Jön a kötelező napelem-telepítés az ingatlanok tetején

5 Responses

1. Helyes.

   1

   Válasz

   1. A trójai falónak a faszáját. Azt!!!

      2

      Válasz

2. Szeretnék elrepülni messzire a tejúton,
   S ott meglelni hazám, csodaszép palotám,
   Csillag testvéreimmel járni egy úton,
   Felfedezni minden bolygót, új hazám,
   Hadd gyönyörködjön szívem új csodán!
   Ahogyan fenn, úgy lent is, úr a tökéletes,
   Már sosem leszek az, mindez csak álmodás.
   Álmodtam több világot leleményes
   Fantáziával sok égi barátot, s mind csodás
   Igaz és hív barát volt, kedvezményes
   Bérlettel utaztam, jött értem a titok,
   ET, s mindaz, amit gondolok kényes,
   Saját titkaim neveltek, hogy ajtót nyitok
   És ablakot az égi csendnek, hol fényes
   Palotám, új ruhám lesz, testem –szívem
   Még egyszer harmonikusan arányos,
   Egészségem, mint egykor régen híven
   Tükrözi tetteimet, külsőmet, s kislányos
   Mosollyal nyújtanék békességnek kezet,
   Új barátaimnak az ismeretlen galaxison,
   Hol az örök- boldogság szövetkezett,
   A régi szomorúság, s bánat eloson.
   Furcsa titok: ember barátja ember lehet,
   Mégis elvágyódom, itt fekete kezek
   Mocskolnak be szűzies testeket.
   Talán létezik valahol az igaz szeretet?!

   Válasz

3. Gép tapossa a földet, honnan jött a kikelet,
   nincs segítség göröngynek, nincs szépséges kelet.
   Tovaszálltak a bús évek, rosszabb jön-e még talán?
   Ajkamról nem zendül az ének, s feketéll bírói talár,
   ítéletzengő bércek, hegyek, bús tekintetű emberek
   járnak szélmalom csatát, s félek, elhullott a szeretet.
   Lehullt a föld alá, s a fém meg nem muzsikál,
   nem tudják, mi a lá, a szív hogyan kalimpál
   gyorsan, mint üt az óra másodperc mutatója,
   majd’ kiesik, mióta megtudtam: kell a nóta,
   hadd mulassanak kedvükre, a szánalom sem segít,
   s ha példát mutatsz ízekre szednek,bús a helyzet itt.
   Szeretnék repülni magasan, szállnék, mint a kismadár,
   gondtalanul csiripelni, s lassan szárnyalnék talán.
   Vagy ha lennék őserő, hegyek tetején lengedező,
   nem lenne arcodon redő, szép pillantásért epedő
   se Te lennél, sohasemvolt kedves, csak fantázia,
   ha eltűntél múzsám előlem, annyit mondok: szia!
   Angyallá válnék, ha lehet, de nem engedélyezett
   embernek földöntúli szerelem, sem földi szeretet,
   a hatalom dönti a sorsokat, emeli híveit hamar,
   ámulok-bámulok sokat, kígyónyelvvel sziszegve mar
   és fáj a gondolat, melyben ezernyi villám kalimpál,
   a fejemben lüktet a szívem, miliónyi év egy tavaszán.
   Ó, Te idegen, ki erre tévedsz védtelen ne légy!
   Itt nem terem babér, s révedsz semmibe, ne félj,
   már nem sokáig tart a titkos ütközet, vérben dúló háború,
   míg könnycseppek száradnak,mint pocsolyák a földön,
   addig még tart a játék, s vaknak születtél gyöngyöm,
   nem látod, milyen kártyacsata ez? Iszonyatos – írta egyikük –
   magáról véleményt mond, ki engem sérteget,
   nevét nem vállalja, s nem told hozzá szót, melyet
   elolvashatok: az ám, magyar hazám, itt mindenki idegen,
   ártatlanokat panelbe zár, de a Nap energiájával fűt, hát legyen,
   minek jönnie kell, szembenézni vele nincs véderőd,
   ha jónak, régi családnak halnia kell, még mindig van erőd.

   Válasz

4. Álmodik a német vasbabilon központ a fertelmességeivel, tetteivel…

   1

   Válasz