Alakul a legrosszabb forgatókönyv: tartósan magas infláció, munkanélküliség és az életszínvonal csökkenése

Elég nehéz még kiszámolni, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban bejelentett kormányzati intézkedéseknek, mint a különadók bevezetése, állami beruházások leállítása, a katázási szabályok átírása, a rezsicsökkentés csökkentése és a hatósági üzemanyagárra jogosultak körének szűkítése, összességében milyen hatásuk lesz a gazdaságra, de a legnagyobb valószínűség szerint a GDP-adatot lefelé, az inflációt pedig felfelé húzzák.

„A jegybank első, nyers becslése alapján 3 százalékpont lehet a rezsiárak változásának inflációs hatása. Ez augusztusban már látszani fog, a hatásával egy évig lehet számolni. A kormányzati adatok szerint a háztartások negyede fogyaszt az átlagnál többet, de azt nem lehet tudni, hogy mennyivel. Én 30 százalékkal számoltam, így nekem 2,5 százalékpontos inflációs hatás jött ki” – mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Tehát például júniusban 11,7 százalék volt az infláció, és csak a korábbi rezsicsökkentési rendszer kormányzati elengedése miatt 14-15 százalékra ugrik a pénzromlás üteme.

Mivel a katázási szabályok módosítása igazából adóemelést jelent, és a hatósági áras tankolás szigorítása is érinti a több százezer mikro- és kisvállalkozást, ezért csak az a kérdés, hogy mikor és mennyire fogják áthárítani a költségeiket. Összességében picit biztosan ez is hozzájárul majd a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulásához. „Muszáj volt ezeket a költségvetési szigorításokat meglépni, mert például az sem járható út, hogy hitelből finanszírozzuk a rezsicsökkentést. Lassan javul a költségvetés helyzete, ami segítheti a forint erősödését” – fogalmazott Németh Dávid. Szerda délben például már „csak” 395 forintba került egy euró.https://444.hu/2022/08/03/alakul-a-legrosszabb-forgatokonyv-tartosan-magas-inflacio-munkanelkuliseg-es-az-eletszinvonal-csokkenese