Kósa Kupakos Lajos minden beismert. Szijjártó Péter ennek az ellenkezőjét állította korábban

Kósa beismerte: a Belügyminisztérium megvette a Pegasus kémszoftvert

Ma ült össze a Honvédelmi és Rendészeti bizottság a Pegasus-ügy kapcsán, ahol meghallgatták Pintér Sándor belügyminisztert és Hajdu Jánost, a TEK-főigazgatóját. Vadai Ágnes szerint a kormány tovább titkolózik, és nem hajlandóak elárulni, kiket hallgattak le a Pegasus nevű kémszoftverrel – írja az atv.hu.

2050-ig titkosították a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság mai üléséről készült jegyzőkönyvet, ahol többek között Pintér Sándor belügyminisztert hallgatták meg – számolt be az ülésről Vadai Ágnes.

A DK frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy a kormány tovább titkolózik, és nem hajlandóak elárulni, kiket hallgattak le a Pegasus nevű kémszoftverrel.

A politikus szerint, amikor konkrét személyekre próbáltak rákérdezni, Pintér Sándor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a sajtóban is megjelent újságírókat, politikusokat valóban megfigyelték-e a Pegasus-szal. Vadai Ágnes elmondta azt is, hogy a kémszoftver beszerezéséről szóló szerződést sem ismerhették meg. A dokumentumot csak akkor mutatják meg a bizottság ellenzéki tagjainak, ha arra egy másik bizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottság engedélyt ad. Csakhogy abban a testületben fideszes többség van – emlékeztetett a DK-s képviselő.

Vadai Ágnes további vizsgálatokat sürgetett a Pegasus-ügyben, mert szerinte Varga Judit igazságügyi miniszter nem járt el jogszabályszerűen, amikor azt mondta, hogy a megfigyelések engedélyezését tartósan átadta államtitkárának.

A bizottság szocialista alelnöke, Harangozó Tamás a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a szoftver nem csak, hogy van, de minden arra feljogosító szerv megrendelőként használta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szijjártó Péter ennek az ellenkezőjét állította korábban.

Kósa: a szolgálatok törvényesen jártak el

Az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat – mondta Kósa Lajos a bizottság fideszes elnöke újságíróknak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – így az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett ezekbe az iratokba. Hozzátette: a honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság erre engedélyt ad.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa Lajos elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban “senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna. Tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.

Kósa Lajos hozzátette: ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt.

A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de – mint mondta – ő nem lát ebben kivetnivalót.
A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.

 

Korábban

Megfejtettük Kósa Lajos fémkupakját

Inkább az áruk, a szolgáltatások adóztatását, jövedék esetében, fémkupak esetében, amelyek termékdíjként jelentkeznek, és azok ilyen környezetvédelmi szempont, hogy a fémkupakoknak az ügyében fellépve próbáljuk meg ezt a szemléletet csökkenteni,

tehát egy sor olyan adóintézkedést fogadtunk el, amelyik alapvetően nem érinti az emberek mindennapi életét.

Valószínűleg az egész ország próbálja megfejteni Kósa Lajos tegnapi válaszát, amit arra a kérdésre improvizált, hogy az adóváltozások mennyiben fogják érinteni a lakosságot. De vajon miért pont a fémkupakok akadtak be Kósa Lajosnak? Miért pont ezt említette meg kétszer is az amúgy összefüggéstelen válaszban?

A kereskedelmi csomagolás után magasabb termékdíjat kell fizetniük a termékeket gyártó vagy itthon forgalomba hozó vállalkozásoknak, mondta az Indexnek Kutich Péter, a Termékdíjszakértő.hu ügyvezetője. Ez eddig elsősorban az ásványvizek, üdítők, szeszes italok csomagolására vonatkozott. Az eddigi szabályok szerint a papír, a műanyag és a fémcsomagolások is ebbe a kategóriába estek, de a címke és a záróelem (lásd kupak) eddig nem tartozott a termékdíjas körbe. A kupak eddig is termékdíjas volt, csak nem kereskedelmi csomagolószer, vagyis olcsóbban adózott.

