Felkerült az internetre egy szimulációs videó, ami azt nézi meg, pontosan milyen következményekkel járna, ha Kijevre atombomba hullana. Az ismeretlen forrásból származó, angol nyelvű videóban egy 100 megatonnás nukleáris töltet által okozott pusztítást modelleznek le. Eszerint
- 64,2 kilométeres sugarú körben hőmérsékleti sugárzást bocsátana ki,
- a robbanás okozta lökéshullám sugara 54 kilométer lenne,
- az elektromágneses sugárzás 7 kilométer sugarú kör lenne,
- maga 7,92 kilométeres sugarú területen pusztítana 35,7 másodpercig.
A bomba által okozott pusztítás a videó becslése szerint 2 412 040 ember halálát okozná.
A szimulációt itt tekintheti meg:
Az történne, hogy az ukránok egy része rájönne, hogy nem kellett volna durván kibaszni a nemzetiségeikkel, továbbá nem kellett volna emésztési esély nélkül megenni a demokráciaexportőrök biztató marhaságait. 😛
De előtte még visszagondolnak arra, hogy 2014 márciusában a szakadár orosz nemzetiségű ukránok akartak elszakadni Ukrajnától, ezért kikiáltották a kelet-ukrán megyék független köztársaságát, majd amikor erre válaszul az ukránok megpróbálták jobb belátásra bírni őket, 2014 szeptemberében hirtelen oroszul beszélő „kis zöld emberkék” jelentek meg a Krímben és nyílt háborút kezdtek az országukat védő ukránok ellen.
Kelet-Ukrajnában annyi ukrán volt, mint néger Miskolcon. Viszont az „oroszbarát” vezetést megpuccsoló pöcsök jobban megmacerálták őket, mint a magyarokat Kárpátalján. Na ezt megunván kikiáltották az önállóságot, majd amikor az ukránok megtámadták őket segítséget kértek az anyaországtól. Merthogy Ukrajna ugyanúgy „csinálmány”, mint Jugoszlávia, vagy Csehszlovákia volt.
Az usa pedig mindig „segít” az ilyen esetekben, pláne ha komoly érdekei fűződnek a káoszhoz. 😛
https://preview.redd.it/g11blts5rcs81.jpg?auto=webp&s=0a038df99063b225432d7f75bd26143e282a888d
Mivel macerálták az ukránok az orosz kisebbségüket???
A lista hosszú lenne, te meg két sort is egy hétig olvasol és Szilveszter úr nevenapja is elmúlna, akkor sem értenéd meg.
Akkor csak a lista első 10 sorát írd le!
Az „ukrajna, meg ukránok nem is léteznek” mese volt már?
Még nem. De kívánságod számomra óhaj! Íme a tények. 🙂
Tessék:
https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4196/41960/419601/41960192_49b8a3bab56feac546269995d09ef134_wm.jpg
Jól kib@sztak a nemzetiségeikkel: kakadu és rubelorbán miért azt követeli az ukránoktól, hogy a legutóbbi, 2019-es nyelvtörvény előtti státuszt kapják vissza a kárpátaljai magyarok, és miért nem azt, hogy a 2014 előtti állapotot állítsák vissza?
Segítek: azért, mert a 2019-ig érvényben lévő nyelvtörvénnyel még semmi bajuk nem volt rubelorbánéknak. Tehát 2014-ben nem az 5 évvel későbbi nyelvtörvény miatt lázadtak fel Ukrajna nemzetiségei. Az, hogy az ukránok 2019-ben megszigorították a nyelvhasználatot teljesen természetes azután, hogy putler „kis zöld emberkéi” pont a kelet-ukrajnai oroszok nyelvhasználatára hivatkozva foglalta el 2014-2015-ben a Donbaszt.
No igen. A „rubelorbán”. 🙂 🙂 🙂
Ezt a baromságot azután találta ki a dollárbalfaszoldal, miután lebukott a kormánybuktatásra szánt usa dollármilliókkal.
