Hegyekben áll a kiváló, 45 aranykoronás termőtalaj Debrecen Északnyugati Gazdasági Övezetében, ahol már előkészítették a terepet a BMW-gyár építéséhez. Letermelték a humuszt, deponálták az irdatlan mennyiségű termőréteget, és most a sivár maradékot nézi sajgó szívvel több mezőgazdász is. Ha a tulajdonos ellenáll, az állam kisajátítja a földet, és a birtokos már csak az ellentételezés mértékéért pereskedhet.
A magyar gazdákat elvileg kiemelten istápoló Orbán-kormány gátlástalanul árusítja ki a legjobb termőföldeket a külföldi zöldmezős ipari beruházásokhoz. A napokban az Audihoz közeli Győrszentivánon is egy akkugyár rémhíre miatt tartottak lakossági fórumot.
A cívisváros körül már legalább 2000 hektárról mondta ki a kormány, hogy az ipar martalékává válhat. Decemberben 14 milliárd forint hitelt adott Debrecennek a földvásárlásokra, és további százmilliárdból készül el az infrastruktúra a déli ipari övezetben.
Az autógyár már egy csomó beszállítót odavonzott, és most az újonnan bejelentett kínai gigaüzem, a CATL is a BMW-től alig 20 kilométerre vásárol 221 hektárt. A kínai befektető egy hatalmas naperőműhöz is keres területet, miután az akkugyár 600 megawattnyi megújuló energia felhasználását tervezi – az eddigi rekordévben, 2019-ben egész Magyarországon ennyi naperőművet fejlesztettek.
A beruházás hideg zuhanyként érte a debrecenieket. A gyár tevékenysége, annak feltételezhető vízigénye és a sok ezer új dolgozó megjelenése egyaránt aggasztja a városban élőket.
A Civil Fórum Debrecen Egyesület megpróbál közvetíteni a városvezetés és a lakosok között, de Gondola Zsolt Zoárd helyi ellenzéki képviselő szerint a fejük fölött döntöttek.
A lapzártánk utáni közgyűlés napirendjén szerepel egy előterjesztés, amely a déli zóna újabb 35 hektárjának területrendezését érinti, és Papp László polgármester is akkorra ígér részletes tájékoztatást. A képviselő szerint azzal, hogy a szóban forgó föld kikerül az önkormányzat tulajdonából, a lakosok elveszítik a jogukat arra, hogy beleszóljanak, mi folyik a városukban.
Pedig az akkumulátorgyártás nem kockázatmentes, hiszen veszélyes anyagokkal dolgozik. Gödön például májusban egy független szakértői vizsgálat lítiumot és olyan oldószert mutatott ki a környék kútjaiban, amilyet a Samsung helyi gyára is használ. A katasztrófavédelem azonban titkosításra hivatkozva nem adta ki a monitoringkutak adatait, ezért a helyi civilek perre mentek.https://hvg.hu/360/202233_foldeles
3 Responses
Nahát, BezzegDebrecenből pont a debrecenieknek lett elegük?
Ha nem Miskolcon építik, akkor az a baj. Ha Debrecenben építik az a baj.
Ez a hibbant-libbant „demokrata” horda mindent le tud köpködni.
Ja, ja, megint a ködösítés. De erre válaszolj fidesznáci: „A beruházás hideg zuhanyként érte a debrecenieket. A gyár tevékenysége, annak feltételezhető vízigénye és a sok ezer új dolgozó megjelenése egyaránt aggasztja a városban élőket. A Civil Fórum Debrecen Egyesület megpróbál közvetíteni a városvezetés és a lakosok között, de Gondola Zsolt Zoárd helyi ellenzéki képviselő szerint a fejük fölött döntöttek.”