Az első negyedévben összesen 19688 élveszületést rögzítettek Magyarországon. Az eddigi minimum 2019-ben volt, 20854 élveszületéssel.
Mélypont
Az idei bezuhanás az elmúlt két év 22200 születést meghaladó számai miatt is látványos (20 százalék), de ha négy évre visszamenőleg átlagoljuk az első negyedéves abszolút születésszámokat (21 803), akkor ahhoz képest az idei visszaesés is mintegy 10 százalékos. Csak a tavalyi negyedévhez viszonyítva a visszaesés ennél is nagyobb arányú, 12 százalékos.
Az alábbi grafikonon 1955-től ábrázoltuk az adott év első negyedévének születésszámait.
A Flourish chartIdén januárban 6631, februárban 6087, márciusban 6970 gyermek született, miközben a 2018 januárja óta eltelt durván 50 hónapban összesen csupán ötször jegyeztek fel 7000 alatti születést, 6500 alattit pedig egyszer sem. Ráadásul, ha nem negyedévekeket, hanem tetszőleges hónaphármasokat nézünk, akkor sem találunk ilyen alacsony értéket ebben az időszakban.
Ez az érték nem csak abszolút számként tűnik alacsonynak. Ha ezer lakosra vetítjük a havi születésszámot, januárra 8,1, februárra 8,2, márciusra 8,3 jön ki, holott 2018 januárja óta egyetlen hónapban sem volt a relatív születésszám 8,4 alatt. Az idei negyedéves átlag – 8,3 – szintén nagyon alacsony ezen az adatsoron.
Az első negyedéves abszolút születésszámok elég pontosan előrejelzik az éves születésszámot is, hiszen visszatekintve a negyedéves adat az évesnek általában mintegy 23-26 százaléka, ahogy arra Kapitány Balázs, a KSH Demográfiai Intézetének munkatársa is rávilágított posztjában. Ha a legalacsonyabb értékkel számolva éves születésszámot prognosztizálunk – tehát az eddigi adatok szélsőértéket kiválasztva ez lesz statisztikai-demográfiai értelemben a legoptimistább számítás –, akkor 2022-ben körülbelül 85 ezer gyermek születése jön ki.
Oltás vagy gyerekvállalás
Ezekből az adatokból természetesen arra egyelőre nem lehet tudományos alapon következtetni, hogy miért történt a drasztikus csökkenés, miért született lényegesen kevesebb gyerek eddig idén a megelőző évek azonos időszakához képest. Hipotéziseink azonban lehetnek.
Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy a csökkenés a magyar népesség évtizedek óta tartó fogyatkozásából is következik. Ennek üteme ugyan a 2010-es évek végére némileg lassult, de 2020-tól újra meredek pályára állt.
A 2020-ban megszületett 92338 gyermek a KSH Demográfiai portréja szerint 3,5 százalékos éves növekedést jelentett, és 2016 óta a legmagasabb számot. “A születésszámok 2020-as emelkedése az új családpolitikai intézkedésekkel, az év végi bezuhanás a járvány első hullámával hozható összefüggésbe”, írják a szerzők.
Azonban az akkori, 2020 végén történt bezuhanás sem volt elég ahhoz, hogy megfordítsa az alapvetően évek óta pozitívan alakuló magyar termékenységi arányszámot vagy rátát.* Mindeközben Csehországban, Ausztriában, Romániában, Ukrajnában és Szlovéniában gyakorlatilag a teljes 2020-as és 2021 periódusban mínuszban járt ez a mutató, szinte végig kevesebben születtek a koronavírus előtti évek havi átlagaihoz képest.
Északon meglepő módon viszont jóformán baby boom-ot hozott a járvány, a születésszámok és a termékenységi ráta is növekedett Izlandon, Finnországbon, Dániában a járvány éveiben.https://g7.hu/kozelet/20220510/egybeesik-a-magyarok-gyerekvallalasi-kedvenek-lelohadasa-az-egyik-jarvanyugyi-intezkedes-bevezetesevel/?utm_source=HL&utm_campaign=HL20220514