Egyébként vagy az usa zsarolja az eu vezetőket, vagy tényleg ekkora marhák, hogy az unió önkéntes tönkretételét észre sem veszik. Mert az orosznak nem nagyon ártanak, hiába várják csorgó nyállal.
Az Ursula van de Lejjebb (már nincs), konkrétan megzsarolja a nekik (usának) nem tetsző országokat, hogy vagy úgy tesznek ahogy neki jó, vagy majd meglátják hogy fog kibaszni velük.
És ezt nyíltan, bele az emberek pofájába.
És erre a hülye vastagbőrpofa dollárbalfaszkalap népség kínjában kitalálja, hogy Putyin zsarolja Orbánt. 🙂 🙂 🙂
Aha…..
Szóval: a 2019-ig érvényben lévő nyelvtörvénnyel még semmi bajuk nem volt rubelorbánéknak. Tehát 2014-ben nem az 5 évvel későbbi nyelvtörvény miatt lázadtak fel Ukrajna nemzetiségei. Az, hogy az ukránok 2019-ben megszigorították a nyelvhasználatot teljesen természetes azután, hogy putler “kis zöld emberkéi” pont a kelet-ukrajnai oroszok nyelvhasználatára hivatkozva foglalta el 2014-2015-ben a Donbaszt.
Ez történne ha atombomba hullana Kijevre? Borzalom, borzasztó, hogy mindig ilyen rémtörténetekkel állnak elő. Gondolatindító – gondolatébresztő. Inkább jobb volna azzal foglalkozni mi történne ha a szívekbe szeretet költözne és fény legyen az Ukrán vagy Orosz. Azzal miért nem foglalkoznak tehát még egyszer hangsúlyozva , hogy mi történne ha a szívekbe szeretet költözne és fény? Mindenhol a világon fenyőfasorokat állítanának az utcákra a terekre, főterekre nagy fenyőfákat amelyeket fényfüzérekkel felöltöztetnének és a feldíszített fenyőfa alá összegyülekezve a világpolgárok közös énekléssel éltetnék a szeretetet és az adventet majd a karácsonyt. Ekkor mi történne? Ekkor az történne, hogy végre mindenki boldog lenne és a szívekbe fény és szeretet költözne mert a közösségi lét és közösségi ének „kinyitja a szeretet ablakát” és eszükbe se jutna senkinek, hogy fegyverkezzen meg háborúzzon mert a szeretet előbbre való. Kultúrák közti konfliktust pedig a legjobban két dologgal lehet feloldani egy ,hogy beszélgetésre hívod a másikat amikor a szó és lélek összetalálkozik és kiismerhetővé válik a másik ember amikor azt a plusz értéket hozzátudod adni a másikhoz amit te jót adni tudsz mert adni pozitívat többet jelent mint kapni vagy kettő utazz menj ismerd meg a másik ország természeti, társadalmi, emberei értékeit beszélgess, ismerkedj. Mert mi most mindenfelől a nagypolitikából hallunk, hogy így az Orosz úgy az Ukrán a nagypolitika más ott gonosz erők uralkodnak de kicsiben az emberekben az embernek magát a lényét ismerd meg ami az ember lényegi eleme találj kapcsolódási pontokat és meglesz az összhang is legyen az orosz és Ukrán kicsiben az emberek között ismerd meg tehát a másikat ott szeretet van mindenki valamiért van valamiért létezik a létezés és a lét missziója pedig a SZERETET kell, hogy legyen és a kompromisszum, empátia az az egyfajta beleérzőképesség, hogy tudod a másikat pozitívan befolyásolni hozzáadsz egy plusz értéket és ha ember és ember közti szeretet megvan és a szeretet megőrződik emberek között is népek és társadalmak között is akkor csak a fény lesz és a szeretet és messzire elüldözésre kerül a sötétség és a háború ! Csak egy példa mikor valaki valakivel beszélget akár egy kiránduláson vagy akár egy nyaraláson és akarva akaratlanul elkezd az ember a másikkal beszélgetni szóba elegyedik a beszélgetésből pedig ha a másik jóember már könnyű dolgod van de ha a másik kicsit is a rossz irányba fordítja a dolgot akkor te már tudod a jó irányba terelni hiszen a jóság az egy alapvető emberi szükséglet valljuk be őszintén a jó a jóság amitől érzed, hogy jó a léted a létezésed mint ahogy a fákat a természetet élteti a napfény úgy az ember lényegi létét és létezését pedig élteti a FÉNY ÉS A SZERETET.”Ilyen egyszerű a SZERETET megoldóképletének az egyenlete”.
