Szex és tudatos bizonytalan választók – miért ment ekkorát Márki-Zay Péter kampánya?

  • Márki-Zay Péter harmadik helye az előválasztás legnagyobb meglepetése.
  • A kampányban olyanokat mondott, mint politikus az ő pozíciójában még soha.
  • Az ellenzék ellenzékének tartják, miközben annyira nem is kívülálló.
  • Úgy tűnik, a Fidesz sem számolt vele komolyabban.

„Az, hogy ilyen eredményt érünk el, még a nyár közepén is irreálisnak látszott.” Így emlékszik vissza Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, Márki-Zay Péter kampányának egyik szervezője. Lukácsi szerint az utolsó hetekben kezdték el érezni, hogy Márki-Zaynak momentuma van – az egyik kulcspillanat az volt, amikor az elvárt 20 ezer helyett 33 ezer ajánlást tudtak leadni. A különféle internetes keresési trendek alapján ekkorra már feltűnő volt, hogy milyen sokan kíváncsiak a hódmezővásárhelyi polgármesterre, de még saját stábja sem lehetett biztos abban, hogy ebből lesznek-e valódi szavazatok. Jakab Péter példája is mutatja, hogy az internetes népszerűség és a választási siker egyáltalán nem feltétlenül következik egymásból.

Márki-Zay kampánycsapata fontosnak tartja, hogy a többieknél kevesebb pénzből és csekélyebb szervezeti háttérrel érték el ezt az eredményt, az utóbbi napokban pedig ellentmondásos érzések dúlnak bennük: éppen amikor a legnagyobb figyelem van a jelölt körül, és éppen amikor beérni látszik egy sokáig szinte reménytelennek tűnő kampány, akkor kellene visszalépni.

„Egyszerre van rajta óriási nyomás azért, hogy lépjen vissza, és azért, hogy ne lépjen vissza”

– mondta Lukácsi Katalin. Támogatói azt skandálták a vasárnapi tüntetésen, hogy ne lépjen vissza, miközben a Karácsony Gergellyel zajló huzavona egyértelműen Dobrev Klára esélyeinek kedvez – akinek jelöltségét Márki-Zay a leginkább szeretné elkerülni. A másik oldalról a párbeszédes Tordai Bence ezt úgy fogalmazta meg: „biztos nehéz lehet relatíve magasba emelkedni, ilyenkor az embernek légszomja is lehet, és nem elég tiszta a feje”.

A kívülálló, aki nem is áll annyira kívül

 Márki-Zay Péter 2019-ben.  Fotó: Halász Júlia

Márki-Zay sikerének fontos része, hogy a pártokon kívül álló, sőt, a pártokat gyakran kritizáló civil politikus. Leírták anti-establishment jelöltnek és az ellenzék ellenzékének, és a támogatói között is gyakran találkozni azzal a véleménnyel: azt szeretik benne, illetve az adja a hitelességét, hogy kívül áll ezen a világon, és még nem mocskolódott be.

Márki-Zay kétségtelenül kritikus a pártalkukkal és a 2010 előtti világgal szemben, de valójában annyira azért nem áll az ellenzéki összefogás világán kívül. Miután 2018-ban a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson (amin jobbikos felkérésre indult, az MSZP és a Jobbik pedig egyaránt segítette a kampányát) elért váratlan győzelemmel berobbant az országos politikába, az ellenzéki összefogás elkötelezett figurája lett.

‘18 tavaszán egyértelműen az ellenzéki egységért harcolt – külön honlapon ajánlotta például minden körzetben az esélyesebb jelöltet a taktikai szavazók figyelmébe. A Fidesz újabb kétharmados győzelme utáni hetekben ő volt a sokkos állapotban lévő ellenzéki szavazók tömegtüntetésének egyik fő szónoka, aki Churchillt idézve arra biztatta a tömeget, harcoljanak tovább.

Az összefogásnak olyannyira egyértelmű híve, hogy a tavalyi szerencsi időközi választáson elment kampányolni a közös ellenzéki jelöltként induló jobbikos Bíró László mellett is.

