Magyarországon több településen vízkorlátozásokat vezettek be, és arra kérik a lakosságot, hogy ne töltsék fel a medencét és ne locsoljanak a kertben. Ez sokakat újdonságként érint, pedig régóta fennálló probléma áll a dolog hátterében: a vízügyi szakemberek évek óta tudják, hogy az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek, a hőhullámok és szárazságok a vízgazdálkodást is érintik. Ez nem jó hír: a változó csapadékeloszlás a jelenlegi vízgazdálkodással együtt brutálisan kiszárítja Magyarországot, és ha ez folytatódik, a Kárpát-medence Európa egyik legszárazabb régiója lesz.
Az időjárás okozta mezőgazdasági károkra jó példa, ami jelenleg Amerikában zajlik, Kansasban több ezer szarvasmarha hullott el az extrém időjárás miatt, a gazdálkodók és a hatóságok pedig már nem tudnak mit kezdeni a tetemekkel, ezért jobb megoldás híján rakodógépekkel dolgozzák be őket a helyi szemétdombokba, ami békeidőben ugyan tilos lenne, de az elhullott állatokat már az állateledelgyárak sem tudják fogadni.
PODCAST
„A homoszexualitás nem betegség, de politikai döntéssel meg lehet változtatni, hogy ki számít betegnek” – mondta Rózsa Lajos evolúcióbiológus a legutóbbi Qubit Live-on tartott előadásán, amit most már podcastként is meghallgathattok.
Van még ott, ahonnan ez jött: az eseményen Varga Máté genetikus elmesélte, hogy miért nem lehet genetikai tesztekkel megállapítani a születendő gyerek szexuális orientációját (figyelem, az előadásban a Millennium Falconról is szó esik!), Rédai Dorottya genderkutató pedig azt mondta el, hogy miért nem alkalmas a kormány által gyermekvédelminek mondott törvény az iskolai és családi erőszak megelőzésére. És ha még mindig nem lenne elég a hallgatnivalóból, a Társadalomtudományi Kutatóközpont podcastjának legújabb adásában Balogh Lídia, a TK Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa és Lux Ágnes, a TK Gyerekesély kutatócsoportjának tudományos munkatársa beszélget az Apostoli Szentszék gyermekjogok védelmében betöltött szerepéről.
VÁROS
Idén július 28-án lépte túl az emberiség azt az a fogyasztási mennyiséget, amennyit az évben különösebb sérülés nélkül képes lenne regenerálni a bolygó, vagyis ha azt akarjuk, hogy valahogy megmaradjunk a Földön, mostantól valójában nem lenne szabad semmit sem csinálnunk. A túlfogyasztás napját minden évben meghirdetik, és bár a covid rövid időre megfékezte az ész nélküli pazarlást, úgy tűnik, hogy ez egyszeri esemény volt, a járvány csitultával folytatódik a herdálás.
A fenntarthatóság jegyében hirdették meg a szaúdi sivatagba álmodott gigantikus ökováros, a Neom megépítését is, de úgy tűnik, hogy a szándék ellenére az Izrael vagy Kuvait teljes területénél is nagyobb luxusmegapolisz nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, az eredmény, ha egyáltalán megépül valaha a gigaváros, pedig inkább a cyberpunk disztópiáira fog emlékeztetni, mint a meghirdetett földi paradicsomra.
17 millió éve történt valami: meleg lett. Meleg volt már máskor is (most is az van), de ekkor elképesztően hosszú lehűlést fordított meg a szén-dioxid-szint növekedése, ami az elmúlt húszmillió év klímájára és a jégtakarók kiterjedésére is döntő hatást gyakorolt. Nem múlhat el hét rábukkanás nélkül: ezúttal az izraeli Haifában került elő egy szenzációs lelet, az érme valószínűleg egy nagyobb kollekció része, és Luna istennőt, valamint Antoninus Pius római császárt ábrázolja. Történelmi témákat feszeget a hét egyik olvasnivalója is: a Magyarország globális története című kötetből az is kiderül, hogy mi köze a Blahán pánsípkoncertet adó perui indiánoknak Baktay Ervinhez, illetve azt is megtudhatjuk, hogy mikor nyílt meg Budapesten az első Julius Meinl csemegebolt.
HÚS + TEJ
Az európaiak évezredeken át itták a tejet, és ezzel párhuzamosan évezredeken át fostak is, de nem bánták: sokkal nagyobb előnyt jelentett a tej révén szerzett extra cukor-, zsír- és fehérjebevitel, mint amekkora hátránynak számított az ezt kísérő folyamatos hasmenés. Hiába, nincs ingyen ebéd.
Pedig ehettek volna disznóhúst is, de ebben az esetben, ha Piet Paesmans belga sertéstenyésztőnek igaza van, feltétlenül olyan állat húsát lett volna érdemes választaniuk, amellyel életében tánczenét hallgattattak, hiszen ha igaza van, ezeknek a húsuk is finomabb. Hogy ez tényleg így van-e, az év végéig kiderül, a hiánypótló kutatást 75 ezer euróval támogatta az Európai Unió és a belga állam.
DROG
A felnőtt magyarok közel ötöde fogyasztott már valamilyen tiltott drogot élete során – derült ki a júliusban megjelent Addiktológiai problémák Magyarországon című kétkötetes kiadványból. A legnépszerűbb a fű és a hasis, a dobogó második fokán az ecstasy, a harmadikon pedig a speed szerepel.
Akinek kalapács van a kezében, mindent szögnek néz, tartja a mondás, de akinek bowie-kés van a kezében, annak már kalapács sem kell. Az ikonikus amerikai pengeforma egykor nem csak Winnetou övében volt megtalálható, hanem gyakorlatilag mindenkinél, aki számít: jobb körökben nem is illett megjelenni egy bazi nagy tőr nélkül.
A fegyvert elsősorban emberölésre találták ki, csillagvizsgálatra nem alkalmas, de aki a héten mészárlás helyett valamilyen elmélyültebb tevékenységet folytatna, annak sem kell csalódnia: megjelent a Qubit nagy távcső-útmutatója, amiben a belépő szintű teleszkópoktól a csillagászluxusig minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere. Inkább a szemnek, persze. Csinos holmik kategóriában van még egy versenyzőnk: a pókhulla, az állatok tetemére ugyanis szemet vetett az elektronikai ipar is.
A hét legerősebb, még ha nem is túl tudományos történése persze Orbán Viktor tusványosi előadása volt, amelyben a fajkeveredés veszélyeiről szónokolt, több akadémikus megszólítva érezte magát, és nyílt levélben tiltakoztak a náci húrokat pengető beszéd ellen. Kedves olvasónk, ennyi fért a hétbe, jövő pénteken újra jelentkezünk.
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
