Kertészház és Úttörőoszlop, „A nappalok és éjszakák elválása tücsökzenére” és Sissi-szobor, erdélyi ácsok és kispályás focisták, „nagy hodály” és kis zenepavilon… A Népkertben szinte minden van, avagy minden volt már. Nem véletlenül ezt választotta második nagy témájául a Városi Esték részvételi beszélgetés sorozat. Hogy jobban lássuk a közösségi megtárgyalnivalónk tárgyát, nézzük át a terület jelenlegi funkciójú elmúlt másfél évszázadát. Ebben közvetlen forrásként a Dobos Sára tájépítész által 1997-ben készített parkrekonstrukciós programjavaslata szolgál, amely történeti szövegét az egy évtizeddel korábbi Miskolcterv-es anyagra alapozta. A cikkünkben mellékelt illusztrációk forrásául e két tervezet szolgált.

Miskolc első telepített belső parkjának létesítése az 1855-ben megalakult Szépészeti Bizottság munkálkodásának egyik eredménye. Kialakulásának csírái 1871-re, a Polgári Lövölde Egylet megalakulásának idejére tehetők. Az egykori „Polgári Honlövölde” építményeit a Csabai kapu mentén, attól keletre helyezték el a Tűzköves és a Borsószer között. A létesítmények körül kialakított kerttel együtt e területet Lövölde kertnek nevezték el. Az 1881-ből származó térkép (lásd alant – a szerk.) ábrázolja a Lövölde kert alaprajzi elrendezését, részben mértani elrendezésű, részben lágy vonalvezetésű parkként.
Egy közpark kialakításának gondolata és a „Népkert” elnevezés Lévay József írótól, a Lövész Egylet elnökétől ered, aki 1872. július 12-én a város tanácsának közgyűlésén egy újabb kertnek, a Népkertnek a létrehozását kezdeményezte.
A közgyűlés a kérést támogatva utasította a város ügyészét a közpark tagosítás útján történő létesítésére. Ez 1876-ban indult meg a Lövölde kerttől délre eső területen. A parképítést tervezéssel Hadady Dániel műkertész 1877 februárjában bemutatott és jóváhagyott tervei alapján indították el.

A park alaprajzi elrendezését az 1881-es várostérkép ábrázolta először: mértani, szimmetrikus elrendezésű park volt, önálló kertegységként a Lövölde kert mellett. A park építésére, növénytelepítésekre a költségeket különféle haszonbérletekből, a Szépészeti Alap pénztárából és lakossági hozzájárulásokból fedezték. A kert szakszerű gondozását kertészek alkalmazásával végeztették.

Soltész Nagy Kálmán polgármestersége alatt a Lövölde kertet és a korábban faiskolának használt, a Népkert szomszédságában lévő területet is a Népkerthez csatolták, s a három kertrészletből összeolvasztott területet funkcionálisan összehangolva francia barokk stílusú kertté építették. A parkot a város lakosságának 1889-ben adták át hivatalosan. 1899-ben Stróbl Alajos Erzsébet királynő élethű vonásait megörökítő mellszobrával gazdagodott a kert. 1901-ben megkezdték Hajós Alfréd tervei alapján a Vigadó építését, mely funkcióival jól illeszkedett a Népkertbe.
Az 1910-ből származó várostérkép részlete megmutatja mindazokat a parkszerkezeti változtatásokat, amelyeket a kert új létesítményeinek elhelyezése indokolt.

A park „Körönd”-jében felállítottak egy nyolcszögletű zenepavilont. Ettől keletre gyermekjátszóteret építettek s azon túl területet biztosítottak a nagyobb szabású népi mulatságok színhelyének is. A park felülete a hossztengelytől kiinduló szabályos és laza vonalvezetésű utakkal erősen tagolt maradt. Környezete lakóterületként kiosztásra került, délről a Farkas Károly utca, keletről a Zrínyi  utca, északról a római [katolikus] és evangélikus temetők, nyugatról a Csabai kapu határolta. (A mai Szigligeti Ede tér század elején már térként ábrázolt, Pataky Sándor megnevezéssel.)
1905-ben megalakult a Miskolci Teniszező és Korcsolyázó Egylet, a Vigadó épületétől  keletre két teniszpályát épített a Népkertben. A pályák száma a sportegyesület fejlődésével újabb területeken tízre növekedett. 1920-ban Vigadóhoz közel a virágzó egylet 11 helyiséget magában foglaló sportpavilont épített, parkolóval, ugyancsak a tanácstól parkból kapott terület egy részén. 1925-26-ban a Népkert keleti végében sporttelep létesült Hajós Alfréd tervei alapján. Az 1930-as években felszámolták a kert közvetlen fenntartását segítő „Kertészházat” s megszüntették az állandó kertészek alkalmazását a Népkertben.

