Védetté nyilvánították Erdély Miklós hibátlanul megmaradt miskolci fotómozaikját
A Bor-is Borozó díszei közel ötven év után is érintetlenek.

Erdély Miklós (1928-1986) a magyar modern művészet egyik legsokoldalúbb alkotója volt, hiszen építészként, képzőművészként, performanszművészként, filmrendezőként és íróként negyedszázadon át gyakorolt fontos hatást a hazai művészeti életre.

Munkái egy részét sokan jól ismerik – így a Kálvin téren 1982-ben felavatott, 2000 óta ládákban őrzött Fabulon-mozaikot, rajta Pataki Ágnessel –, számos olyan is van azonban köztük, aminek létezéséről, vagy vele való kapcsolatáról mindössze a szűkebb szakma tud. Ezek közé tartozik a Budavári Palota kupolájának tűje és kilátókosara, illetve az általa kifejlesztett fotómozaik-technikával készült alkotások egész sora is.

A találmány 1966-os megszületésekor a Budapesti Építőanyagipari Kisipari Termelő Szövetkezet (BÉPA) kötelékében, művészeti vezetőként, majd a burkolórészleg vezetőjeként dolgozó Erdély számos fővárosi, illetve vidéki üzlethelyiség belső terében helyezte el a változó méretű képeket – olvasható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) számos fotóval megtűzdelt, hosszú írásában.

A főleg fotókból, újságokból, illetve képes magazinokból kivágott képek és grafikai elemekhttps://24.hu/kultura/2022/11/07/vedettseg-vedett-erdely-miklos-bor-is-borozo-fotomozaik-vedett/?fbclid=IwAR2hupDS0wRYe78TKB17Qqh9hqhupo5ZghLNljgjQ4XVigisFP6ROf_qvnY