Jó reggelt, jó atomháborút! – tréfálkozhatnák, és tréfálkozom is, tréfás egy kedvemben vagyok, de alighanem abban vagyunk mind, lám, kollektív humorérzék, közösségi élmény, mindig erre vágytunk, egy kis melegségre, és világégés esetén az is adódik, a látványos fényjelenségekről nem beszélve.
Folytathatnám onnan, ahonnan legutóbb folytattam (107. Nyolcadik utas a különutas). Tulajdonképpen nincs itten törés, pláne újdonság. Abban a tekintetben sincsen, hogy mint a 107-esben is megderpegtem: Orbánék tolják Putyin szekerét, Putyin szekere tolja Orbánt, a bábuska húzza a szobákát, a szobáka húzza a kóskát, a kóska meg a répkát, de az már a pornóváltozat.