandos volt, és nagyrészt azon a közvetlen környéken zajlott, ahol a végén a harcsa elragadta. Talált kutya volt ugyanis. Beszéltem azzal az Sz.-szel, aki 2010-ben a pár kilométerre eső Dunavarsányban megtalálta, majd nem sokkal később R.-nek adta:

„Dunavarsányon, a sínek mellett pillantottam meg, ott feküdt összegömbölyödve. Citromos nápolyival csaltam a kocsiba… Sajnos nem tarthattuk meg, mert nem sokkal előtte találtunk egy másik kutyát a környéken, amit megtartottunk, és épp tüzelt… De egy kis családhoz került hamar a közelbe, megnyugodtunk, hogy jó helyre került.”Íme a nagy Első Pillanat az említett citromos nápolyival:

„A tavak mellett lakunk Délegyházán, tudjuk, hogy kapitális harcsák vannak a tavakban és a ráckevei ágban is, de azt nem gondoltuk, hogy egyszer érintve leszünk egy ilyen sztoriban…” – mondta még Sz. az esetről.

A Gaiust beazonosító Pfeifer Rikárd természetvédelmi és halőr így foglalta össze az érzéseit egy Facebook-posztban:

„Nem tudok olyan kutyáról amely – igaz az élete árán – de egy nálánál ennyivel nagyobb, és ekkora helyzeti előnyben lévő támadóját győzte volna le! Így kell emlékeznünk Gaiusra, ő egy kutyahős volt.

Aki pedig ennél vidámabb állatos sztorikra vágyik, annak ideális olvasmány lehet e cikk szerzőjének új, 444-es könyve, a házikedvencekről szóló Idegtartás, ami itt vásárolható meg.