Hét hónapig tartottak fogva egy menekült családot a magyar határon, most pert nyertek az állam ellen

A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam jogsértő módon tartott fogva a röszkei tranzitzónában 211 napon át egy négyfős afgán családot, ezért 15 000 euró kártérítés megfizetésére kötelezte az államot, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

A menedékkérő családot a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a magyar állam ellen indított perben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A bíróság szerdán hozott ítéletet, megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot.

A strasbourgi bíróság 15 000 euró kártérítést ítélt meg a családnak, mert a súlyos betegséggel küszködő édesanya, a kisgyerekek és az éheztetett családfő hét hónapig tartó tranzitzónai fogvatartása és az apa éheztetése embertelen, megalázó bánásmódnak minősült, illetve az jogellenes volt, amellyel szemben Magyarország nem biztosított bírósági jogorvoslatot.

A család azért kényszerült elmenekülni Afganisztánból, mert az amerikai hadseregnek tolmácsként dolgozó apát a tálibok életveszélyesen megfenyegették. Hosszas szerbiai várakoztatás után a magyar hatóságok 2018. április 23-án engedték be őket a röszkei tranzitzónába, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket.

Az anya és a nagyobbik, három éves gyermek az őket ért testi és lelki traumák miatt speciális egészségi, pszichoszociális ellátást igénylő állapotban voltak. A kisebbik, akkor egyéves gyermek már a konténerbörtön gyermekek elhelyezésére alkalmatlan körülményei következtében eltörte a karját.

A súlyos bántalmazást, traumát átélt családtagok a közel 7 hónapon keresztül tartó fogvatartásuk alatt többszöri kérésük ellenére sem kaptak megfelelő ellátást és elhelyezését a menekültügyi hatóságtól. Mindeközben az Emberi Jogok Európai Bírósága két döntésével is kötelezte a magyar államot, hogy a család sérülékeny helyzetére tekintettel megfelelő körülmények közé helyezzék át őket.

Második alkalommal már azért kellett a strasbourgi bíróság sürgős intézkedését kérni, mert a családot – bár még folyt a menekültügyi eljárás – az addigiaknál is sanyarúbb körülmények közé helyezték át a tranzitzónában: a kitoloncolás előtt állók szektorába kerültek, ahol az apát hat napon át éheztették. Az éheztetés egészen addig tartott, amíg a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán a strasbourgi bíróság újabb ideiglenes intézkedéssel kötelezte a magyar államot, hogy adjon enni az apának.

Végül 2018. november 19-én szabadultak a tranzitzónából, amikor a Fővárosi Törvényszék helyt adott az áthelyezési kérelmüknek. Azóta Németországban találtak menedékre.

Ötévnyi működés után 2020 májusában számolták fel a röszkei és tompai tranzitzónákat, és beszüntették a menekültek tranzitzónás fogvatartását. Azóta újabb és újabb nemzetközi ítéletek marasztalják el a magyar államot, legutóbb június elején nyert pert a strasbourgi bíróságon egy iráni menekült család Magyarország ellen.

telex.hu