Egy év kihagyás után, szeptember 10. és 18. között újra megrendezték a 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált.
Idén először döntöttek úgy a CineFest szervezői, hogy jelképes belépődíjat kérnek az egész estés művek esetében. Így a nézők immár nyugodtabban tervezhettek, hiszen megvolt a belépőjegyük, pontosan tudhatták, hogy a kiválasztott vetítésre biztosan be fognak jutni. A filmfesztiválon összesen 13 401 néző regisztrált a belépődíjas és ingyenes programokra. A mozgóképes eseményre érkező vendégek összesen 1012 szállóéjszakát vettek igénybe Miskolcon – és akkor még nem is beszéltünk a rendezvény által generált turizmusról.
A fesztivál hivatalos elismeréseiről és díjairól továbbra is egy szakemberekből álló nemzetközi zsűri döntött, melynek idén a francia filmrendező, zeneszerző, színész és filmproducer, Tony Gatlif volt az elnöke. A művész 2021-től kezdve a CineFest Miskolc életműdíjasainak sorát is gyarapítja. Ezt az elismerést idén posztumusz Jankovics Marcell magyar animációs rendező is megkapta.
Összesen 145 filmet mutattak be a fesztiválon, melyek 40 országból érkeztek, és a vetített művekhez érkezett alkotók száma 102 fő volt – akik pedig nem tudtak személyesen eljönni, digitális úton látogattak el Miskolcra, ilyen volt például a magyar származású Sian Heder, a Coda rendezője, aki Zoomom keresztül üdvözölte alkotásának gálaközönségét.
A pandémia okozta másfél éves szünet alatt felgyülemlettek a filmek, így igen erős programot láthatott a közönség: a szelekció a 2020-as velencei filmfesztiváltól egészen a legfrissebb művekig terjedt, hiszen a 2021-es Cannes-i fesztivál versenyprogramjából érkezett például a Red Rocket, melyet rendezője Sean Baker és főszereplője, a rapperként is ismert Simon Rex is elkísért Miskolcra.
Mivel az élet nem áll meg, már ki is tűzték a jövő évi fesztivál dátumát: 2022. szeptember 9. és 17. között mindenkit újra vár a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál!
Van kultúra lovagja, vannak Főnix véráldozó csillagok, legendák, őskövületek, annyira régóta tart a végtelen áldozása Tina Turner kezdetével a világnak. A kultúra lovagja nem tud helyesen írni, de azért futtatja magát, akár a többi vaslovagja a Vasbabilonnak, amiket kitermeltek az Omega felkiáltásra ellenére, hogy ismét Babilon épül Müllerék Nagy Karola egykori Hunyadi nemes könyve alapján Wass Albert népeként a cigányságga. A falvak népét 1983-ban tették hozzá a művészeti sztárjaikhoz, miután Jézusos beavatásokat hajtottak végre a lírai karám tagjai. Már ezen nőttek fel az egyetemisták is, melyeket folyamatosan diplomáztattak azserint, éppen hol jártak a világtörténelmi korszakok ismétlésében utcákra rendezett névtár szerint taníttatva őket, hosszabbítva velük. Ezek az értelmiségek, még az előző rendszer falvai, tanyái, szereplői mellett. Miért is ne lehetne Miskolc kultúra városa, ahol folyamatosan hajtották végre a szerepeiket, nemi gyalázással, deformálással, csonkításokkal, végtelen kivégző sorozataikkal. Valamennyien kommunikációs bénításból énekelnek, kommunikálnak, adnak ki írásokat, megfizette az elmeosztályuk a szerepüket az embereknek azzal, hogy ők hibásan vannak megteremtve, megszületve, nem tehetnek róla, hogy nem tudnak rendesen gondolkozni, meg nemi csapások.
A régi szép idők! Mikor még a Béke mozi előtt árulták a sültgesztenyét! 🙂 🙂 A felső képen látható is.
Jé, akkor még voltak gyerekek? Semmi , afgán, pakisztáni export a születési ráta javítására?
Semmi fideszes szülésre biztató propaganda? Nahát!
Neked mindenbe bele kell hoznod a politikát? Te undorító söpredék! Takarodj már innen orbán s.ggébe és ott éld le a maradék életed!
de felvágsz a soros seggéből
Miskolc népességének alakulása 1870-tól 2019 -ig
A Béke mozival szemben a Kispipa, ahol remek volt a túróscsusza, egy korsó sörrel!
Mayernél
Halászcsárda– Béke mozi (Még a nevét is megváltoztatták elvtársaid )
Kispipa
„Miskolcon az 1831-ben, Széchenyi István támogatásával megalakult Nemzeti Casinóból 1837-ben vált ki a városi iparosság néhány képviselője, és megalakították a Miskolczi Polgári Egyletet (később Miskolci Polgári Kaszinó). Az egylet a város több helyén tartotta összejöveteleit, mígnem Mayer József az egylet hivatalos vendéglőse nem lett. Mayer nemcsak vendéglős, de elismert bortermelő is volt, pincegazdaságának termékeit „Bodóvölgye” néven reklámozta. Húsz éven át volt elnöke, majd haláláig örökös díszelnöke a Borsod-Gömör-Kishont Vármegyei Vendéglősök, Korcsmárosok, Kávésok és Szállodások Egyesületének. Az egyesület a tulajdonos 1939-ben, 83 éves korában bekövetkezett halála után is még évekig a Kispipában tartotta összejöveteleit. Mayer Józsefet a mindszenti római katolikus temetőben helyezték végső nyugalomba.”
Az El*urtuk 2-t vetítették már?
„Gyurcsány az Európai Bizottságot, a brüsszeli kormányt is át akarta verni, de egyfajta kompromisszumként Joaquín Almunia pénzügyi biztos belement abba, hogy a magyar kormány a konvergenciaprogramot csak a választásokat követően, 2006 szeptemberében nyújtsa be.
Ennek feltétele az volt, hogy a miniszterelnöknek magának kell tájékoztatnia a magyar közvéleményt az ország valóságos helyzetéről. Ez a paktum állt az őszödi beszéd kiszivárogtatásának hátterében. A hamis adatokon nyugvó és teljesíthetetlen vállalásokat tartalmazó szocialista pártprogram a megnyert választások után nem volt betartható. Gyurcsány a közvéleményt, az ellenzéki pártokat és a köztársasági elnököt a valóság tudatos elhallgatásával vezette félre. Ezek a dezinformációk Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki megbízatását a látszatlegalitás állapotába helyezték – volt olvasható Herczeg Géza, Tersztyánszkyné Vasadi Éva és Zlinszky János emeritus alkotmánybírók bírálatában.
– Ha jól értem, ezzel egyszersmind arra céloz, hogy az őszödi beszédet, szemben a Gyurcsány által sugalltakkal, nem Katalin (Szili), nem Imre (Szekeres) és nem is egy másik Ferenc (Baja) szivárogtatta ki, ahogyan azt a társadalommal láttatni akarta, hanem saját maga.
– Pontosan erről van szó. A gyurcsányi hazugságcunaminak ez is fontos része. Nézzük a tényeket. Balatonőszödön, a kormányüdülőben, ahol a miniszterelnök zárt körben, az övéi előtt előadta a hírhedtté vált őszödi beszédet, két példányban készült hangfelvétel, igen gyenge minőségben. Ezeket Gál J. Zoltánnak, a miniszterelnök kabinetfőnökének a páncélszekrényében őrizték. Szeptember 17-én aztán a Magyar Rádióban először részben, majd később egészben közzétették. Véletlenül éppen ekkor váltották le a rádió elnökét, és nevezték ki az újat, Such Györgyöt.”