Miskolcnak valóban az újra induló, veszélyes hulladékot is égető(!) cementgyárra van szüksége?
Az ország egyik legszennyezettebb levegőjű, minden tekintetben leszakadó, eladósodott, elfelejtett, bár jobb sorsra érdemes városában, (a mi városunkban!) már csak egy elavult cementgyár felélesztése jelentheti az innovációt? Így kellene munkahelyet teremteni, adóbevételekhez jutni?
Ja, hogy van olyan szakvélemény, hogy ettől nem lesz rosszabb a levegő, hogy van olyan bíróság, amelyik ezt komolyan is vette, van olyan helyi hatóság, amelyik ezt még szorgalmazza is? Tragikusnak tartom.
Nem nehéz megjósolni, ha tényleg újra indul a gyár rögtön lesznek panaszok és nemcsak porártalomra, hanem egyéb szennyezőkre is. Ezekre lesznek tagadó válaszok az üzemtől, majd lesznek azt megerősítő megnyugtató hatósági vizsgálati eredmények. (Csupán emlékeztetnék arra, ami az egykori BÉM körül évekig történt.)
Természetesen lesznek majd rendkívül felháborodott, akciókész politikusok is.
Az itt gyártott cementet teherautók viszik majd az ország azon boldogabb tájai, városai felé, ahol éppen tiszta technológiákat, utakat, egyebeket építenek. Építenek! A Miskolciak és a környékbeliek pedig viselik azokat a károkat, amikből mások nem kérnek.
A tényleges veszélyekről közben a többségnek fogalma sem lesz.
Apropó: mekkora hitel kell a beindításhoz?
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Figyu! Még a krematóriumon is filter van. Hülye vagy hozzá.
Ez már a XXI. század
Miskolc térségében 6 veszélyes hulladék égetőmű üzemel. Google a barátod.
Leszel szíves a robotizált cement + mészgyárat, a HCM-et nem összekeverni
a BÉM-el az ott történt nevesincs kft-ék mutyijaival.
1975-ben Borsodban két számítógép üzemelt. Egy KGST-s a Bányász trösztnél, egy meg a HCM-ben, egy IBM System 7-es, ami a keverék beállítást végezte
a svájci ARL 72ООО röntgenfluoreszcens elemző adataira támaszkodva.
2003-ban a HCM olyan füstgázmosó tornyot és filtert helyezett üzembe, amelyt
a Vác város szélén elhelyezkedő cementgyár csak 2017-re hozott össze.
(„2017 március 8
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Váci Cementgyár környezetvédelmi modernizációja – az eddig használt elektrofilteres rendszert korszerű, zsákos porszűrő rendszer váltja majd fel, ezzel még tovább csökkentve a porkibocsátást.
A közel 7 milliárd forint összértékű környezetvédelmi beruházás célja, hogy a jövőben szigorodó környezetvédelmi határértékeket is messzemenően teljesítse a gyár, még inkább növekedjen az üzembiztonság, és a térségben továbbra is stabil munkáltatóként legyen jelen a vállalat.”)
„Szerencsére” vannak Hejőcsabát gyalázó, a gyár kerítéséhez 50 millió tonna városi szemetet öntő miskolci lakosok. Köztük , Te.
Gyalázd a városodat tovább!
Te meg töcsköld tovább a kemencét.Ahogy eddig…:):):
Nyugi van! Egy „hülye” osztrák ( debreceni cementgyár) másként gondolkodik.
„már a rómaiak korában is vasércbányaként üzemelt, a Harmadik Birodalomban pedig ez adta a vasérctermelés negyedét. Az Erzbergen jelenleg Közép-Európa legnagyobb külszíni vasércbányászata folyik; a bánya pedig látogatóközpontként is üzemel.
Erzberg Európa legnagyobb pátvasérc lerekódása. A vörös ércet lépcsőzetes külszíni fejtéssel termelik ki. Az eredetileg 1534 m magas Erzberg elhordását már a kelták és a rómaiak megkezdték, most egy azték piramishoz hasonló, 1465 m magas kőtömb, amelyből ma is bányásznak.
A 90 perces vezetett túrák a drótkötélpálya alsó állomásától indulnak.
A „Katl” nevű, egykor bányászokat szállító vonat viszi a védőruhába bújt látogatókat 1,5 km-re az Erzberg gyomrába, az ún. látványbányába.
Lenyűgözően mutatják be a feltárási és elővájási munkálatokat, valamint a felszín alatti ércfejtés módszereit. Részletesen bemutatják a fúrás és robbantás, a rakodási és szállítási technikák fejlődését, valamint a tárnák biztosítását szolgáló építési módszereket.
Audiovizuális előadás mutatja be az Erzberg keletkezését – a 4-6 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanástól kezdve, amikor a felszabadult anyag csillagokká és bolygókká állt össze, a vulkanikus tevékenységen, a mészkő lerakódásán és a földmozgásokon keresztül a vaspát ércesedéséig.
Mindig nagy sikert arat az eredetit utánzó robbantás, amely 60 tonnányi kőzet kinyerését szimulálja egy 10 m2-es tárnában. Vakító villámok cikáznak a tárnák labirintusában, fülsiketítő robaj és lőporfüst közepette a látogató egyszer csak az események közepén találja magát.
A túra csúcspontja az utazás a Haulyn, az óriási taxin, amellyel megmásszák az Erzberg gigantikus lépcsőit.
Belépő a bányába 14 euró/felnőtt és 6,50 euró/gyerek.
Hauly Kalandutazás: 14 euró/felnőtt és 6,50 euró/gyerek.
Kombijegy 24 euró/felnőtt és 11,50 euró/gyerek.”