Most cserélne gázkazánt hőszivattyúra? A fűtési költségek akár 40 százalékát megspórolhatja

A hatósági árazás megváltoztatása miatt a lakossági energiaárak földgáz esetén mintegy hétszeresére, a villamos áram esetén pedig mintegy duplájára emelkedtek az új szabályok szerint. „Ez azt is jelenti, hogy hőszivattyúkra vonatkozó kedvezményes tarifa, illetve az egyéb villamosárammal működő, vagy földgáz üzemű készülékek üzemeltetési költségei között az olló tovább nyílhat, ez egyértelműen a hőszivattyúzás irányába terelheti a felhasználókat” – mondta el a hvg.hu-nak Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a gáztól való függetlenedésre az akár 75 százalékban megújuló energiával működő hőszivattyú a legideálisabb megoldás, ezek a felvett energia 3–4-szeresét képesek fűtési energiaként hasznosítani.

Energetikai felméréssel érdemes kezdeni a korszerűsítést

A komplex energetikai felújítási folyamat optimális esetben egy energetikai felméréssel és felújítási terv készítésével kezdődik. Az energetikai felmérés során olyan paramétereket vesznek figyelembe, mint a falak, a lábazat, a födém anyagát, vastagságát, a külső nyílászárók állapotát, a szigetelés meglétét és annak szintjét, a fűtési rendszer típusát (a hőleadó rendszer radiátor, vagy padló- vagy falfűtés), azt, hogy vannak-e megújuló energiaforrások beépítve, illetve az összenergia-felhasználást.

Ezt követően célszerű kicserélni a régi nyílászárókat modern 3–5 rétegű ablakokra, majd elvégezni a szükséges (homlokzat, padlásfödém, tető, pincefödém) szigetelési munkákat, a fűtésrendszer korszerűsítésére csak ezek után kerül sor optimális esetben

– nyilatkozta korábban a hvg.hu-nak Schum Gergely, az Energiaklub projektvezetője. Ehhez a komplex folyamathoz nyújt segítséget az öt szakmai szervezet – az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, az AACM Central Europe Llc, az IMRO-DDKK Környezetvédelmi Nonprofit Kft. és a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete – által létrehozott RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ.

A rendszer telepítése előtt mindig érdemes a költségeket egy szakember segítségével felmérni, egy hőszivattyús rendszer bekerülési, kiépítési és energiaköltségétől függően 8–10 év alatt megtérülhet – mondta el Zuggó Balázs.

A hőszivattyús megoldások jelentik az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját

„A hőszivattyús készülékek beszerelésével sokat lehet spórolni hosszú távon, hiszen az igénybe vehető kedvezményes áramtarifával („H”- tarifa) működtetett hőszivattyú áramszámlája közel 40 százalékkal csökkenhet a gázzal való fűtéshez képest, ha a mostani kormánydöntésben említett átlagfogyasztási adatokat vesszük alapul” – mondta el Zuggó Balázs.

Ráadásul a friss részletszabályok szerint a hőszivattyúkkal otthonukat fűtő háztartások esetén mind a villamosenergia-mennyiség tekintetében, mind az igénybe vett kedvezményes – H vagy Geo – áramtarifára a korábbi szabályozás maradt érvényes árszabásban is.

Ez azt jelenti, hogy a részletszabályokban meghatározott éves átlagfogyasztásig egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16–17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. villanykazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 36 forintra is emelkedhet, ami éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – száz négyzetméterre vetítve és 20°C belső hőmérséklet mellett – évi 360 ezer forint energiaköltséget is jelenthet.

Ezzel szemben a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP) miatt 1 kWh energia 12–13 forintból jön ki, ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor a költség akár 7–8 forintra is le tud csökkenni.

A hőszivattyús rendszer a legjobban langyos víz keringtetésével érheti el a várt hőmérsékletet

A hőszivattyúk akkor működnek a legoptimálisabban, ha viszonylag alacsony hőfokon tudnak működni, például egy padló- vagy falfűtés 30-40 fokos víz keringtetésével érheti el a várt hőmérsékletet, ráadásul a meleg felületek miatt a hőérzetünk is jobb lesz – mondta el a hvg.hu-nak Bass Ádám, a hőszivattyúk telepítésével is foglalkozó Silent Night Kft. tulajdonosa. Hozzátette, ezért nem meglepő, hogy egyre elterjedtebb a felületfűtés, pl. padló-, vagy mennyezetfűtés, utóbbit hűtésre is lehet alkalmazni.

A hőszivattyúnak több típusa is létezik:

• levegő-levegő hőszivattyúkról (fűtőklímáról) beszélünk, ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg,
• ha víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk
• amennyiben a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk.

A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése lehet a legkönnyebb, de mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött – mondta el Zuggó Balázs. Hozzátette, már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő, illetve hibrid hőszivattyúk is, utóbbiak a gázkazánt és hőszivattyús rendszert kombinálják.

