Mi lenne ha Putler atommal fenyítene?

Bármilyen nukleáris konfliktusnak rengeteg pusztító következménye lenne, a közvetlen robbanásokban bekövetkező halálesetektől kezdve a sugárzás és a környezetszennyezés elhúzódó hatásaiig. A Nature Food című folyóiratban közzétett új kutatás szerint azonban a közvetlen áldozatok eltörpülnének a későbbi globális éhínség okozta halálesetek mellett.

Az amerikai Rutgers Egyetem klímakutatói hat lehetséges nukleáris háborús forgatókönyv hatásait térképezték fel, melyet a Euronews fordfított magyarra:

A robbanásokból származó korom megzavarná az éghajlatot

Egy nukleáris háborúban a városokra és ipari területekre irányuló bombák tűzviharokat indítanának el, nagy mennyiségű kormot juttatva a felső légkörbe, amely globálisan elterjedne, és gyorsan lehűtené a bolygót – állítják a kutatók. Ez megzavarná a Föld éghajlatát, ami hatással lenne a szárazföldi és óceáni élelmiszertermelési rendszerekre, a hőmérséklet pedig 1 és 16 Celsius-fok közötti csökkenést eredményezhetne.

Egy teljes körű nukleáris háború esetén pedig az Egyesült Államok és Oroszország között, amelyek a becslések szerint együttesen a világ nukleáris készletének 90 százalékát birtokolják, a harcok utáni három-négy évben a termelés mintegy 90 százalékkal csökkenhetne.

Megsemmisülő ózonréteg

A terméscsökkenés a közepes és magas szélességi fokokon fekvő országokban lenne a legsúlyosabb, beleértve az olyan nagy exportőr országokat, mint Oroszország és az Egyesült Államok, ami exportkorlátozásokat idézhet elő, és súlyos zavarokat okozhatna az importtól függő afrikai és közel-keleti országokban.

“A jövőbeni munka még részletesebbé teszi a termésmodelleket. Például az ózonréteg a sztratoszféra felmelegedése miatt megsemmisülne, ami több ultraibolya sugárzást eredményezne a felszínen, és meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van az élelmiszerellátásra”

– mondta Lili Xia, a tanulmány vezető szerzője, a Rutgers Egyetem Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolájának adjunktusa.

Csak a tiltás lehet a megoldás hosszú távon

“Ha léteznek nukleáris fegyverek, akkor azokat be lehet vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz”

– mondta Alan Robock, a tanulmány társszerzője, a Rutgers Egyetem Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora. Szerinte az atomfegyverek betiltása az egyetlen hosszú távú megoldás.

“Az ötéves ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról 66 nemzet ratifikálta, de a kilenc nukleáris állam közül egyik sem. Munkánk egyértelművé teszi, itt az ideje, hogy ez a kilenc állam meghallgassa a tudományt és a világ többi részét, és aláírja ezt a szerződést”

– magyarázta Alan Robock.