Az adótörvények módosításával mostantól kereskedelmi csomagolásnak csak a fémből készült csomagolószerek minősülnek, magyarázta Kutich Péter. Miután a törvényből kivették a kivételeket, a magasabb termékdíj innentől a fémkupakokra is vonatkozik. Ha tehát egy borász a palackjain fémkupakokat használ, a jövőben számolnia kell vele, hogy a gyártótól vagy a forgalmazótól azt magasabb termékdíjjal szerezheti be.

Kósa Lajosnak feltehetően azért maradt meg ez az ügy valahogy a fejében, mert ebben a kérdésben vita lehetett. A törvényalkotási bizottság be is adott egy olyan módosító indítványt, ami a fémkupakokat kivette volna a magasabb termékdíj alól, de ezt valamiért nem szavazták meg. Kutich Péter úgy emlékszik, hangzott el olyan nyilatkozat, hogy ezt a kérdést később még rendezni fogják.

Furfangos

A műanyag és egyéb csomagolószerek kikerültek a magasabb termékdíj alá tartozó kereskedelmi csomagolás kategóriájából, de az ilyeneket forgalmazók ezzel nem jártak jobban, sőt. Eddig a kereskedelmi csomagolásnak minősülő műanyag után kilónként 60 forintot kellett fizetni, a nem kereskedelmi csomagolásnak tekintett műanyagért pedig 42 forintot. Ez utóbbi kategória termékdíját most 57 forintra emelték meg, így a műanyag csomagolást (nagyrészt PET-palackot) gyártók és forgalmazók most 3 forinttal vannak beljebb a korábbi helyzethez képest, a többiek pedig elég rosszul jártak. Magyarország így Európában eléggé szokatlan módon csökkentette a PET-palackok termékdíját, a többi műanyag csomagolás (tasak, zsák, tejeszacskó, szemeteszsák) termékdíja viszont 35 százalékkal emelkedett. A fémcsomagolások díjtételét – a kereskedelmi csomagolószereknél – az eddigi 300 forintról 304 forintra emelték.

Környezetvédőket a Dunába

Kósa egyébként nem véletlenül sorolta a környezetvédelemmel összefüggő adóügyet azok közé a tételek közé, amelyek „alapvetően nem érintik az emberek mindennapi életét”. A Fidesz ügyvezető alelnöke a párton belül is közismert módon azok közé tartozik, akik kifejezett ellenszenvvel viseltetnek a környezetvédelem és a zöldpolitika iránt.

Hírnevét azzal alapozta meg, hogy a párt környezetvédő szekciójának ülésén felszólalva azt állította, szerinte a Dunába kellene lőni minden környezetvédőt.

A Fidesz-alelnök a párt országos elnökségének küldötteként vett részt a 2010 előtt, még ellenzéki szerepben működő párt zöld frakciójának ülésén, ahol ezzel a beszólásával rögtön sikerült vérig sérteni a résztvevőket. Ugyanott azt is elárulta, hogy régóta képviseli ezt a szemléletet, az első egyetemi szakdolgozatát is arról írta, hogy a környezetvédelem miként teszi tönkre a gazdaságot.

Kósa másfél éve a Fidesz gyulai kihelyezett frakcióülésén majdnem ölre ment az akkori környezetvédelmi államtitkárral, akin a megemelt talajterhelési díjat kérte számon. A drasztikusan megemelt díjat a miniszterelnök valamint a teljes frakció előtt a „hülye környezetvédők” ármánykodásának minősítette. Illés Zoltán válaszában meghazudtolta Kósát, és hosszan magyarázta, hogy egyszerű gazdasági érdek állt a döntés mögött.

Kósán kívül más polgármesterek azért kérték kényszerítő intézkedésként, hogy emeljék meg a díjat, mert így tudták rászorítani az újonnan csatornázott települések lakóit, hogy a hagyományos pöcegödrök helyett csatlakozzanak rá a csatornákra. Ha nem teszik, a települések elvesztik a milliárdos, százmilliós uniós támogatásaikat. A vitában felpaprikázódott Kósa személyes elégtételt akart venni, amiből majdnem verekedés lett.