A legendás kapitány jóléti szocializmusról, a bizonytalanok megszólításáról és az egyesült ellenzék esélytelenségéről beszélt a kormánypárti sajtó egyik zászlóshajójának.
Egészoldalas interjú jelent meg a keddi Magyar Hírlapban Szanyi Tiborral, az újabban kádári nosztalgiában utazó Iszomm elnökével. Szanyi a jóléti szocializmus téziseit és a kapitalizmus kritikájára épülő világnézetét fejtegette a keresztkérdéseket valamiért annyira nem forszírozó jobboldali lap riporterének. A Thürmer Gyula Munkáspártjával is szövetségben álló párt elnöke a bizonytalanok megszólításában reménykedik, de arról is hosszasan értekezett, hogy miért nincsen szerinte semmi esélye az egyesült ellenzéknek a kormányváltásra.
A megjelenés helyén felül az teszi még roppant érdekessé ezt a beszélgetést, hogy https://hvg.hu/itthon/20220215_Egy_nappal_azutan_hogy_Bayer_Zsolt_az_Iszommnak_valo_alairasra_szolitotta_fel_a_Fideszszavazokat_egeszoldalas_Szanyi_Tibor_interju_jelent_meg_a_Magyar_Hirlapban#rss
11 Responses
Azt mondanám, hogy ismét kibújt a szög a zsákból, de ez már lassan nem is egy szög, hanem egy egész szöggyár. Akinek még most sem világos, hogy a Fidesz érdekében indul a választásokon Szanyi, Gödény, Gattyán pártja – a többi kamupárttal együtt – az jobb, ha április 3-át a Dörmögő Dömötör olvasásával tölti!
És ebből rögtön adódik a kérdés: vajon mikor vette meg kilóra Szanyi kapitányt a Fidesz – miután kilépett az MSZP-ből, vagy már korábban, amikor még az MSZP-ben politizált? Ez utóbbi esetben újra egy kérdésbe ütközünk: vajon a többi pártban is vannak-e Szanyihoz hasonló kakukkfiókák, alvó ügynökök, akik szállítják a belső infót a Fidesznek, bontják a „pártjuk” egységét, majd esetleges lebukásuk után kilépnek, és a jól végzett munka jutalmául a Fidesztől kapott pénzéből önálló párt alapíthatnak, és folytatják a bizniszt, immár kamupártként?
addig is adok egy kis olvasnivalót
„Egy Svájcban élő magyar hölgy írása a svájci indexálású nyugdíjszámításról!
„Uram, 2002-2010 között sem kellett volna a svájci indexálás. Mindenki hasra esik, hogy hú, Svájc…Íme a valóság. Svájcban az első alapba kivétel nélkül mindenki befizet a tinédzsertől a nyugdíjkorhatárig, vagyon és jövedelem együttes mérlegelése alapján körülbelül tíz százalékot. S mit kap ezért?
Egy mindenki számára egységes nyugdíjat, amelynek összege az átlagos havi jövedelem 23–46 százaléka. Azaz lassan, tagoltan mondva, hogy mindenki megértse, mindenki befizet a jövedelmétől és vagyonától függően egy életen át (!), és ezért kap egy egységnyugdíjat, amelynek a mértéke az átlagos svájci havi jövedelem 23–46 százaléka között mozog.
Nem véletlen, hogy sokan hazatérnek Svájcból nyugdíjaskorukban Magyarországra, mert a svájci átlagos jövedelem 23 százaléka Svájcban gyakorlatilag semmire sem elég, Magyarországon viszont meghaladja az átlagfizetést. S mielőtt elfelejtenénk, a nyugdíj Svájcban adóköteles, Magyarországon pedig nem. Magyarországon ugyanez a számítás ma 52-104 ezer forintig terjedő nyugdíjat eredményezne. Nyilvánvaló, hogy ez az alapnyugdíj csak az egzisztenciaminimum biztosítására alkalmas, és inkább a szolidáris társadalmi biztosítás és újraelosztás eszköze.
A svájci Szövetségi Tanács rendszerint kétévente megvizsgálja, hogy ezek az úgynevezett AHV/IV-nyugdíjak kiigazításra szorulnak-e. A határozat a Szövetségi AHV/IV Bizottság ajánlásán és az ár- és bérindexek számtani átlagain alapul. Ez lenne az a híres svájci index? Akkor nézzük! A Szövetségi Tanács 2019-ben a minimálnyugdíjat 1185 frankban rögzítette. Ez az átlagkereset 23 százaléka. Az emelés pedig 2019-hez képest az idei módosítás nyomán 2021-ben tíz frank, azaz 0,8 százalék volt. Azért ez nagyon messze esik az inflációkövetéstől. A bérek fejlődését pedig biztosan nem követi. Ez lenne az a híres svájci index?
A második alap az, ahová munkavállaló és munkaadó is befizet egy bizonyos szintig kötelezően, azon felül pedig szabad megállapodás szerint. Ezzel az alappal tornázható fel a nyugdíj az átlagkereset 60 százalékára. A befizetések aránya az élet folyamán lépcsőzetesen emelkedik a jövedelem 7–18 százalékára. Azaz egy ötvenöt év feletti alkalmazott a jövedelme 28 százalékát fizeti be összesen a kötelező nyugdíjbiztosításra. A vagyont licenccel rendelkező nyugdíjpénztárak kezelik.