A [második világ]háború rombolást, pusztítást eredményezett a Népkertben is.

• 1946-47-ben a Vigadótól északra „Nyári Színházat” építettek 2500 fő befogadására, az 1960-as évek elejéig üzemelt.
• A háború után, 1952-53-ban végeztek parkrekonstrukciót a Népkert területén. Menner László tervrei alapján szökőkutat terveztek a Vigadó környezetében, amely csak 1961-ig tette kellemesebbé a park levegőjét. A parkrekonstrukcióval sokat veszített korábbi kertépítészeti értékéből a hely.
• 1967-ben Kerényi Jenő „Munkásmozgalmi emlékmű” alkotását a Népkert területén elhelyezték.
• 1969-ben megkezdték a Városi Sportcsarnok felépítését a Lövölde kert helyén, s  majd 1977-78-ban, illetve 1985-86-ban későbbi vonzatait, a műjégpályákat.
• 1970-as években szanálták a Népkert és a temetők között lévő alacsony intenzitású lakóterületet. A felszabadult területen megépült a Megyei Könyvtár [1972] és a Technika Háza [1989].

A belváros városszerkezetének módosításával a városi főforgalmi út megépült, szétszakítva az egymással összefüggő feladatokat ellátó parkot a sportteleptől. A városiasodás eredményeként a század eleji három kertrészletből álló, 9,70 hektáros Népkert területéből ma 8,50 hektár közparkot használ Miskolc lakossága.
1978-ban a park területén kisebb felújítási munkákat végeztetett a városi tanács, (…) a munkák elsősorban burkolásra, parkvilágításra és az öntözőhálózat kiépítésére szorítkoztak. 1985-ben a Miskolcterv elkészítette a Népkert felújítását segítő parkrekonstrukciós kiviteli tervet, amelynek célja a Népkert fejlesztése volt,  a régi értékek megőrzésével s a zöldfelületi értékek védelmével. Elkészítették azt az igen alapos növény-vizsgálatot, a növényállomány egészségi állapotának ismeretében a következő évben a kiöregedett és (emberéletre) veszélyes fákat a tanács kivágatta. Az elemzői munkák eredményeit szintetizálták és a városépítészeti egység kialakítására a közpark megvalósulására terv-alternatívákat készítettek. Erre építve a történetiséget őrző, észszerű gyalogút-rendszerrel átfogott, a Népkert feladatait (séta, pihenés, játék, sport) jó területfelhasználással biztosított koncepciót dolgoztak ki. A kiviteli terv a park szerkezetét a meglévő értékek, a növényi térfalak (fasorok) felhasználásával alakította ki, feladatokat ellátó terek összekapcsolásával. Leghangsúlyosabb központi tere a Körönd a Vigadó térrel, a Népkert – Szigligeti Ede tér összemetsződéséből adódóan. A teret építményekkel gazdagította, szökőkút, zenepavilon és díszkert létesítésével. A központi tér szervező ereje jelentős a tervben. Kapcsolatot teremt az architektonikus kertrészletek és a laza vonalvezetésű sétányok rendszere között és szétválasztja a nyugalmat biztosító nyugati parkrészleteket a zajosabb keleti elhelyezkedésű játszó- és  sportterületektől. A kiviteli terv megoldást adott a Vigadótól keletre eső sportterület kialakítására, s kertépítészeti tervekben a megnövelt területű játszókert megvalósulására. A park belső használatának védelmére egy mesterséges domb kialakítását tervezte. A Miskolcterv által [1985-ben] elkészített terv hagyományt tisztelő kertépítészeti meg oldással jól áttekinthető parkszerkezettel alakította át a Népkertet. A tervből a veszélyes helyzetet teremtő fák kivágása és a Csabai kaputól elinduló parkszerkezeti tengely mellett tervezett szoborpark valósult meg. Ez utóbbi az emberi gondatlanság és a park őrzésének hiánya miatt felszámolódott.

