Civil csoport próbálta megmenteni a Taba Benő által tervezett, igaz, romos állapotú, de építészkörökben jegyzett Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja nevű épületegyüttest, erről tavaly novemberben számolt be az Észak-Magyarországnak, sőt később – áprilisban – arról is, hogy hol tart most az ügy: pillanatnyilag úgy tűnik, nem sikerül újjáépíttetni. Az okoknak jártunk utána.
A Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja bronzérmet nyert 1984-ben a Szófiai Építészeti Világbiennálén a legjobb megvalósult épületek kategóriában, több száz nemzetközileg is elismert építészt megelőzve. Az organikus építészet szellemében megfogalmazott egyfajta „kapu”, a Bükk miskolci (keleti) kapuja (így írt a sajtó akkoriban az épületről) hosszú éveken át várta a látogatókat, ám a toronyépület faszerkezeti felépítménye 2002-ben különös körülmények között leégett. Az épület állapota ettől kezdve egyre romlott.
Tervek születtek
Tavaly novemberben írtuk azt is, hogy a területen, amely a Bükki Nemzeti Parké, de Miskolc közigazgatási területén fekszik, lerakták a Bükki Nemzeti Park Szeleta Park Látogatóközpont alapkövét. A leendő látogatóközpontot nem a Taba Benő-féle épületegyüttes helyére tervezték, hanem a területnek egy másik részére, de a tervek nem számolnak az organikus építménnyel. Bár mintha maguk a budapesti tervezők is érezték volna, hogy a régi keleti kapu nem tűnhet el nyomtalanul, a terveken jelzésszerűen szerepelnek a régi épület nyomai: térdmagasságban meghagyták az alapokat, lábazatokat.
Taba Benő méltánytalannak érzi a történteket. 2009-ben (Káli Sándor volt a polgármester) Miskolc megbízásából elkészítette a Bükk keleti kapuja rekonstrukciós tervét, de nem valósult meg. 2011-ben (már Kriza Ákos polgármestersége alatt) szintén a város megbízásából egy szélesebb körű fejlesztésre vonatkozó tanulmányt tervezett, ezt akkor elfogadták. Még abban az évben megrendelték tőle a nagyszabású projekt engedélyezési és kiviteli terveit (ezt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően nyerte el), melyből elkészült az engedélyezési és pályázati terv. https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/05/penz-kellene-a-keleti-kapu-visszaepitesehez
Benő, Benő, elismerhetnéd végre ez a munkád silány lett nem méltó a Bükk kapujához.
Első állítás:
„Az alapberuházás kiegészítéseként a város kerékpáros hálózata, egy – ez idáig nem létező – elemmel bővül.”-szól a híradás az „Y”-híd évekkel ezelőtt beindított uniós projektje kapcsán.
Második állítás:
„A civilek elképzeléséről közvetve értesültünk, attól nem zárkóztunk el. Tekintettel arra, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot nem keresték, így egyeztetni sem volt lehetőségünk az elképzelésről.”
Felvetődött bennünk, miért nem ismerték a civilek levelének tartalmát. Újra kérdeztük őket , most megjegyezték, azt az információt kapták a városházától, hogy nem továbbították a levelet, mert az uniós terveken úgysem lehet változtatni. ” -szól a jelenlegi BOON tudósítás.
Egyik esetben lehet módosítani, másik esetben nem lehet módosítani, mondják ugyanazok a „tudós „emberek. Mindkét esetben a projekt tartalmának bővüléséről, a minőségi szint, szolgáltatás javításáról van szó.
HA AKAROM VEMHES, HA AKAROM NEM ?
legalább 50x több vasbetont kellett volna belerakni annakidején, belekeverni paksi atomhulladékot. Nagy hiba volt fából építeni. Bár törmeléknek még jó lett volna perecesre a szennyezett beton.
legalább 50x több vasbetont kellett volna belerakni annakidején, belekeverni egy kis paksi atomhulladékot hogy ne merjék elbontani. Nagy hiba volt fából építeni. Bár törmeléknek még jó lett volna perecesre a szennyezett beton.