„Fasiszta lennék? Fajgyűlölő? Én, a kis berber zsidó?” – kérdezte híveit a 63 éves vezér

„Fasiszta lennék? Fajgyűlölő? Én, a kis berber zsidó?” – kérdezte híveit a 63 éves vezér, aki profi módon kezeli a médiát, hiszen eddig újságíró volt, bár leginkább radikális migráns- és muzulmánellenes kijelentéseivel szerzett népszerűséget. Ezért elsősorban erre összpontosított első nagy választási beszédében is: a bevándorlás leállítására vagy a külföldi állampolgárok számára biztosított szociális támogatás megszüntetésére.

„Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az elnökválasztást!” – fordult a polgármesterekhez. Franciaországban minden elnökjelöltnek 500 polgármester támogatását kell megszereznie ahhoz, hogy elindulhasson a választáson. Zemmour szélsőjobboldali vetélytársának, Marine Le Pennek ez korábban gondot okozott.

A hétvégén Marine Le Pen Orbán Viktor miniszterelnökkel Lengyelországban próbált szélsőjobboldali európai mozgalmat létrehozni – eredmény nélkül.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (j3) beszél, mellette Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje (j) az európai konzervatív pártvezetők munkavacsoráján Varsóban
© MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

A magyar miniszterelnök mindenesetre mindkét jelölttel igyekszik jó viszonyt ápolni: Éric Zemmourt előbb fogadta ugyan a magyar miniszterelnök, de Marine Le Pen elé a vörös szőnyeget is leterítették budapesti látogatása idején, mintha már az Élysée-palotában látnák őt. A francia választópolgárok és Orbán Viktor vágyai nem esnek egybe: Marine Le Pennek azért is komolyan küzdenie kell, hogy bejusson a második fordulóba.

Visszahódítás

Reconquête!„, vagyis Visszahódítás! Éric Zemmour pártjának neve, utalásként az ibériai reconquistára, amikor a keresztény csapatok évszázadokon át tartó harcban visszafoglalták országukat a muzulmánoktól. Most ugyanerre szólítja fel honfitársait Éric Zemmour a zéró migráció jelszavával. Ezzel csak az a probléma, hogy Franciaországban nem annyira a bevándorlás a probléma, inkább az, hogy a több mint 5 milliós muzulmán kisebbség egy kis része elutasítja az európai jogrendet. Az iszlamista terroristák döntő többsége nem migráns, hanem második vagy épp harmadik generációs muzulmán, aki nem találja a helyét a modern világban.

Ahogy Zemmour hívei sem, akik közül sok a két éve tüntetéssorozatot szervező kormányellenes mozgalom, a sárgamellényesek tagja. Ők a globalizáció vesztesei, akik Emmanuel Macron elnök reformjai ellen tiltakoztak.

Zemmour ezért tudatosan Donald Trump retorikáját használja – hívta fel a figyelmet a Le Figaro, ahol az elnökjelölt korábban cikkeit írta. A jobboldali lap egyértelművé tette, hogy volt munkatársa helyett Valérie Pecresse-t a mérsékelt jobboldal most megválasztott elnökjelöltjét támogatja.

Eric Zemmour
© AFP / JULIEN DE ROSA

Macron a nyertes?

Jövő áprilisban rendezik meg az elnökválasztást Franciaországban, ahol mind a jobboldali-szélsőjobboldali ellenzék szétforgácsolódott, mind a baloldali. Az elnökválasztás kétfordulós: a két legeredményesebb jelölt jut be a második fordulóba. Erre Marine Le Pennek és Éric Zemmournak egyaránt esélye lehet Macron elnökkel szemben. Csakhogy míg Marine Le Pen mérsékelni igyekszik szélsőséges nézeteit (hétvégi varsói gesztusa is erre utal), addig Zemmour épp ellenkezőleg, mind radikálisabb, különösen a muzulmánok ellen.

A Zemmour-hívek radikális lelkesedése a jelölt legfőbb ereje, és egyben a legnagyobb gyengesége is – állapítja meg a Le Monde, arra célozva, hogy a radikális szélsőjobboldali hangvétel sokakat elriaszt az erős baloldali és antifasiszta hagyományokkal rendelkező Franciaországban. Zemmour és Le Pen versengésében Macron elnök lehet a nevető harmadik, aki jelen pillanatban arra készülődik, hogy az Európai Unió soros elnöke legyen épp, amikor az elnökválasztást tartják Franciaországbanhttps://hvg.hu/vilag/20211206_Fasiszta_lennek_Fajgyulolo_En_a_kis_berber_zsido_Eric_Zemmour_belokte_elnokvalasztasi_kampanyat