Száztíz éve, 1912. július 31-én született Milton Friedman Nobel-díjas amerikai közgazdász, a monetarista közgazdasági felfogás legismertebb képviselője.
Friedman magyar anyanyelvű zsidó szülei Beregszászról vándoroltak ki Amerikába. A boltos apa és varrónő anya negyedik gyermeke kiváló tanulmányi eredménye révén tizenhat évesen, ösztöndíjjal került a Rutgers Egyetemre, ahol matematikából diplomázott. Ezután a Chicagói Egyetemen tanult közgazdaságtant, majd a New York-i Columbia Egyetemen statisztikát hallgatott.
A John Maynard Keynes által fémjelzett gazdaságpolitika későbbi kíméletlen támadója, mivel egyetemi állást nem kapott, 1935-től állami alkalmazottként a Keynes és Franklin D. Roosevelt elnök nevével összeforrt új gazdaságpolitika, a New Deal megvalósításában vett részt. Dolgozott a Nemzeti Erőforrások Bizottságánál, a Nemzeti Gazdaságkutató Intézetnél, a pénzügyminisztérium adókutató osztályán, 1943-tól 1945-ig a Columbia Egyetem Háborús Kutatások Részlege statisztikai kutatócsoportjának igazgatóhelyettese volt.
Friedman 1946-ban ledoktorált, ezután három évtizeden át a Chicagói Egyetemen a statisztika és a közgazdaságtan professzora volt. Munkatársaiból, tanítványaiból alakult ki személye körül a közgazdaságtan úgynevezett chicagói iskolája. Munkásságát 1976-ban közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazták, amelyet az indoklás szerint „a fogyasztáselemzés, a pénztörténet és a pénzelmélet területén végzett, valamint a pénzelméletnek a stabilizálási politika komplexitását bemutató elméletéért” érdemelt ki. 1977-ben nyugdíjba vonult és Kaliforniába költözött, 1980-ban a republikánus elnökjelölt Ronald Reagan kampányának nem hivatalos tanácsadója lett. Élete során több gazdasági folyóirat munkatársa, számos gazdasági társaság, bizottság tagja, vezetője is volt. Megannyi fontos könyve közül a Szabadság és kapitalizmus és a Választhatsz szabadon magyarul is olvasható. 1988-ban megkapta az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadság-Érdemrendet, valamint a Nemzeti Tudományos Érmet.
A friedmani gazdaság- és társadalomfilozófia az egyén szabadságára és saját magáért viselt felelősségére épül, szemben a keynesi világképpel, amely a társadalomnak az egyénnel szembeni felelősségvállalását hangsúlyozza.
Keynes a nagyobb egyenlőség biztosítása érdekében szükségesnek tartja az állam beavatkozását a gazdaságba és a jövedelem elosztásába. Friedman felfogása szerint ugyanakkor az állam az egyéni szabadság korlátozója, ezért amennyire csak lehet, le kell bontani, különösen jóléti funkcióit megszüntetve. Friedman szerint minden anyagi jólét a szabadpiacnak köszönhető, és ha ennek működésébe a kormány beavatkozik, akkor lerombolja mind a jólétet, mind a szabadságot.
Friedman a „monetáris ellenforradalom”, illetve a mennyiségi pénzelmélet képviselőjeként vitában állt az amerikai és az európai gazdaságpolitikát a nagy gazdasági világválságot követő időszakban meghatározó keynesi állásponttal is. Utóbbi szerint az áremelkedések kiváltó oka az áruk kínálata és kereslete közti egyensúlyhiány, nem pedig a gazdaságban lévő pénz- és árumennyiség alakulása. Friedman ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy
a recessziót csaknem mindig pénzszűke előzi meg, ezért az államnak csupán a forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozásával kell hatnia a gazdasági folyamatokra. A pénzmennyiség mérsékelt, de állandó növekedése mellett szállt síkra, érvelése szerint csak így biztosítható a tartós, csekély inflációval járó gazdasági növekedés.
Friedman elméleti tételei alapvetően befolyásolták a XX. század utolsó harmadának gazdaságpolitikai gyakorlatát, ezen keresztül pedig a világgazdaság és a politika alakulását. Ő maga Nixontól Reaganig több amerikai elnök gazdasági tanácsadójaként dolgozott, sőt Margaret Thatcher brit miniszterelnök ugyancsak kikérte szakmai véleményét. Friedman és a chicagói iskola neoliberális felfogása napjainkban is érvényesül egyes kormányok és a nemzetközi szervezetek tevékenységében. Sokan ezt látják a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap 1980-as évektől folytatott támogatási gyakorlatában, amikor hitelek folyósítását úgynevezett strukturális átalakítási programokhoz kötik.https://hvg.hu/tudomany/20220731_milton_friedman_amerikai_kozgazdasz_110_eve_szuletett_portre?utm_medium=Social&utm_source=Facebook&fbclid=IwAR1W5VQLOAXOW0C7hlp_U6gOoctOQlLC-G3vMKvRpIIC3WINfzpt0XZPmdk#Echobox=1659296424
Én először az észak-indiaiak által alapított tőzsdét szüntetném meg, hogy az elmeosztályok által megtett politikusok nem tudják elmebetegségeikkel befolyásolni a nem játékos lények életét. Kitenném őket a sivatagi népük közé, hogy játszanak egymás ellen. Egy állam maga felel azért, amit megtermel, ha sok van importál, ha kevés van, exportál, de a pénzügyi fedezetet nem adót adóra terhelve kell kigazdálkodni saját hobbikra, mint a Puskás Stadionjára a kiválasztott Öcsi Ferencnek, amelyikről leírtam már többször, hogy a születési dátumában csalt Sebes Gusztáv szerint, mert az óra fontos nekik, mint Rákóczi térnek, ki melyik napon született, mert feketemágusok az irányítókarjaik, ahogyan Orbán mondta is, hogy feketeöves harcos. Azt hittem először, femákat építenek, amiba én voltam zárva a tatárdombi ózdi cigányok által születésem óta, de nem, másra készülnek, pazarlással, tékozlással, mint a romániai cigánytelepük kukó cigányai aranypalotában. Románia győzött a cigányaival, a Rákóczi terével és az ózdi sátán népe négyszeres világkönyvtára végrehajtásával az összes zsidójukkal internationálé Iker tornyának bevetésével az árják ellen. Minden zsidó elméletet végrehajtottak, visszamenőlegesen első embergyilkosságuk kezdetével, egykori szerepeik alapján. Nekem ennyi a véleményem az innen elmentek sikereiről, amik visszaköltöznek lassan világ-Monarchiát összeállítani a tisztuló skizoprenekkel.