Miskolc város vezetése 31,5 milliárd forint fejlesztési forrást lobbizott ki Miskolc számára az Európai Uniós forrásokból. Ez az a pénz, ami már garantáltan Miskolcé. Ebből fog Miskolc a következő 10 évben fejlesztéseket megvalósítani.Ezen kívül természetesen még számos forráslehetőség áll a városrendelkezésére, amire pályázhat, de ez a 31,5 milliárd forint már a miskolciaké. A miskolci embereké.A városvezetés dr. Varga László országgyűlési képviselővel, Szilágyi Szabolcs országgyűlési képviselőjelölttel, önkormányzati képviselővel, valamint a Velünk a Város frakcióval közösen azon dolgozik, hogy olyan források érkezzenek Miskolcra, amik az emberek érdekeit szolgálják.Ahogy az a tegnapi sajtótájékoztatón is elhangzott, olyan beruházásokat tervezünk, amelyek a miskolciak érdekeit szolgálják. Olyan beruházásokat tervezünk, ami a miskolciak életét teszi könnyebbé, jobbá, kényelmesebbé.
Ki az, aki ezt elhiszi, hogy a város a kormány közbenjárására nélkül jutott ilyen összeghez?
a 35 ezer dobrevgrádi „függetlenhívő”
Inkább az mint nemzethykereszthény pedofilsimogató.
a szoci karrierdiplomatára gondolsz, akit fidesz kimentett a drogbárók karmaiból egy amcsi-magyar fedősztorival?
Miért ment ki a fidesz pedofilokat a „drogbárok karmaiból” különgéppel az adófizetők pénzén?
-kimenteni kimaradt
Megy már a melldöngetés ezerrel… Megvan a forrás a „fejlesztésre”, csak az a kérdés hogy minek a fejlesztéséről lesz szó.
Ahhoz túl ostobák, hogy bármi hasznosat csináljanak
Ba+! mecsoda kivéreztetés
Más tollával ékeskedni nem illik.
Úristen! Milyen gondterheltek!
” Az Arany Ökörben, a haveri körben
A sikereim mind értékelik,
Mer’ az a férfi, aki nem dől ki,
Vigasztal ez a hit.”
„olyan beruházásokat tervezünk, amelyek a miskolciak érdekeit szolgálják”
a vizek völgyét is terveztétek
na, soroljátok
Milyen zöld a háttér! Már a fidesz is greencityről hazudozott. Ezek is a hazudozást folytatják
Minek hazudsz? Egy csatlakozás aláírása. Ennyi.
„150 ezer PET palack eldobálóval kell greencity-t építeni, jelentette Rákosi (Kriza) pajtás Moszkvának (Brüsszelnek)”
„A GREEN CITY mozgalmat a Plant Publicity Holland nevű szervezet hívta életre 2002-ben a Hollandiában megrendezett Floriade Nemzetközi Kertészeti Kiállítás alkalmával.
Európában először a hollandok szembesültek az urbanizáció komoly gondjaival. Hollandia kis területű ország, nagy népsűrűséggel, ebből adódóan egymásba érnek a települések, kulcskérdés tehát a zöldfelületek létesítése és megőrzése. Ennek ellenére e nagy kertészeti múltú ország zöldfelületei, csakúgy, mint a fenntartásukra fordítható összegek fokozatosan csökkentek az elmúlt években. A mozgalom indulásakor a „zöld szakma” ennek az ellentmondásnak eredt a nyomába. A mozgalom arra a kérdésre kezdte keresni a választ, vajon kimutatható-e ún. „zöld megtérülés”, tényleges, pénzesített haszon a megfelelően tervezett, épített és fenntartott zöldfelületek létesítése kapcsán?
A következő években különböző európai országokban hasonló mozgalmak alakultak és csatlakoztak a Green City mozgalomhoz különböző nevek alatt: De Groene Stad név alatt Hollandiában, Die Grüne Stadt-ként Németországban és Cité Verte név alatt Franciaországban. Európai szintű koordinálásukat az ELCA (Európai Kertépítő Szövetség) vállalta.
A mozgalom magyarországi megismertetését és védnökségét a Magyar Kertépítő Vállalkozók Országos Szövetsége (MAKEOSZ) emelte a feladatai közé. Magyarország 2010 júniusában, Milánóban hatodik tagként, a Milánói Charta aláírásával csatlakozott az európai Green City Mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után. Spanyolország 2016-ban írta alá a csatlakozási szerződést.
