TÓTH ANDRÁS

2022 októberében egy spanyolországi nyércfarmon ütötte fel a fejét a madárinfluenza, és az állatokban azonosított, magas patogenitású A(H5N1) vírus az emlősökhöz való alkalmazkodás jeleit mutatja – állítja egy, az Eurosurveillance járványtani folyóiratban közölt genomikai vizsgálat. A szakmában nagy visszhangot keltett az eset: az Imperial College London virológusa a Science-nek rendkívül aggasztóként jellemezte, míg a massachusettsi Tufts Egyetem virológusa a Nature-nek azt mondta, a madárinfluenza ezzel „feltérképezetlen területre lépett”.

Bár ritka, hogy az elsősorban madarakhoz alkalmazkodott A(H5N1) embereket fertőzzön meg, az első ilyen, 1997-ben történt eset óta a szakértők nagyon komolyan veszik a vírus jelentette kockázatot. Az eddig igazolt fertőzöttek körében a halálozási ráta 53 százalékos, amivel a legsúlyosabb megbetegedést okozza az ismert madárinfluenza-vírusok közül. Ugyanakkor úgy tűnik, vannak ennél kevésbé patogén változatai is, mint amilyen például a madárpopulációkban mostanában terjedő 2.3.4.4b variáns lehet. Az A(H5N1) mellett ráadásul több más madárinfluenza-vírus is potenciális kockázatot hordoz, amivel tavalyi cikkünkben foglalkoztunk.

A mostani járvány jelentőségéről Ian Brown, az ENSZ fő madárinfluenza-szakértője január 13-án elmondta: „Az érintett madarak, farmok és országok számát, az elpusztult madarak számát és a járvány időtartamát tekintve a jelenlegi járvány valójában a legnagyobb, amit valaha tapasztaltunk.”