| Hagyjátok már abba a szaron nosztalgiázást! Ezer kilométerekről vasúton – átrakó állomáson keresztül – hozták a dúsítatlan ércet, a szenet. A berendezéseket külföldről vásárolták. A magyar műszaki felsőoktatás legalacsonyabb felvételi pontszámai a kohász karokon voltak. Nem lehetett gazdaságos, soha! Mielőbb el kell takarítani az utánuk maradt szutykot, esélyt kell adni a terület értelmes hasznosítására. |
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Hülyegyerek!
„Borból jó a kannás,
Így is megy a tánc.
Ha szőlőérzékeny vagy
Igyál tablettást!”
Eredti „cikk” linkje?
https://www.eszakhirnok.com/2022/05/25/az-utolso-napjait-eli-az-egykori-lkm-nevezetes-gyarreszlege-a-kombinalt-acelmu-kac-vajon-mi-epulhet-a-helyen-foto-kanyog/
https://www.eszakhirnok.com/2022/05/25/az-utolso-napjait-eli-az-egykori-lkm-nevezetes-gyarreszlege-a-kombinalt-acelmu-kac-vajon-mi-epulhet-a-helyen-foto-kanyog/
Cuclib örökség. Hozzátok vissza a Lenin szobrot, tegyétek a kezébe egy TESCO-s szatyrot élelmiszer-vegyipari termékekkel.
„A kvázi visszaállamosítást követően Diósgyőri Acélművek Kft-nek, majd az alaptőke 11 milliárd forintra történt megemelése után Diósgyőri Acélművek Rt-nek (DAM Rt) hívták a vállalatot. Az Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt. havonta 250 millió forinttal járult hozzá a folyamatos működtetéshez, ez az összeg később, a nagykohó leállítása után havi 100 millióra csökkent, miután megkezdődött elektro-acélművi acélgyártás. A fekete zászló 1996 novemberben ismét előkerült, a kohászok a nagykohós nyersvas-gyártástól búcsúztak.
Az akkori MSZP-s vezetésű kormány privatizációs minisztere, Csiha Judit 1997-ben jelentette be: ismét elmondható, hogy a kohászat helyzete stabilizálódott, napirendre kerülhet a privatizáció. A kassai Kelet-Szlovákiai Vasmű 1998 januárjában nyerte meg a tendert, az előző évet immár újból mintegy 7 milliárd forintos veszteséggel záró DAM többségi tulajdonához a kassaiak jelképes összegért, egy dollárért jutottak hozzá, igaz tőkeemelést, és a veszteség átvállalását ígérték. Az időközben Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt-re átkeresztelt privatizációs szervezet vezetése rá egy évvel már arról nyilatkozott, hogy a kassaiak megszegték a privatizációs szerződést, nem hajtották végre a vállalt tőkeemelést.
A 2000. év is rosszul indult Diósgyőrben. Késtek a bérek, akadozott a termelés, a dolgozók többségét kényszerszabadságra küldték, az ÉMÁSZ pedig ismét a minimumra korlátozta az áramellátást. Ugyanannak az évnek a márciusában a kassai tulajdonosok is bejelentették, hogy nincs tovább, és megkezdődött a DAM felszámolása. A felszámoló szervezet, a Cash and Limes Rt. több mint kéthónapos kényszerszünet után – a CIB Bank 1,9 milliárd forintos hitelével – indította újra a termelést az akkor már csak 1650 embert foglalkoztató gyárban.
Az újabb felszámolásban 2001 áprilisában az olasz Cogne csoport vásárolta meg a diósgyőri kohászatot, 4,3 milliárd forintért, és 20 millió forint alaptőkével létrehozták a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt-t, amelynek tőkéjét 7 milliárd forintra emelték. Tulajdonlásuk nem egészen két évig tartott, ez alatt a cég mintegy 7 milliárd forint veszteséget hozott össze, úgy, hogy többször volt kényszerszünet, termelés-leállás és sztrájk a gyárban. A Cogne türelme tavaly januárban fogyott el, és márciusban ismételt felszámolás kezdődött Diósgyőrött….”
Minek?
A szlovák Kassa ( amerikai acélgyár) , a szlovák Torna ( ír cementgyár) jól meggazdagszik az ukrán acél- és az ukrán cementgyártás kiesésén, az ukrán
áruhiányon. Miskolc majd szállítja Hegedűs és Jakab parlamenti felszólalásait,
dicsérő szavait az ukránok felé. Nagy Miskolc városának eltartó képessége.
Kassáról már 2015-ben elment US Steel.
Erre ne vegyél mérget: https://www.usske.sk/en/
A szakértő megszólalt…
„Két napja az is ismert, hogy az Európai Unió szankciós listájára tette a Vnyesekonombankot, amely közvetetten tulajdonosa a dunaújvárosi gyárnak. (A Dunaferr tulajdonosa közvetlenül a ciprusi székhelyű Steelhold Limited (99,6%-ban). A Steelhold Limited felett is áll egy tulajdonosi struktúra 25% – 1 szavazata van Szergej Tarutának, 25% – 1 szavazata Oleg Mmkrtchannak, a Vnyesekonombanknak 50% + 2 szavazata van a tulajdonosi döntéshozatalban.) Arról sincs semmilyen információ egyelőre, hogy ezek a szankciók hogyan befolyásolják a cég működését. Az is lehet, hogy ennek a hatásait még nem lehet felmérni, ezért korai lenne beszélni erről, viszont a társaság megemlíthette volna legalább a közleményében.
Azt is hozzá kell tenni a teljes képhez, hogy az orosz, valamint az ukrán gazdaságra várhatóan példátlan mértékű gazdasági szenvedés is vár (sajnos az egyre súlyosabb háború egyre több emberáldozatot is követel) a háború, a szankciók, a rubelárfolyam és például a kritikus infrastruktúrák akadályoztatása miatt.”
Illenék államosítani, amíg nem késő.
Mielőtt ez a cigány-disznó keverék utoljára megszivatta a bankokat, 50,- ft volt egy utalás. Most 4-500, és nőtt a profitjuk.
Ha most megint bántja a bankokat, abba már beledöglünk. 🙂
megírta a „fideszbarát” portfolió is
„A svájci Davosban hétfőn a Világgazdasági Fórumon (WEF) tartott beszédében a 98 éves Kissinger azt mondta, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások elmaradása és Moszkva további ellenségeskedése hosszú távon katasztrofális következményekkel járhat Európa stabilitására nézve.
A tárgyalásokat a következő két hónapban meg kell kezdeni, mielőtt ez olyan felfordulást és feszültséget okoz, amelyet nem lesz könnyű leküzdeni.
– mondta.
A volt külügyminiszter szerint az „ideális esetben” Oroszország lemondana a megszállt területekről, és a felek visszatérnének a „status quóhoz”. Utóbbi kapcsán nem világos, hogy a 2014-es vagy a 2022-es állapotra gondolt.
KISSINGER ÓVA INTETTE UKRAJNÁT ATTÓL, HOGY A SZABADSÁGÉRT VÍVOTT HÁBORÚ ÁTCSAPJON EGY OROSZORSZÁGGAL SZEMBEN FOLYTATOTT HÁBORÚBA.
A volt külügyminiszter szerint Oroszország 400 éve Európa nélkülözhetetlen része, és a kontinens számára kritikus időkben „kiegyensúlyozó hatalomként” lépett fel. Kissinger szerint a nyugati országoknak nem szabad elfelejteniük Oroszország fontosságát Európában, és nem szabad, hogy „a pillanat hangulata elragadja őket”.