A link nem működik.
Ha Kijevre atombomba hullana akkor mi itt Kelet – Magyarországon is bajban lennénk mert légvonalban túl közel hozzánk csak 600 km sajnos főleg a hajdúságba, Biharban, Szabolcsban, Beregben de itt Borsodban is mert az atomfelhő idáig is eljönne és kelet Magyarország nagy része is lakhatatlan lenne az atomfelhőtől és az atomsugárzás sugárveszélyétől. Ha a szél meg nyugati irányú lenne egészen Ausztriáig vinné az atomsugár felhőket. Borzasztó, félelmetes még belegondolni. Politikusokat addig kéne ostorozni míg végre tárgyalóasztalhoz ülnek és kötnek egy békét. Vagy megvárják a tragédiát?
2019-es elemzés, latolgatás. Ezt piszkálta meg Nuland elvtársnő. Tessék:
„Nyugat-Ukrajnában és az ország középső részén az ukrán a leggyakrabban használt nyelv. Északkeleten az orosz felé billen a mérleg nyelve, és sokan használják a szurzsikot. Kelet- és Dél-Ukrajnában az ukrán használati aránya viszont igen alacsony, az orosz a használatos nyelv.
Világhírű sportolói – az ökölvívó Klicsko-testvérek, az olimpiai aranyérmes Jana Klocskova úszónő, az aranylabdás Andrij Sevcsenko – csak oroszul nyilatkoznak. A televízió- és rádióműsorok nagy része egyszerre ukrán és orosz nyelvű. A rádióban elhangzó zeneszámokat illetően az orosz nyelvű dalok fölényben vannak. 2015-ben készült felmérések szerint mindössze 10 százalék körüli az ukrán nyelvű sajtótermékek aránya, és a forgalomban lévő könyvek között is messze az orosz nyelvű kötetek vannak többségben. Az ukrán nyelv a digitális térben is korlátozottan van jelen. Az ukrajnai honlapok abszolút többsége orosz nyelvű, az ukrán nyelvű weboldalak arányát még a kétnyelvűek is megelőzik. A nyelvi helyzet legironikusabb példája, hogy az egyik önkéntes ukrán zászlóalj, a Dnipro-1 alakulat katonái számára ukrán nyelvtanfolyamokat kellett szervezni.
Egy befolyásos kisebbség súlyos előítéleteket táplál az ukrán nyelv, kultúra iránt. Ők inkább a területi, mint nemzeti értelemben vett szovjet elit első számú leszármazottjai, és nagy vagyont halmoztak fel. (Jellemző, hogy az ukrán oligarchák közt egy sincs, aki a magánéletben ukránul beszélne.) A városközpontokat, a gazdasági kulcságazatokat, a fontosabb médiákat és a politikai arénát is oroszok vagy orosz anyanyelvűek uralják.
Az érem másik oldalát az orosz ajkú lakosság ukránosítástól való félelme jelenti, akik attól tartanak, hogy az ukrán nyelv védelmét felkaroló politikai erők többet akarnak annál, hogy az ukrán nyelv pozícióit őrizzék. Az orosz nyelvű délen és keleten attól tartanak, hogy az ukránosító politika létében veszélyezteti az orosz nyelvet és az oroszok nemzeti azonosságtudatát.
