Putyin oligarcháinak kell ez a háború, még ha fáj is

Volodimir Iscsenkó ukrán szociológus, a berlini Freie Universität Berlin kutatója  szerint az egységes „Ukrajna” és „Oroszország”, ukrán és orosz nép helyett azt kellene megvizsgálnunk, milyen belső konfliktusok vezettek el a háborúig, és azokra hogyan hat a háborús helyzet.

Iscsenkó szerint a Szovjetunió összeomlása óta érlelődik az az osztálykonfliktus, amely elvezetett oda, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.Ez a konfliktus Ukrajnában ugyanúgy lejátszódott, mint Oroszországban, más-más végkifejlettel. A háború indításával pedig Vlagyimir Putyin teljesen kiszolgálja az orosz gazdasági elit érdekeit ebben az évtizedes konfliktusban. A szociológussal arról beszélgettünk, miért törékeny igazából Putyin politikai rendszere, miért fontos a háború ennek a megerősítésében, ez miért elemi érdeke az orosz gazdasági elitnek is, és hogy Zelenszkij hatalmára milyen hatással van a háború

A háborúhoz vezető konfliktus

Volodimir Iscsenkó először még októberben írt egy cikkében arról, hogy az orosz-ukrán háború mögött egy olyan társadalmi konfliktus áll, ami lényegében a rendszerváltás óta egyre csak éleződik az egész posztszovjet térségben. A konfliktus egyik oldalán az orosz elitnek az a része van, akiket a köznyelv oligarcháknak szokott nevezni, Iscsenkó szerint viszont jobban leírja őket egy másik kifejezés:

a politikai tőkés.

Ezt a fogalmat egy magyar szociológustól, Szelényi Ivántól kölcsönözte, aki azt a rendszerváltás utáni magyar kapitalizmus kialakulásának magyarázatára alkalmazta. Mivel az államszocializmus alatt a termelőeszközök nem voltak magántulajdonban, a keleti blokkban eredendően nem voltak a piaci rendszer működtetéséhez szükséges tőkések. Persze hamar kialakult egy réteg, amely leginkább a politikai pozícióján vagy kapcsolatain keresztül jutott hozzá a korábban állami vagyon elemeihez. Ez a réteg az új befektetéseket kereső, technológiai és pénzügyi előnyben lévő nyugati tőkével szemben egy módon tudott versenyezni: azzal, hogy továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn az állammal és ezen keresztül különleges bánásmódban részesül.

photo_camera Volodimir Iscsenkó Fotó: Wiebe Kiestra

Magyarország a rendszerváltás után nagy lendülettel vetette bele magát a nyugati integrációba, így a piacait is gyorsan kinyitotta a nyugati tőke számára. Ez a fajta piacnyitás vesztes helyzetbe hozta a politikai tőkéseket, akiknek nagy része rövid úton elvesztette vagy jó pénzért tovább adta a rendszerváltás után megszerzett tőkéjét nyugati befektetőknek, vállalatoknak. A posztszovjet országokban, így Ukrajnában és Oroszországban viszont ez a piacnyitás nem következett be ilyen szinten, a Szovjetunió összeomlása utáni káoszban pedig ki tudott épülni az a fajta oligarcha réteg, aki az államtól megszerzett tulajdonával és az állam további hathatós hozzájárulásával világutazó jacht-, villa- fociklub- és offshoreszámla-tulajdonossá tudott válni. És a politikára is nagyon komoly hatással lehetett kapcsolatai és vagyona segítségével.

Ez a fajta tőkés réteg csak akkor tud fennmaradni, ha az állam segítségével körbe tudja bástyázni a saját territóriumát, megvédve a versenyképesebb külföldi tőkés csoportoktól.https://444.hu/2022/12/27/putyin-oligarchainak-kell-ez-a-haboru-meg-ha-faj-is