A Népkert legfontosabb adatai:
A közpark területe önkormányzati tulajdon. Területének nagysága a Szigligeti Ede térrel együtt: 9, 10 hektár.
Létesítményei [1997-ben]:

• Vigadó – 1996-ban felújított, magántulajdonban van. Gépjárműforgalma a Király utcáról történik a Népkerten át.
• Kompresszorház – a műjégpályákat szolgálja ki.
• „Sportpavilon” – a kispályás sportterületen, korszerűtlen építmény.
• Nyilvános illemhely – lebontásra került.
• Trafó, szivattyúház, szökőkút – elhanyagolt állapotú.
• Képzőművészeti alkotásai:
• Kerényi Jenő Munkásmozgalmi emlékműve a Csabai kapu mentén.
• Román emlékmű a Szigligeti Ede téren.
• Faragott totemoszlop a meglévő szökőkút közelében. 1981-ben állították a Népkert területén az Úttörőszövetség 35 éves fennállására.

A közpark közművei:
1910 körül épült NA80 mm-es vízvezeték-hálózat, amelyről 1952-53-ban megépült szökőkút vízellátását is megoldották, csapadék- és szennyvízelvezetés szétválasztott rendszerű, észak-déli irányú 300 mm-es betoncsatornák vezették el a keletkezett csapadék- és szennyvizeket. Az 1978-ban megépült öntözőcsatorna-hálózat nem tölti be feladatát. A parkon kelet-nyugat irányban NA500 mm-es ivóvíz főnyomóvezeték, valamint 100 mm-es öntöttvas nyomóvezeték húzódik.
A területen működő közvilágítási hálózat van. A létesítése óta eltelt idő alatt állapota erősen leromlott. Az Émász ugyan a lehetőségeihez képest a lámpákat igyekszik rendben tartani, azonban a szándékos rongálások olyan mérvűek, hogy azzal lépést tartani lehetetlen.
A tervezési terület észak-keleti sarkában található egy fúrt kút, ami a locsolóvíz-ellátást biztosította a régebbi időkben. Az itt elhelyezett szivattyú az elektromos táplálását a Vigadó épületének mért elektromos hálózatáról kapta. A kábel nyomvonala nyilvántartásokban nem található meg. Tulajdonjoga ismeretlen.
A múzeum épületével szemben található emlékmű a létesítésekor díszvilágítással lett ellátva. A lámpatestei a közvilágítási hálózatra lettek kötve, méretlenül. A mai viszonyok között elfogadhatatlan megoldás többek között azért sem működik, mivel a lámpatestek eltűntek. A díszvilágítás részére az Émász külön kábelt fektetett le a Budai József út sarkánál található lemezházas transzformátor állomástól.
A parkot határoló utak mentén kis- és középfeszültségű kábelek vannak lefektetve. Ezek mind az Émász tulajdonában és kezelésében vannak.
A közpark gyalogos sétaútjai optikai vezetősávval szegélyezett aszfaltos utak. Állapotuk a felfagyás miatt a keleti parkrészletben elfogadhatatlan.
A Körönd murvás burkolata elhanyagolt, szegély nélküli.
A sportterület az aszfaltos és salakos pályáival gondozatlan állapotú.
Játszókertje gyengén felszerelt, igénytelenségről uralkodik.
A park területe külterjesen gondozott. Zöldfelületekkel 70 százalékban borított.
Uralkodó fafajai: gesztenyefa (Aesculus), juharfa (Acer), hársfa (Tilia), gyertyán (Carpinus). Különleges fafajai: páfrányfenyő (Ginkgo Biloba), vasfa (Gymnocladus Diocus).
A Népkert tartalmában és formai megjelenésében elmaradt a városrendezési tömb megváltozott igényeitől. A területen lévő létesítményeivel, azok megoldatlan probIémával, gondozatlanságával a belváros egyik legrendezetlenebb területe. A park rekonstrukciója napjainkban is szükséges feladat.

(1986/1997)

Napjainkbeli kiegészítések:

• A sportcsarnok, avagy városi szabadidőközpont 2005-ben esett át nagyobb szabású rekonstrukción. Ezt követően vette fel a Generali Aréna nevet.
• 2007-ben épült a korábbi jégpályák helyébe-fölébe a fedett Jégcsarnok, mellette egy további edzőpályával.
• A későbbi években a sporttelep kiegészült műfüves focipályával, egészségügyi létesítmény épületével, dedikált parkolóhelyekkel.
• A Tudomány és Technika Háza épülete előtt áll Drozsnyik István A nappalok és éjszakák elválása tücsökzenére című kompozíciója.