A rendszerváltás kezdete óta mindkét fél hangoztatja sérelmeit, s így Ukrajna már a függetlenség kikiáltásakor abban az ellentmondásos helyzetben volt, hogy mind az államalkotó nemzet, mind a legnagyobb nyelvi-etnikai kisebbség körében erős volt a nemzeti identitás elvesztése és a nyelvi asszimiláció miatti nyugtalanság.
Ezzel feladták a leckét a hatalmát átmentő egykori kommunista elitnek. A többségében orosz ajkú régi-új elitnek érdekében állt az ország függetlenségét erősíteni, hiszen anyagilag igen jól jártak Ukrajna létrejöttével. Ezért minimalizálni akarták annak a veszélyét, hogy Ukrajna újra Oroszország része legyen. És ehhez jött kapóra az ukrán nyelv támogatása. Viszont úgy kellett mesterkedniük, hogy az ukrán nemzeti büszkeség ne erősödjék meg nagyon, és ne forduljon ellenük. Vigyázniuk kellett arra is, hogy az ukrán és orosz ajkú lakosság között ne éleződjön ki annyira a viszony, hogy az majd az ország szétszakadásához vezessen. Azt a megoldást találták ki, hogy az ukrán anyanyelvű szavazókra támaszkodó egyik, illetve az orosz ajkú választókra számító másik politikai tábor váltógazdaság-szerű küzdelmet folytat a választási kampányok idején, de ügyeltek arra, hogy politikai manővereikkel fenntartsák a nyelvi téren kialakult status quót, s így elkerüljék az etnikai és nyelvi konfliktusokat. Az óvatosan egyensúlyozó nyelvpolitika taktikáját követte a független Ukrajna első elnöke, a hatalmát átmentő Leonyid Kravcsuk. Hivatali ideje (1991–1994) alatt nem erőltette az ukránosítást, de pozíciókat engedett át a nemzeti elkötelezettségű elitnek. Ez utóbbi jelentős eredményeket ért el az államigazgatás és az oktatás ukrán nyelvűségének kialakításában, de semmit sem tett a sajtó és a kulturális élet orosz dominanciája ellen. Az egyensúlyozó politika mestere volt két cikluson át (1994–2004) a következő elnök, Leonyid Kucsma, aki érdekei kívánta mértékben hol az ukrán, hol az orosz nyelvűek védelmezőjeként szerepelt. Hintapolitikájának jó példája az 1996-ban elfogadott alkotmány, melynek 10. cikkelye kimondja: „Ukrajna államnyelve az ukrán”; ám a következő bekezdés szerint „Ukrajnában szavatolt az orosz és a többi nemzeti kisebbség nyelvének szabad fejlődése, használata és védelme”.
A nyelvpolitikai egyensúly a 2004-es narancsos forradalom után hatalomra került Viktor Juscsenko elnöksége alatt borult fel. Választási kampányában még történelmi kompromisszumról beszélt, hatalomra kerülése után viszont már az ukrán nyelv és nemzeti identitás harcosaként lépett fel. Azt az ideálisnak vélt állapotot kívánta visszahozni, amikor az orosz csak egyike a számos kisebbségi nyelvnek, az ukrán ellenben államnyelvként az összes formális funkcióban egyeduralkodó. Ám Juscsenko bizonyult a legkevésbé eredményesnek az ukránosításban. A 2010-es elnökválasztás el is söpörte a narancsos elitet, és az a Viktor Janukovics nyert, aki a kampányban megígérte az orosz nyelv státusának rendezését. A 2012-ben elfogadott nyelvtörvény feljogosította a régiókat egy második hivatalos nyelv bevezetésére, amennyiben az azt beszélő kisebbség aránya elérte a tíz százalékot.
