Most akkor volt tengere Magyarországnak vagy nem?
A magyar uralkodóknak volt önálló akaratukból fakadó hozzáférésük tengeri kijárathoz, legalábbis a törökök megjelenéséig. De ezeken a területeken nem voltak magyar városok, nem élt itt magyar népesség sem. Igaz, ez egy középkori állam esetében mellékes kérdés, a modern nacionalizmus, a nyelvi nemzettudat pár száz évvel későbbi termék.
Így megszorításokkal, de végülis a kérdésre válaszolhatunk igennel.https://telex.hu/tudomany/2022/05/12/magyarorszagnak-volt-e-tengere-adria-fiume
dehogynem
telex?
annak maszatolását nem olvasom
Ki a f@szt érdekelsz?
hát a telex?
Mi van ma, a kedves beteg nem nyilatkozik?
„A háború miatt szenvedők fájdalma a Telexnél egy g**ijó kép”
Nagyon rég szerelmes vagyok a telexes Bíró Mariannába
„Bíró Mariannának, a 168 óra újságírójának borzongott a háta szerda este az ATV A nap híre című műsorában. Nem fogják elhinni, miért?…”
Kék tengeri habok tetején szívesen elmaszatolnám. 😉
Borotvált és…
„Nem kell néki gazdag úr,
Szíve csak is Fernandoé,
Kitől vére lángra gyúl, kitől vére lángra gyúl!
Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég,
ajtó nyílik s matróz Fernando belép.
Csókot kap a lánytól tizet,
gazdag úr feláll és fizet, nincsen mire várjon már.”
Sőt! Volt nekünk lovas tengerészünk is! 🙂 🙂
Nektek internacionalista/globalistáknak nem volt. Nektek csak egy sunyi Károlyitok volt.
„A németeknek semmi okuk nem volt megvédeni Magyarországot, vezénylő tábornokuk is a mielőbbi hazajutást szorgalmazta: bármi áron. Bár az Erdélybe bevonuló román csapatok valamelyest valóban tartottak a németektől, a háborús vereség és a forradalmi hírek miatt visszavonuló német seregtestek meglehetősen viharverten és szétzüllött állapotban haladtak át Magyarország területén. Az 1918. november 13-án aláírt belgrádi fegyverszüneti konvenció a német hadsereg internálásáról rendelkezett, ehhez azonban a Károlyi-kormányzat nem rendelkezett elegendő erővel. Ez volt talán az egyetlen pontja az egyezménynek, amit a Károlyi-kormány nem tartott be…..
Mackensen tábornagyot egyébként a magyar kormány – eleget téve az antant követelésének – 1918 decemberében internáltatta Fóton, majd januárban francia katonák továbbszállították a délvidéki Futakra, onnan Szalonikibe, ahonnan csak 1919 végén szabadult. Januárra a hadserege zöme már Németország területén volt. Fóti internálása előtt, Károlyi Mihállyal való találkozóján Mackensen élesen kikelt a magyar „hálátlanság ellen”, mondván, háromszor is megvédte Magyarország határait és ezért ez a hála. Azonban ő sem bontotta ki az igazság minden részletét. A Mackensen-hadsereg ekkor már olyannyira nem akarta megvédeni Erdélyt, hogy 1918. november 6-án a német külügyminiszter a következőket táviratozta a bukaresti német követségnek (ne feledjük, a padovai fegyverszünet után három, a compiègne-i fegyverszünet előtt öt nappal vagyunk, azaz Németország még hadban állt, a Monarchia már nem): „Kérem Mackensen főparancsnokot azonnal és sürgősen informálni, miszerint Romániával az Erdélyben való átvonulásról folyó tárgyalásokat úgy irányítsa, hogy a súrlódások minden körülmények között elkerülendők. A gyakorlatban jóindulatú álláspontot foglalunk el az erdélyi kérdésben, de el kell kerülnünk a Magyarországgal való nyílt szembekerülést”. Diplomatáról magyarra fordítva ez azt jelentette, hogy Németország nem kívánt akadályokat gördíteni a román területi igények elé, amennyiben csapatait hagyják békében távozni a Román Királyság területéről.”
