|
Az Orbán-kormány akkor menne bele valamilyen időtávon az orosz olajról való leválásra, ha az Európai Unió 15-18 milliárd eurót (jelenlegi árfolyamon durván hat-hétezer milliárd forintot) adna cserébe a szerintük várható költségekre.
Ez kerekítve a teljes magyar GDP 11-13 százaléka lenne. Az összehasonlítás kedvéért a jogállamisági és korrupciós problémák miatt jelenleg visszatartott óriási uniós válságalap Magyarországnak esedékes támogatása 7,2 milliárd euróra rúg.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a magyar kormány nem akar leválni az orosz olaj vásárlásáról. A kabinet nem is tartja valószínűnek, hogy a többi uniós ország, pontosabban az EU ilyen kifizetést komolyan megfontoljon a magyar kormány számára. Szijjártó szerint a patthelyzetre az a legegyszerűbb megoldás, ha Magyarország nem lesz része az embargónak, és nem kell később sem leválnia a vezetékes orosz olajról.
Régi-új miniszterelnök
„A Fidesz győzelmi sorozata az egész nyugati világban szokatlan, mértéke pedig példátlan” – mondta Orbán Viktor, miután az Országgyűlés ötödik alkalommal is megválasztotta miniszterelnöknek.
Az eskütétel után arról beszélt, hogy háborús évtized előtt áll az ország, de a várható gazdasági válság ellenére is vállalja, hogy megvédi a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatásokat, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést.
Kiürült kassza
Nem tudják, hogy fogják túlélni az önkormányzatok, miután legalább tízszázalékos inflációval várják az önkormányzatok, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet június 1-jei lejártával visszakapják-e befagyasztott, illetve elvont adóikat. Jelentős bevételektől estek el az önkormányzatok a veszélyhelyzetben hozott kormánydöntések révén.
A járványra hivatkozva a kormány az idegenforgalmi adó megfizetését felfüggesztette, a gépjárműadó helyben maradó negyven százaléka járványügyi alap bevételi forrása lett, a köztéri parkolást ingyenessé tette, és a kkv-k és az egyéni vállalkozók iparűzési adóját megfelezte 2021. január 1-jétől. Mi lesz az ellenzéki önkormányzatokkal? Cikkünkben ennek próbálunk utánajárni.
Lassuló növekedés
Lefelé módosította az eurózóna tagállamainak gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését friss jelentésében az Európai Bizottság az ukrajnai háború és az azt kísérő infláció miatt. A háború kirobbanását megelőzően az EU gazdasága előtt hosszan tartó és erőteljes növekedés volt kilátásban.
„Azonban Oroszország ukrajnai inváziója új kihívásokat jelent, éppen amikor az unió már talpra állt a világjárvány gazdasági hatásaiból” – hangsúlyozta az Európai Bizottság.
Szép napot!
Wiedemann Tamás |
Szét van húzva nagyon a szöveg, nem lehet elolvasni a cikket.
„Béla a nyockerből beáll katonának. Az egységet kijelölik NATO-együttműködésre, így fél éves intenzív angol tanfolyamon vesznek részt, majd a hamburgi kikötőbe vezénylik őket. Béla azt a feladatot kapja, hogy segítsen a hadihajók kikötésénél. Jön is egy hatalmas amerikai cirkáló, Béla már messziről kiabálni kezd a fedélzetre:
– Dobjátok a kötelet!
Nem értik.
– Hé, dobjátok mán a kötelet!
Még mindig nem értik. Eszébe jut Bélának, hogy mit tanult a tanfolyamon:
– Hey, do you speak English?
– Yes, we do.
– Akkor meg mi a k*rva anyátokért nem dobjátok már azt a rohadt kötelet?!!”
ITT A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ, A 19, 25, 31, 41, 49-ES RÖVID HULLÁMHOSSZON…
a fellazítás politikája
https://www.youtube.com/watch?v=i8ZJFAVjYpo
1956 November 5