Nem mindegy, hogy újonnan választjuk a hőszivattyút vagy régi gázkazánt cserélünk le

„Egy új építésű ingatlan esetében a hőszivattyú azért is érheti meg jobban, mert a gázkazán előkészítése, engedélyeztetése, dokumentációja, kivitelezése jóval drágább, mint a hőszivattyús rendszer kiépítése” – mondtal el Bass Ádám.

A régi építésű házak esetében annál is nehezebb a helyzet, hiszen a régi szabványok szerint 20–30 évvel ezelőtt épült társasházakban a nyílt égésterű kazán meghibásodásakor komoly költségekbe kerül a kémény bélelése, amire mindenképpen szükség van, ha például tönkremegy a rendszer. „További nehézséget okozhat a régi gázkazán cseréjénél az, hogy a víz közvetítőközeges hőszivattyús rendszerhez az egész fűtési rendszert át kell szabni, hiszen – amennyiben nincs padló vagy felületfűtés – a régi hőleadók várhatóan nem fognak megfelelni a hőszivattyúnak: nem lesz hatékony a működésük, energiaveszteség lép fel.”

Ráadásul, mivel a hőszivattyús rendszer lényege az, hogy minél alacsonyabb hőfokon fűtsünk, és minél nagyobb felületen adjuk le a hőt, a régi radiátorok nem alkalmasak arra, hogy egy hőszivattyút energiaveszteség nélkül üzemeltessünk.

„A magas kéménybélelési költségek, vagy a bélelés nem megvalósíthatósága miatt, vagy a hőleadók elavultsága miatt a gázfűtést gyakran levegő-levegő hőszivattyúkkal, azaz fűtőklímákkal válthatják ki” – mondta el Bass Ádám. Hozzátette, azonban ezek kültéri egységeinek elhelyezése nehézséget okozhat, mert például előfordulhat az, hogy a homlokzati elhelyezést városképi megfontolásból nem engedik.

Amennyiben az önkormányzat nem járul hozzá az épület homlokzatán a kültéri egység elhelyezéséhez, úgy a társasház hozzájárulásával a társasházi tetőn, belső udvari folyosókon, vagy nem használt padlástéren való elhelyezés lehet alternatíva. Itt problémát jelenthet a kültéri-beltéri egység közötti csövezési távolság, ami a legtöbb termék esetében nem haladhatja meg a 30–50 métert.

„További nehézséget okozhat a régi gázkazán cseréjénél, hogy a hőszivattyús rendszerhez az egész fűtési rendszert át kell szabni, hiszen – amennyiben nincs padlófűtés – a vastag csöves rendszer nem fog megfelelni a hőszivattyúnak: nem lesz hatékony a működése, sok vizet kell keringetnie, így víz- és energiaveszteség lép fel” – tette hozzá Bass Ádám.

Ráadásul, mivel a hőszivattyús rendszer lényege az, hogy minél alacsonyabb hőfokon fűtsünk, és minél nagyobb felületen adjuk le a hőt, a régi vastag csövek nem alkalmasak arra, hogy egy hőszivattyút energiaveszteség nélkül üzemeltessünk.

Az éves karbantartási költsége 40 ezer forintba kerül

Amennyiben fűteni és hűteni is szeretnénk, akkor a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás egy split hűtő-fűtő klíma felszerelése, ennek bekerülési költsége telepítéssel együtt eléri a 300–450 ezer forintot a Daikin Hungary Kft. számítása szerint 50 négyzetméteres lakás esetében. Hátrányuk Zuggó Balázs szerint az, hogy hideg időben nem annyira komfortos a működésük, hiszen a lakás hőmérséklete csak a levegő keringtetésével szabályozható.

Ebben az esetben azt érdemes figyelni, hogy a klíma hány fokon működik: egy berendezés nagy eltérést mutathat –10°C vagy –20°C külső hőmérséklet esetén, és ahogy a külső hőmérséklet esik, egyes készülékek fűtési teljesítménye drasztikusan lecsökkenhet.

„Ennél jobb, mindenre kiterjedő megoldás egy víz közvetítőközeges hőszivattyús rendszer telepítése lehet, amellyel a hűtés-fűtés és melegvíz-készítés is biztosított” – mondta el Zuggó Balázs, hozzátette, emellett választhatunk levegő-víz hőszivattyús rendszerek közül is, azonban ezek bekerülési költsége kb. 2–2,5 millió forinttól indul.

A hőszivattyú előnye, hogy magas komfortot biztosít és alacsony költségszinten üzemeltethető, ráadásul a karbantartási igénye sem haladja meg egy gázkazánét és kémény sem kell hozzá. Így nemcsak a kémény kivitelezése, karbantartása, hanem egy plusz közmű kiépítése is megspórolható, ami különösen új építésű ingatlanok esetén lehet fontos szempont. A hőszivattyút ugyanúgy elég évente egyszer karbantartani, mint egy gázkazánt, és ennek költsége sem kiugró, mintegy 40 ezer forintos díjjal tervezhető.