A belépő tagországok vállalják, hogy a többi országhoz hasonlóan létrehozzák az alapokat a paradigmaváltáshoz: a növények és zöldterületek jelenlegi hibás “költséges dekoráció” percepcióját alapos tudományos adatmegosztás, kutatások révén az “értékes gazdasági és szociális alapigény” szintjére emelik vissza.
Minden Green City tagország a városi zöldítés terén egyfelől szabadon tevékenykedik, másfelől közös kötelezettségeinek is eleget tesz: tapasztalatait, tudását a többi tagállam szervezetével megosztja, létrehozza a saját nonprofit szervezetét mely részt vesz a kutatásokban, mintaprojektekben, az oktató népszerűsítő munkát stb. végzi, és a Green City Tanácsot, mely a zöld szakma számára a téma fóruma és a közös szabályzó alkotás (policy making) színtere.”
Elmentek Brüsszelbe, szerencsére Szabolcska 4 nyelven beszél anyanyelvi szinten, elkápráztatta az egész uniót, és azonnal ömleni kezdtek a milliárdok Miskolc irányába.
De a „dolgozást” máshol kellene kezdeni, pl. a köztereken, behavazott járdákon, stb.
Minek hazudsz? Egy csatlakozás aláírása. Ennyi.
„150 ezer PET palack eldobálóval kell greencity-t építeni, jelentette Rákosi (Kriza) pajtás Moszkvának (Brüsszelnek)”
„A GREEN CITY mozgalmat a Plant Publicity Holland nevű szervezet hívta életre 2002-ben a Hollandiában megrendezett Floriade Nemzetközi Kertészeti Kiállítás alkalmával.
Európában először a hollandok szembesültek az urbanizáció komoly gondjaival. Hollandia kis területű ország, nagy népsűrűséggel, ebből adódóan egymásba érnek a települések, kulcskérdés tehát a zöldfelületek létesítése és megőrzése. Ennek ellenére e nagy kertészeti múltú ország zöldfelületei, csakúgy, mint a fenntartásukra fordítható összegek fokozatosan csökkentek az elmúlt években. A mozgalom indulásakor a „zöld szakma” ennek az ellentmondásnak eredt a nyomába. A mozgalom arra a kérdésre kezdte keresni a választ, vajon kimutatható-e ún. „zöld megtérülés”, tényleges, pénzesített haszon a megfelelően tervezett, épített és fenntartott zöldfelületek létesítése kapcsán?
A következő években különböző európai országokban hasonló mozgalmak alakultak és csatlakoztak a Green City mozgalomhoz különböző nevek alatt: De Groene Stad név alatt Hollandiában, Die Grüne Stadt-ként Németországban és Cité Verte név alatt Franciaországban. Európai szintű koordinálásukat az ELCA (Európai Kertépítő Szövetség) vállalta.
A mozgalom magyarországi megismertetését és védnökségét a Magyar Kertépítő Vállalkozók Országos Szövetsége (MAKEOSZ) emelte a feladatai közé. Magyarország 2010 júniusában, Milánóban hatodik tagként, a Milánói Charta aláírásával csatlakozott az európai Green City Mozgalomhoz Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után. Spanyolország 2016-ban írta alá a csatlakozási szerződést.
A belépő tagországok vállalják, hogy a többi országhoz hasonlóan létrehozzák az alapokat a paradigmaváltáshoz: a növények és zöldterületek jelenlegi hibás “költséges dekoráció” percepcióját alapos tudományos adatmegosztás, kutatások révén az “értékes gazdasági és szociális alapigény” szintjére emelik vissza.
Minden Green City tagország a városi zöldítés terén egyfelől szabadon tevékenykedik, másfelől közös kötelezettségeinek is eleget tesz: tapasztalatait, tudását a többi tagállam szervezetével megosztja, létrehozza a saját nonprofit szervezetét mely részt vesz a kutatásokban, mintaprojektekben, az oktató népszerűsítő munkát stb. végzi, és a Green City Tanácsot, mely a zöld szakma számára a téma fóruma és a közös szabályzó alkotás (policy making) színtere.”