Vagyis az ellenzék ellenzéke pozíciót inkább mások látják bele, mint amennyire valójában az – és ő maga sem hangoztatja ezt kifejezetten, inkább azt mondja, hogy az összefogás keretein belül szerinte az ő vezetésével van a legnagyobb esély a kormányváltásra. Hogy a támogatóit milyen nehéz körülírni, arra jó példa, hogy határozott kiállást közölt mellette Puzsér Róbert („mi itt középen nagyon bízunk benned”, írta, és arra kérte, ne lépjen vissza), éppen úgy, mint az SZDSZ-alapító Kőszeg Ferenc.

Lukácsi Katalin úgy írta le, hogy sok szavazója

„tudatos bizonytalan” választó.

Szerinte tudatosak abban az értelemben, hogy követik a közéletet, de bizonytalanok azért, mert az eddigi mezőnyből nehezen tudtak volna választani.

Ilyet még nem mondtak az ő pozíciójából

Polgármesterré választása óta Márki-Zay Péter akkor keltette a legnagyobb feltűnést, amikor idén augusztusban azzal állt elő: Orbán Viktor szerinte megtagadta a meleg fiát. Ezt először egy videójában említette meg, aztán több százezres nyilvánosság előtt a Zshowtime nevű Youtube-csatorna interjújában, majd egy Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón is.

Mainstream politikus ilyet még nem mondott Magyarországon, a hagyományos sajtó zavarban is volt, mit lehet kezdeni azzal, amikor valaki ilyesmit állít, ráadásul érdemi bizonyíték nélkül. A hagyományos sajtófelfogás szerint csak kivételes esetben lehetne valakinek a szexuális irányultságát az akarata ellenére nagy nyilvánosság előtt taglalni. Szájer József esetében például indokolható ez, mert ő maga aktív politikusa volt egy homofób kampányt vivő pártnak – Orbán Gáspárra viszont ez nem igaz.

A nyilvánosság mai szerkezete mellett ugyanakkor ezeknek a dilemmáknak jóval kisebb a jelentőségük. A Facebookon, a Youtube-on korlátok nélkül terjedt a téma óriási érdeklődés mellett, komoly vitákat kiváltva az ellenzéken belül is.

Úgy tudjuk, a stábon belül is zajlottak viták arról, helyes-e ezt csinálni. Márki-Zay Péter viszont úgy gondolja, a Fidesz homofób gyűlöletkampányával szemben az a megfelelő eszköz, ha visszafordítják ellenük. Arról beszélt, hogy a fideszes melegek mellett is kiáll, hogy vállalhassák magukat, és azóta meg van győződve arról, hogy a Fidesz ennek a témának a hatására tekerte lejjebb a homofób kampányt. Nem tudjuk, hogy ez valóban így van-e – Rényi Dániel épp a napokban írt arról a 444-re, hogy többtémás kampányt visz a Fidesz, határozott irány nélkül. Az kétségtelen, hogy most épp kevésbé hangsúlyos a téma, mint nyáron volt. De ha újra előkerül, valószínűleg Márki-Zay is újra ilyesmikről fog beszélni.

 Márki-Zay Péter a Kossuth tér sarkán, a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót 2021. október 1-én.  Fotó: Szász Zsófia / 444

Szerinte az ilyen módszerek sokkal hatásosabbak, mint amikor például a politikusok kimennek a Pride-ra. Közben elmondta azt is, hogy támogatja a melegek polgári házasságát.

A szexbotrányok működnek

Nem ez volt az első eset, hogy hasonló témát vett elő. Már tavaly ősszel is bedobta, hogy szerinte a Fideszben van a legtöbb meleg, majd egy posztjában arról írt, hogy „egy hangosan buzizó kereszténydemokrata politikus hátsó fertályából egy alkalommal éppen egy általa személyesen ismert sebésznek kellett egy játékszert eltávolítania”.

Mindezek mögött az elképzelés az, hogy egymás után múlnak el a botrányok a magyar közéletben következmény nélkül

– azok a sztorik viszont, amikben szex is van, megmozgatják az emberek fantáziáját.

Szájer József és Borkai Zsolt megbuktak, náluk sokkal súlyosabb dolgokat elkövető emberek, akik ügyének viszont nem volt szexuális vonatkozása, megúszták.

