2023. január 27-én 17:00-től a CINE-MIS Nonprofit Kft. által üzemeltetett Művészetek Háza
Béke Art Mozitermében a Saul fia című magyar film vetítésére kerül sor, amellyel a Holokauszt
Áldozatainak Emléknapjára emlékezünk.
Nemes Jeles László Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas, filmtörténeti jelentőségű
mesterműve, amely újradefiniálta a holokausztfilm műfaját és sokak szerint megnyitotta a
magyar film újabb aranykorát.
Saul fia
magyar film, 107 perc, 2015 (12 éven aluliak számára nem ajánlott)
Rendező: Nemes Jeles László
Forgatókönyvíró: Nemes Jeles László, Clara Royer
Szereplők: Röhrig Géza, Molnár Levente, Urs Rechn, Zsótér Sándor
A náci koncentrációs táborokban a foglyokból álló Sonderkommando terelte be a
megsemmisítésre ítélteket a gázkamrákba, vitte át a holttesteket a krematóriumokba, takarította
ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt és szállította ki a hamvakat a táborból. A
megterhelő fizikai munka miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban
részesültek, a többi táborlakótól elkülönítve laktak, de mint a „titkok őrzőit”, néhány hónap után
kivégezték a tagjaikat. Az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata az előző generáció
elégetése volt. A sonderesek közül nagyon kevesen élték túl a háborút. 1944, Auschwitz-
Birkenau. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó
sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket,
fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között
felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen
küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon
eltemethesse a gyermeket.
A film a Művészetek Háza Béke Art Mozitermében január 27-én 17:00-től lesz látható.
Az előadásokra jegyek foglalhatók a www.cinemis.hu honlapon vagy elővételben vásárolhatók
a mozi jegypénztárában, nyitvatartási időben (minden nap 15:30-20:30 között a Rákóczi utca
5. szám alatt).
CINE-MIS Nonprofit Kft.
Borzalmas film.
„1887. január 23-án született Dr. nagykállói Kállay Miklós magyar politikus, földművelésügyi miniszter (1932–1935), 1942–1944 között Magyarország miniszterelnöke, aki emellett 1943-ig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte.
A hazájának érdekeit szem előtt tartó, a náci Németországot kiszolgálni nem akaró Kállay a német megszállás másnapján, 1944. március 20-án reggel a Sándor-palotából a letartóztatására érkező SS-alakulat elől egy alagúton Horthy rezidenciájára menekült, majd a török követségen kért menedéket.
Amikor az októberben hatalomra került Szálasi Ferenc a kiadását követelte, Kállay elhagyta a török követséget és önként feladta magát a nyilasoknak. Mauthausenbe, onnan pedig Dachauba hurcolták. 1945. május 4-én kalandos körülmények közt szabadult ki a fogságból.
A volt budapesti török követség helyén álló Európai Ifjúsági Központ aulájában 2002-től emléktábla tudatja, hogy Kállay Miklós 1944. március 19. és november 19. között a Török Köztársaság követségén talált menedéket.”
Helyette a Sándor fiát nézem.
„A Szamár-sziget rabjai – A nagy háború fogolykálváriája címmel hétfőn tartják a díszbemutatóját Margittai Gábor és Major Anita közös, a balkáni „halálmars” és a szamár-szigeti fogság történetéről szóló dokumentumfilmjének. Margittai Gábor az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az „első világháború egyik legtragikusabb története ez, amely az elmúlt száz évben el lett hallgatva, el lett temetve”.
Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire a Szardínia melletti Asinarára (Szamár-sziget) értek. A 85 ezres „fogolytömegből” végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott.”