Az ukrán nemzeti érzelmű erők nem kompromisszumként, hanem oroszosításként élték meg az új törvényt.
Utcai demonstrációt tartottak a nyelvtörvény ellen. Ilyen előzmények után érthető, miért volt a 2014-es „forradalmi kormány” első lépése a nyelvtörvény eltörlése, főleg annak tükrében, hogy hatalomra jutását nem kis részben szélsőséges ukrán nacionalista csoportoknak köszönhette. Ezzel a lépéssel azonban felingerelte az ország orosz ajkú felének jelentős részét, megnyitva az utat a polgárháborúhoz.
A forradalmi ukrán kormány végül visszavonta ugyan a 2012-es nyelvtörvény eltörlését, a polgárháború kirobbanását azonban már nem tudta megakadályozni. Három évvel 2014 tavasza után világossá vált, hogy a szakadár területeket békésen nem lehet visszaintegrálni. Ezért logikus lépés volt az ukrán kormány részéről az ukránosításba belefogni: a szeparatistákat ez már nem befolyásolta, az ukrán nacionalistáknak pedig elégtétel volt. Az ingatag helyzetű Porosenko-vezetés számára belpolitikai szempontból ez volt a legjobb lépés, de külpolitikai szempontból elszámították magukat. A 2017-es új oktatási törvény aláásta Ukrajna nemzetközi jó hírét és „áldozati státuszát”, propagandafegyvert adott Oroszország kezébe, és sikerült olyan közép- és kelet-európai államokat is Ukrajna ellen hangolnia, amelyek elvileg a szövetségesei voltak.
A nem orosz kisebbségek és anyaországaik nem hajlandóak elfogadni, hogy az ukrán–orosz nyelvi háború járulékos vesztesei legyenek. Ennek egyik ékes példája a fagyos magyar–ukrán viszony, amely elmozdulhat a holtpontról a mostani elnökválasztással. „
A magyar ellenzék háborút akar. Arra számítanak, hogy Orbán belepusztul.
Mikor, miben álltak ki Orbán mellett? Csak súnyiskodnak.
Tök jó, hogy te tudod, és meg is osztod velünk, hogy mit akar, mire számít az ellenzék! A jövő heti lottószámokat nem írnád be ide a fórumra?
Miért, Orbán mikor, miben állt ki bármelyik ellenzéki kormányfő (Horn, Medgyesy, Gyurcsány, Bajnai) mellett?
Ki is akarta kiképezni pár éve az iskolás gyerekeket egy újfajta leventeképzőben? Ki akar minden járásba lőteret építeni, hogy lövészetet tanítsanak a fiataloknak?
A leventeképző már működik, úgy hívják, hogy MCC.
Orbán üzent a távozni készülőknek: Magyarország a legjobb hely Európába. A kis Matolcsy is ezt gondolja a kétmilliárd forintos villában, a 17 milliós fürdőkádban ülve, miközben telefonon nézi a mélygarázs kameráját, ahol a százmilliós autói parkolnak. A 150 milliós órájában, se feledjük. A magyar falu olyan, ahova beesne egy bomba az értéknövekedést okozna az ingatlanban. Micsoda ravaszság a vidéki zsellérektől, hogy a földesúrra szavaznak. Nagyon fifikás, csak még nem derült ki, hogy mi lesz a hasznuk belőle. Maradhatnak rabszolgák. Még nem jöttek rá, hogy csak a láncaikat veszthetik.
https://t.me/ssternenko/11379
Na, ezek az úgynevezett félázsiai népek. Jönnek a wc nélküli házaikból, a putriból, a faluból, ahogy a macskát eszik, és amikor kiélhetik a brutalitásukat (állami engedéllyel!), akkor csinálnak ilyeneket. Most kéne egy NER-nyalógéptől a „békét” szöveg. Ezekkel? Soha!