Borsod még mindig csak közelít a középmezőnyhöz

Borsod-Abaúj-Zemplén a 2010-es 17. helyről 2019-re a 14.-re ugrott az egy főre jutó GDP alapján a megyék rangsorában, és mára elmondható, hogy közelít a középmezőnyhöz.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 552 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, ez az érték a tavalyi évre a járvány hatásai nyomán kicsivel 300 milliárd alá esett. Ezzel együtt elmondható, hogy majdnem minden harmadik cég, azaz közel 4200 vállalkozás végzett beruházást a megyében, és a növekedés üteme is jóval meghaladta az országos átlagot. Figyelemre méltó emellett, hogy a munkanélküliségi ráta 2010 és 2020 között kevesebb mint a harmadára, 17,5-ről 5,2 százalékra esett vissza, miközben 2019-ben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 65,1 százalékot ért el, ami csak kisebb mértékű elmaradás az országos átlaghoz képest.

Melyek azok az értékek, meglévő adottságok, amelyekre a terület fejlődését alapozni lehet?

Megyénk 358 településének lakói két világörökséggel – az Aggteleki-karsztvidékkel és a Tokaji Történelmi Borvidékkel –, valamint hét hungarikummal büszkélkedhetnek, miközben a megye területe három nemzeti parkot, hat tájvédelmi körzetet és 17 természetvédelmi területet is érint. 2013 júliusában a megyei önkormányzat közgyűlése létrehozta a megyei értéktárat, egyúttal megalapította a Megyei Értéktár Bizottságot, amelynek küldetése az egyedi kincseink felkutatása és továbbörökítése az utókornak. Emellett feltétlenül érdemes kiemelni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a földrajzi adottságait tekintve az egyik legváltozatosabb megye, hiszen a területén megtalálható hegyvidék, dombság, síkság és erdő. A megyéhez jó néhány kulturális esemény, híres ember kötődik, miközben több olyan történelmi emlékhellyel is büszkélkedhet, amelyek az elmúlt néhány évben új életre keltek: így például Diósgyőr, Füzér vagy Regéc vára. A gazdag kulturális örökség mellett a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban is nagyon jelentős és sokszínű, miközben az elmúlt évtized minőségi fejlesztéseinek, az új szálláshelyek, attrakciók létesítésének köszönhetően jelentősen emelkedett a megye vendégéjszakáinak száma is. Az idei nyári szezonkezdet különösen jól alakult a turizmus szempontjából: a 2020 késő tavaszi, óvatos nyitás időszakához képest tavaly májusban 2,1-szer, júniusban pedig 1,2-szer több éjszakát töltöttek a vendégek a megyei szálláshelyeken. A megye fürdőkultúrája is páratlan, a fürdők forgalma 2020-ban elérte a 976 ezer főt.

Megyénkben kiemelt cél a zöld- és aktív turizmus fejlesztése,

ezért a 2014–2020-as fejlesztési időszakban a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül a sportcélú beruházások is helyet kaptak. A teljes megyét lefedő Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése jelenleg is tart. Az utóbbi évek legnagyobb, a megyét érintő infrastrukturális fejlesztése a tavaly ősszel átadott Miskolc–Tornyosnémeti közötti 60 kilométeres autópálya, amely összeköti Miskolcot Kassával: ez az útszakasz a környezeti terhelés csökkentése mellett gyorsítja a régió gazdasági fejlődését is. Az infrastrukturális fejlesztések szempontjából kiemelkedő jelentőségű az a nyáron elindult kezdeményezés is, amely a Kassa–Miskolc gyorsvasúti hálózat kiépítését célozza.

A megye adottságai kapcsán feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy az ország egyik legfontosabb iparvidékéről van szó, az észak-magyarországi régió 27 ipari parkjából 16 itt működik. A járvány értelemszerűen ezen ágazat teljesítményére is hatással volt, ám 2021 első felében az ipari értékesítés volumene már 25 százalékkal nőtt, miközben az áprilisi és májusi kibocsátás legalább 50 százalékkal meghaladta a pandémia által erősen érintett bázist.

Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasági teljesítményének jelentős része a nagyvállalatokhoz kötődik, hiszen a helyben termelt GDP közel 65 százalékát ezek adják. Hogyan lehetne erősíteni a kkv-szektor szerepét?

A megyében hat-hét olyan nagyvállalat is működik, amelynek az éves árbevétele egyenként is meghaladja a 100 milliárd forintot, miközben – amint már említettem – tizenhat ipari park áll a befektetők rendelkezésére. A megye vonzerejének növeléshez alapvető feltétel a megfelelő színvonalú szakképzés biztosítása: ennek érdekében jött létre a Miskolci, az Ózdi, valamint a Szerencsi Szakképzési Centrum, amelyek igen széles spektrumon nyújtanak képzéseket gyermekeknek és felnőtteknek. Az oktatás, továbbképzés kapcsán kiemelném a Szakképzés 4.0 stratégiát, amelynek vonzó, minőségi szakképző iskolák létrehozása a célja. Ennek érdekében Miskolcon indul el az első, szakképző iskolákat fejlesztő pilotprogram, 6,5 milliárd forintos állami támogatással. A kkv-k szerepének erősítéséhez az is elengedhetetlen, hogy a magas hozzáadott értékű termelő tevékenységet végző vállalatok a megyét válasszák a beruházásaik helyszínéül, ehhez pedig folytatni kell az üzleti infrastruktúra fejlesztését, valamint a kkv-k kapacitásainak, telephelyi feltételeinek megteremtését a hátrányosabb helyzetű térségekben is. A megyei önkormányzat a TOP forrásaiból iparterületek, ipari és technológiai parkok fejlesztésére 13 milliárd forintot fordított a 2014 és 2020 közötti időszakban, ennek eredményeként olyan üzleti környezet alakul ki, ahol a piaci körülményekhez képest kedvezőbb feltételek mellett tudnak egymás mellett dolgozni a vállalkozások.

A vidéki térségekből a gazdasági központokba irányuló, jellemzően alacsonyabb rendű utak felújítása is kiemelt feladat, erre a célra 6 milliárd forintos forrást különített el a megyei önkormányzat.

Magyarországon ugyanis a munkanélküliek fele olyan kistelepülésen él, ahol az elhelyezkedési lehetőségek mellett a munkaerő mobilitása is korlátozott. A gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztési intézkedések révén további 26,5 milliárd forint jutott olyan infrastruktúra-fejlesztések támogatására, amelyek a lakosság – kiemelten a fiatalok – megtartásához járulnak hozzá, miközben a települések általános környezeti állapotát javítják: az ilyen jellegű beruházások vonzó befektetési környezetet biztosítanak a betelepülni vágyó vállalkozásoknak is. A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban 7,7 milliárd forint jutott emellett a foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglakoztatási együttműködésekre (paktumokra).

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program támogatásainak jelentős része ugyancsak közvetlenül a kkv-szektor fejlődését segíti: ezekből a forrásokból közel két és fél ezer nyertes pályázat útján 123 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a megye területére. Ami pedig az újabb, 2021–2027-es ciklust illeti, a TOP Plusz rendelkezésre álló forrásaiból több mint 40 milliárd forint a kkv-szektort közvetetten érintő helyi gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztést, illetve a települések, a helyi szolgáltatások fejlesztését célozza.

Melyek azok a kitörési pontok, ágazatok, amelyek hozzájárulhatnak a térség gyorsabb gazdasági felzárkózásához?

Ami az ágazatokat illeti, a legrelevánsabb a vegy-, a gép-, az elektronikai, a feldolgozóipar és a turizmus.

Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a megyében jól prosperáló ágazatoknak viszonylag kevés az összeköttetése a kis- és középvállalkozásokkal, ezért indokolt a beszállítói programok kiterjesztése, fejlesztése. A másik fontos elem, hogy az észak–déli tengely erősödésével Miskolc ismét lehetőséget kapott a határon átívelő régióközponti szerep kialakítására. Nagyon fontos emellett, hogy a tiszta és megújuló energiák alkalmazására való törekvés nagyobb szerepet kapjon. Ez éppúgy kedvező hatást gyakorol az energiaszolgáltatásra, mint a közlekedésre, valamint az építő- és feldolgozóiparra.

A jó infrastruktúra és a képzett munkaerő elengedhetetlen ahhoz, hogy egy térség vonzani tudja a vállalkozásokat: ebből a szempontból hogyan lehet javítani a helyzeten?

A TOP-fejlesztések révén jelentős előrelépések voltak ezen a területen is. Így például az elmúlt öt év alatt 14,9 milliárd forintból száz bölcsőde újult meg a megyében, emellett 3 milliárdot fordítottunk orvosi rendelők és egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére is. A megyében 200 futballpályányi ipari területet alakítottunk ki a gazdaság további fejlesztéséhez, illetve 161 kilométerrel növeltük a kerékpárút-hálózat hosszát. A megye 16 városában 24,5 milliárd forintból zöldültek ki terek, parkok, sétautak, miközben a Megyei Foglalkoztatási Paktum több mint ötezer munkahely megtartásához járult hozzá. A dolgozók más településekre való munkába járásával kapcsolatos felmérések viszont azt is egyértelművé teszik, hogy csökkenteni kell a megye településeiről a nagyobb ipari központokba munkába járók menetidejét, hiszen hosszabb távon azt a munkavállalót lehet megtartani, aki 60 percnél rövidebb idő alatt képes eljutni a munkahelyére. Ennek érdekében a gyorsforgalmi úthálózat bővítése mellett a tehermentesítők, az alsóbbrendű szakaszok fejlesztésére is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani.

A gazdasági mutatók alapján jelentősek az eltérések Miskolc – illetve néhány nagyobb város – és a megye kisebb települései között. Milyen eszközökkel lehet csökkenteni ezeket a különbségeket?

A közlekedésfejlesztési beruházásoknak köszönhetően a regionális központként működő Miskolc agglomerációja folyamatosan bővül, és ez a vállalatok számára a munkaerő-kínálat növekedést jelentheti.

Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a kisebb településeknek más funkcióknak kell megfelelniük, mint a nagyvárosoknak:

így ezeknél olyan szolgáltató, a családok, a szakemberek helyben maradását támogató fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek révén nő a népességmegtartó képességük. Ezt elősegítheti a 2019-ben elindított Felzárkózó települések hosszú távú program, amelynek a célja a háromszáz leghátrányosabb helyzetű magyarországi település felzárkóztatása. Emellett a kormány 2020 novemberében elfogadta a Tokaj-Zemplén Térségfejlesztési Programot, amely több mint 149,5 milliárd forintnyi forrást biztosít 2024-ig tartó időszakra.

Középtávon milyen fejlődési pályát lát Borsod-Abaúj-Zemplén előtt?

Óriási fejlődési potenciált látok a megyében, és ennek a kihasználását minden, a rendelkezésünkre álló eszközzel támogatnunk, erősítenünk kell. A megye gazdasági fejlődését az ipar és az idegenforgalom területére kell koncentrálni, ezeket a szegmenseket szükséges erősíteni infrastrukturális beruházásokkal, logisztikai fejlesztésekkel, és ezeknél a gazdasági szereplők, a Miskolci Egyetem és az önkormányzatok együttműködése is nagyon fontos. A célunk az, hogy 2030-ra Borsod-Abaúj-Zemplén egy olyan megye legyen, amelyet gyermekeink, unokáink is szívesen választanak lakóhelyül, és ahol a magasan képzett fiatal szakemberek helyben maradnak, vagy visszatérnek.

Az interjú a Figyelő hetilap január 6-án megjelent számában került publikálásra.