Jó látni hogy egy aljas MSZMP- s propagandista párttitkár nem kevésbé magyargyűlölő nem magyar fattya egy családilag mentálisan beteg Kisz titkár besúgó hivatásos seggkarbantartója mennyit tud a Zinternacionalistákról (bemásolni)
kéri_egy
„Aztán azt is mondta Kéri, hogy amikor Gyurcsány a DK-val kilépett az MSZP-ből, akkor azt hitték, megszabadultak tőle, de elfelejtették bezárni az ablakot, ahol mára visszamászott. A teljes baloldali garnitúráról pedig azt mondta, hogy idei október 23-i rendzvényükön bebizonyították, hogy egymást akarják leváltani, nem Orbánt. Csiricsáré szőttesnek hívta a balos ellenzéket, bár, mondta, a ruhánál legalább összevarrják a darabokat.
Kéri szerint Mesterházy azt hitte, hogy a bizonytalanokat az MSZP egyedül elszippanthatja, de tévedett. Hogy mi kell a győzelemhez, tette hozzá, azt nem neki kell megmondani, hanem a sok semmirekellő tanácsadónak, akiket fizetnek.”/hvg.2013.11.14./
Kéri_kettő
Kopácsi Sándor emlékirataiból, aki ’56-ban rendőrezredes, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Életfogytiglan című életrajzi kötetében írja: „(23-án) A főkapitányság női rendőreinek a Parlament közelében egy szociális intézménye volt, a gyermekvédelmi osztály. Tőlük kaptam telefonjelentést, amitől megfagyott a vér az ereimben: – ‘Kopácsi elvtárs, biztos benne, hogy csak ön hall engem? – Igen, tételezzük fel!… azért csak beszéljen. – Kopácsi elvtárs! Emberek vannak a tetőkön…’ – A belügyminiszter anélkül, hogy engem erről értesített volna, ÁVH-sokat helyezett el a Parlament körüli épületek, így a rendőrségi objektumok tetején is… (25-én délelőtt) Hömpölygő áradatként hatalmas tömeg zúdult ki elénk… Zászlókat és táblákat vittek, ütemesen kiáltották: ‘Vesszen Gerő!… Ruszkik haza!… Fél órával később a szociális osztály vezetője, egy rendőrszázados kétségbeesetten hívott telefonon…- Kopácsi elvtárs! A tömeg azt kiáltja: ‘Vesszen Gerő!’ Ebből nagy baj lesz! – Ugyan, Júlia! A tömeg fegyvertelen. Fél órája láttam az ablakunk alatt őket. Sok nő és gyermek van köztük. Ez békés tüntetés. – Igen, de az épületünk tetején tüzelőállásban lévő hadnagynak nem ez a véleménye. Nemrég jött le a tetőről a kulcsokkal. Amikor meglátta a tömeget, magából kikelve rohant vissza, és azt kiáltozta: ‘Majd megmutatjuk nekik, hogy ez nem mehet így tovább! Erre parancsunk van.’ Tájékoztattam tisztjeimet a helyzetről. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az ÁVH nem lövethet fegyvertelen emberekre… A biztonság kedvéért felhívtam a Belügyminisztériumot, hogy őket is tájékoztassam a helyzetről. Szórakozottan hallgattak: – Igen. Tudunk róla, hogy a tömeg fegyvertelen. Három perccel később Júlia kétségbeesetten hívott: – Kopácsi elvtárs! Tüzet nyitottak a tömegre! – Lehetetlen. De most már én is hallottam a telefonkagylóban a fegyverek ropogását. Júlia zokogni kezdett: – Kopácsi elvtárs! Ez nem lehet igaz! Az ÁVÓ-sok minden tetőről lőnek a tömegre!” Kéri Edit a tragédiák felgöngyölítését elénk tárva megállapítja: „Nem ügynöktörvény, hanem igazságtétel kell: az ávh-sok, emberkínzók, talpakat gumibottal verők, katolikus papokat arra kényszerítők, hogy – a sárgaréz falikeresztbe áramot vezetve – csókolják meg ezt a „rázó” keresztet, köröm letépők, fegyvertelen embereket tetőről legéppuskázók, savas kádba dugók, kályhán kezeket megégetők, LSD-vel a tébolyba szuggerálók, hüvelykujjat asztalra szegezők, női nemiszervet gumibottal szétroncsolók, férfi nemiszervbe üvegpipettát dugók és azt ott eltörők, és szájba vizelők – ők bírósági tárgyalás által bűnhődjenek a soha el nem évülő, emberiség elleni bűntényeikért.”