Márki-Zay Péter másik ügyben is fordította már a Fidesz ellen saját fegyverét. Hódmezővásárhelyen migránsszámlálót helyezett ki 2018-ban, ami azt mutatta, „hány bevándorlót telepített le Orbán Viktor”. Abban az esetben is úgy gondolta, így hatékonyabban lehet küzdeni a Fidesz ellen, mint a menekültek melletti kiállással.

Ezek az eszközök erősen ellentmondásosak, és heves vitákat váltanak ki. Meddig tart a hazugság és a képmutatás lebuktatása, és honnan kezdenek túlságosan hasonlítani ezek a módszerek arra, ami ellen Márki-Zay Péter elvileg küzd?

Bejött a tévé

Általános vélemény, hogy a tévévitákon nyújtott teljesítmény, különösen az RTL Klub-os vita jót tett neki – így pedig ő azzal is jól járt, hogy két nappal meghosszabbították a szavazást, mert több ideje maradt voksokat gyűjteni a vita után. Többször is ő volt az, aki a többi jelölt ígéreteinek megvalósíthatatlanságáról beszélt, és még át is vette a kezdeményezést, amikor azt javasolta, hogy a közös ellenzéki lista befutó helyein legyen 3 roma képviselő – ehhez több jelölt-társa is csatlakozott. Szereplésein első számú segítsége Gurzó Ákos, újságíróból lett marketingszakember volt. A Fővám téri tüntetésen külön is megemlítette, hogy Gurzó Floridából tért haza, hogy csatlakozzon a csapatához.

 Érkezés az RTL-vitára.  Fotó: botost/444.hu

Márki-Zay eredménye nemcsak a közvélemény és stábja számára volt meglepetés, de úgy tűnik, hogy a kormány sem számolt vele komolyan. Miközben tavasz óta rengeteget emlegették Karácsonyt, Gyurcsányt, Dobrevet, Jakabot, még Fekete-Győr Andrást is, és bohózatnak nevezték az előválasztást, Márki-Zay Péterrel nem foglalkoztak ennyit. Az igaz, hogy feleségét, Márki-Zayné Vincze Felíciát durván támadták korábban – azt írták, hogy szülésznőként csecsemők haláláért felelős. Ebben az ügyben az Origót idén tavasszal rágalmazás miatt kétmillió forint büntetésre ítélték – ettől függetlenül nyáron újra elővette a sztorit a kormánysajtó.

De Márki-Zay személye köré még ezzel együtt sem épült a Karácsony ellenihez hasonló kampány. Sőt, augusztusban meghívták a Tranzit nevű kormányzati rendezvényre Hollik Istvánnal vitatkozni. A feszültté váló vitán Hollik István el is mondta, hogy őt nem tartja Gyurcsány emberének. Szeptemberben a Pesti tévé vendége is volt.

A legvalószínűbb, hogy nem számoltak vele komolyan – például azért, mert pártszervezet nélkül sokkal nehezebb érdemi eredményt elérni egy választáson. Az előválasztási eredmények után aktualizált Fidesz-reklámban is csak annyit tudtak mondani róla, hogy ő a statiszta a Gyurcsány-showban. Azon viszont Márki-Zay összességében nyerhetett, hogy nem sulykoltak az emberek fejébe valami negatív jelzőt vele kapcsolatban hónapokon át.

A nagyvárosi szavazók vidéki polgármestere

Márki-Zay Péter is rendszeresen hangoztatja, hogy a vidéki szavazók megnyerése nélkül nincs kormányváltás, vidéki polgármester-imázsa pedig fontos része a stratégiájának. A kampányban ugyanakkor kiderült: valójában ő is inkább Budapesten és nagyvárosokban népszerű.

Az előválasztási kampányát így sokkal inkább ezekre a helyszínekre koncentrálták, és azt találták ki, hogy a kistelepülésekre inkább a ‘22-es választás előtt kell koncentrálni. Jól látszik, hogy most már Dobrev Klára népszerűbb az előválasztáson vidéken – ami később még probléma is lehet a DK számára, mert ott nehezebb lesz majd mozgósítani, írta Magyari Péter szerdai elemzésében.

2019. januárban, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapításakor Márki-Zay Péter arról beszélt a 444-nek, hogy az előző választáson három okból bukott az ellenzék.