Csak mítosz a kormány által hangoztatott olcsó orosz gáz

A szerződésről mindössze annyit lehet tudni, hogy – a tavalyi módosítás után – 10+5 éves és évi 4,5 milliárd köbméterről szól, ami a hazai igény nagyjából szűk felét fedezi, a lakossági keresletet pedig teljes egészében lefedi. Az árazásról pedig annyit árultak el hivatalosan, hogy sokkal jobb, mint az előző hosszútávú szerződésé, illetve, hogy ez biztosítja majd a rezsicsökkentés fenntartását.

A „formula”

A háború kirobbanását követően nagyjából ez az üzenet került a kormányzati kommunikáció középpontjába. A kabinet képviselői rendszeresen hangoztatták, hogy

nem lehet szankciókat kivetni az orosz energiahordozókra, mert ezek biztosítják a lakosság alacsony rezsiköltségeit.

Vélhetően emiatt elég általánosan elterjedt tévhit, hogy a piaci/tőzsdei gázárak alakulásától nagyjából függetlenül Magyarország olcsón kapja Oroszországtól az energiahordozót. Ez azonban nincs így. A lapunknak nyilatkozó szakértők egybehangzóan azt állították, hogy a szerződéses ár biztosan a tőzsdei jegyzésekhez van kötve, a kérdés csak az, hogy hogyan. A magyar fél alkupozíciójától függően lehet némileg kevesebb vagy több, illetve valószínűleg nem azonnal, hanem némi időeltolódással követi le a piaci árat.

Frissítés 2022.03.25. 8:39: a fenti grafikonnal utólag egészítettük ki a cikket. Az ábrán látszik, hogy az orosz import ára 2-3 hónapos eltolódással követi a TTF-et, és vélhetően épp ezért némileg kevésbé volatilis.

Ezt erősíti meg egyébként az is, hogy

Szijjártó Péter külügyminiszter a szerződésről tartott sajtótájékoztatón többször is „formulaként” hivatkozott a kialkudott árra,

azaz indirekt módon elismerte, hogy az valamihez kötve van. Mivel pedig a piacon a holland tőzsdei ár, a TTF az irányadó, ez a valami szinte biztosan az.

Nagyon látványos a drágulás

Így nem meglepő, hogy a Magyarországra érkező orosz gáz a tőzsdei árak megugrásával párhuzamosan szintén rohamtempóban kezdett emelkedni. Az Eurostat minden termékre részletes külkereskedelmi adatokat közöl mennyiségben és értékben is, így ezekből elég könnyen ki lehet számolni, hogy egy adott hónapban mennyi volt a hazánkba behozott orosz gáz átlagára. Januárban például köbméterenként nagyjából 270 forint, közel háromszor magasabb, mint 1999 és 2021 közepe között bármikor.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a szerződéses ár. Az importnak ugyanis csak egy része (bár elég jelentős része) érkezik a hosszútávú megállapodás alapján, az egyéb keretek között behozott gáz ára pedig eltorzíthatja az átlagot. A fenti grafikon azonban így is erős bizonyítéka annak, hogy az orosz gáz minden, csak nem olcsó, és nem képes biztosítani a rezsicsökkentés fenntartását sem (a rezsicsökkentett lakossági árat feketével jelöltük az ábrán*).

A kormány és a miniszterelnök kicsit át is kalibrálta az üzenetet, amely most már inkább az, hogy „az energiapiaci szankciók aránytalanul nagy terhet jelentenének Magyarország számára”. Az ár helyett pedig inkább az ellátásbiztonság került a kommunikáció homlokterébe.

Az olcsó orosz gáz mítoszát azonban elég jól sikerült elhinteni, pedig mostanra minden bizonnyal a kormányzat is látja, hogy csak nagyon nagy költségekkel lenne fenntartható a rezsicsökkentés. Már a januári árkülönbség mellett is nagyjából 700-800 milliárdos veszteséggel lehet számolni a teljes évre, azóta pedig biztosan tovább nőtt az orosz import ára.https://g7.hu/adat/20220325/csak-mitosz-a-kormany-altal-hangoztatott-olcso-orosz-gaz/?fbclid=IwAR21VV6TJr3g3zTzSc1_MPaZoBoYlLNQMJxq9O3QWmn3WBbmJNOl-t7U7B4