A harmadik alap szabadon választott, és két részből áll, a látszólagos adókedvezménnyel járó lekötött betétből és a teljesen szabad privát betétből. Tulajdonképpen mindkét takarékossági forma adóköteles, csak az utóbbit azonnal, a lekötött alapot a felhasználáskor, azaz a nyugdíjkorhatár elérését követően kell leadózni. Minél többet keres valaki, annál inkább rákényszerül a privát takarékosságra, azaz saját magának kell az adózott jövedelméből a nyugdíjáról gondoskodnia, ha nem akar óriási jövedelem-visszaesést, amikor nyugdíjba vonul.
A svájci nyugdíjrendszer annyira más társadalmi és gazdasági környezetben működik, hogy meglehetősen elrugaszkodott gondolatnak tűnik bármely részének vagy valamilyen – ahogy Hofi mondaná, Magyarországon világhírű – indexnek a bevezetése, alkalmazása. A nyugdíjintézetek a különféle vállalati nyugdíjpénztárakból fejlődtek ki, és sok évtized alatt vívták ki maguknak a bizalmat. A bankok ugyancsak hosszú évtizedes tapasztalatokkal kezelik a különféle nyugdíjbiztosítási betéteket. Minden intézmény mögött jelentős tőkevagyon áll. Az emberek takarékosak, és a svájci frank a világ egyik legstabilabb pénzneme.
Csak megjegyzem, hogy Németországban is megpróbálkoztak a tőkealapú, de szabadon választott nyugdíj-előtakarékossággal a legutolsó szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder idején. A ma is érvényben lévő, bár sokszor módosított, államilag nagy összegekkel támogatott úgynevezett Riester-Rente és a nem támogatott Rürup-Rente nyertesei egyértelműen a pénzügyi szektor vállalkozásai voltak. A kamatok esése nyomán az egykori nagyívű ígéretekből semmi sem maradt, és a nyugdíjszínvonal Németországban folyamatosan csökken. Ráadásul a német nyugdíjat is megadóztatják, és a nyugdíjasoknak társadalombiztosítási járulékot is kell fizetniük.
A svájci nyugdíjasokat még egy teher nyomja. Amikor először meséltem róla a szüleimnek Budapesten, akkor elképedve hallgatták. Akármilyen hihetetlen, de a saját ingatlanban lakók aránya Svájcban jóval alacsonyabb, mint Magyarországon, mindössze negyven százalék. Az idősebbek mintegy fele lakik saját ingatlanban, a másik fele lakbért fizet. Nemcsak a lakbér terheli a nyugdíjat. A saját ingatlannak van egy fiktív lakbérértéke (Eigenmietwert), ami jövedelemnek számít, azaz a nyugdíj összegéhez hozzá kell számolni, és a megemelt összeg után kell jövedelemadót fizetni!
Ezt burkolt ingatlanadónak is lehetne nevezni. Ha mindezt Magyarországra vonatkoztatnánk, mint a svájci indexálás részét, akkor ez oda vezetne, hogy sok idős ember nem tudná megtartani az ingatlanját, mert nem tudná kifizetni a hozzá tartozó adóhányadot. És akkor még nem beszéltünk egy csomó dologról, például a drága svájci tömegközlekedésről. Ez Magyarországon a nyugdíjasoknak ingyen van, és emeli a magyar nyugdíjak értékét, még ha sokszor túlságosan nagyvonalúan el is feledkezünk róla…..” stb.
Ne írkálj már baromságokat! Éltél már te Svájcban? 100%, hogy fingod sincs arról, hogy kint mi van!
Ideböfögöd ezt az ócska fideszes propaganda hazugságot aminek a 10 %-a sem igaz b+!
Csak egy kérdés, hülyegyerek! Ha olyan sz@r az idősek helyzete Svájcban, vajon miért nem hagyják ott tömegesen és költöznek át más országba? Ezzel a hülyeséggel bolondítsd az elvtársaidat!
A bosszantó az egészben az, hogy ti, agyhalott fidesznyikek, mindezt el is hiszitek!
Ez az idétlen kormánypropaganda engem az 50-es, 60-as, 70-es évek komcsi propagandájára emlékeztet. Vagy a mai Észak Koreára.
Természetesen Szanyi akkor is a Fidesz megbízását teljesítette, amikor a meglepően baráti hangulatú interjúban „arról is hosszasan értekezett, hogy miért nincsen szerinte semmi esélye az egyesült ellenzéknek a kormányváltásra”, hiszen ez tökéletesen illik Fidesz narrativájába: hitessük el a szavazókkal, hogy az ellenzéknek nincs semmi esélye a kormányváltásra, hátha ezek a szavazók hitevesztve el sem mennek választani.
Feltört a komcsi vér, az ősök vére a narancsosokból! Mindig megtalálja a zsák a foltját!
100.000 Ft nyugdíj 2010-ben 377 eurót ért – ma 282-t
200.000 Ft munkabér 755 eurót – ma 563-at.
1.000. 000 Ft megtakarítás 3.774 eurót – ma 2.817 eurót.
Szar, vagy kaki? Tessék választani!
https://jovotv.hu/2021/08/01/lebukott-gulyas-gergely-transznemu-escortot-is-kovet-az-instagramon/
https://propeller.hu/itthon/3696544-transznemu-prosti-ujabb-fideszes-csucsminiszter-gulyas-utan
OSZD MEG ÉS URALKODJ.
EZT SE MOST TALÁLTÁK KI.
HA BAYER EZT ÜZENI, A REGNÁLÓ ELIT ( EZEK SZERINT 9 NAGYON BE LEHET SZ@RVA . . .