Pallagi Ferenc négy évtizednyi médiázgatás után – és miután a tulajdonos eladta alóla a Bors című napilapot, aminek főszerkesztője volt, illetve a Lapkom nevű kiadót, aminek meg vezérigazgatója – visszaköltözött Hegyaljára, ahol egykor a borász szakmát tanulta, és miközben saját szórakozására borokat is készít – felvásárolt szőlőből –, gondolkodott egy picit Tokajról.
Van miről.
Tokaj, a Tokaji gyakorlatilag az egyetlen létező magyar világmárka, évszázados tradíciókkal, valahogy mégsem sikerül kihozni belőle azt, amit mindenki beleképzel. A rendszerváltás óta százmilliárdok érkeztek a borvidékre, rengeteg állami pénz, külföldi befektetők, tudás, tündöklően tehetséges borászok tucatjai dolgoznak, de végeredmény még mindig nagyon messze van attól, mint ahová a magyar kollektív vágy/képzelet helyezi Tokajt.
Főleg az árbevétel rubrikába kerülő számok maradnak el rendre a várakozásoktól.
Vannak sikerek, persze, de az eredmény minimum felemás. Ahogy egy hegyaljai bortermelő fejtegette nekem egyszer: miközben a borvidék elitje fejben és lassan életszínvonalban is Burgundia felé jár, addig a helyiek többségének mindennapi valósága inkább Pakisztánhoz van közel.
Az állam rendszeresen jön, és segít, de ezzel inkább csak kárt csinál. A világpiac nekünk kedvezpőtlen irányban mozog. És Tokajban mintha még azok a legendák, mítoszok sem működnének, amilyeneket más országok csúcsborvidékein nagyon hatékonyan használnak marketingre.
Megint a turáni átok?
A boros könyvek túlnyomó többségével ellentétben Pallagié nem a borvidék dicsőségét zengő, borainak legendáját dagasztó dolgozat, hanem inkább arra tesz kísérletet, hogy ezeket a legendákat, mítoszokat szembe állítsa a valósággal. Vagy akár megvizsgálja, igazak-e egyáltalán? Tényleg, meddig kell érlelni az aszút? Tényleg ősi magyar fajta a furmint? Tényleg a királyok bora a Tokaji?
A könyv címe „Tokaji keserű – Borokról és a szabadságról” (nem véletlenül rímel Alkonyi László 2000-es alapművére: Tokaj – A szabadság bora), műfaja kritikai esszé.
Megoldás persze nincs, de még lehet.
Pallagi Ferenccel beszélgetek a fenti podcastban, 80 percen át.https://444.hu/2021/09/25/az-ahitatos-hazudozasbol-ideje-kiszallni
A cuclib miért nem mutatta meg 1945 és 2010 között? Nem volt rá idejük, mi?
„akkor hozunk olaszból, spanyolból” témáról már leszakadtak, amikor bejött az EKÁER, meg az online számla. Akkor mindenkinek kiderült, hogy az Olaszországból behozott 5-600ezer hl soha nem indult el Olaszországból, és még a magyar határon sem ment keresztül, hanem egyszer csak a pincében került.”
888/2 kavarás? UNALMAS
tökfejűkém, ennyit tudsz?
kalap szart érsz a gazdádnak
Uj Péternek ki a gazdája?
„Budapest, 2021. szeptember 23. – Befejeződött a Grand Tokaj Zrt. tulajdonosváltásának jogi folyamata, amelynek eredményeképpen megszűnt a magyar állam tulajdonosi szerepvállalása a tokaji borvidéken és ezzel a teljes magyar bortermelésben. A társaság új tulajdonosa az idei évben megalapított, a Tokaji borvidék felemelkedését és borkultúrájának fejlesztését is célul kitűző Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány. A Grand Tokaj Zrt. a Tokaj-Hegyalja Egyetemmel való együttműködés révén, versenypiaci alapokon folytatja tevékenységét, ugyanakkor korábbi régiós integrátori szerepét is megtartja.
Megtörtént a Grand Tokaj Zrt. tulajdonos-váltásának bejegyzése, amelynek értelmében az UNESCO világörökség részét is képező Tokaj-hegyaljai borvidék egyik legjelentősebb borászataként tevékenykedő társaság százszázalékos tulajdonrészét a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány vette át.”
https://m.hvg.hu/gazdasag/20210917_szolo_szuret_bor_keves_draga_minosegi
Igyál ásványvizet, a szőlőmből nem kapsz !!!
„2021. évi szőlőár-előrejelzés – NETTÓ ÉS ŐSTERMELŐI
BRUTTÓ ÁRAKKAL
Fő fajták: Nettó ár Őstermelői
bruttó ár
fehér Furmint 98 Ft/kg 110 Ft/kg
fehér Hárslevelű 95 Ft/kg 107 Ft/kg
fehér Sárga muskotály 107 Ft/kg 120 Ft/kg
Tokaji borvidék
Borvidéki várható átlagár (középár) – 2021
Figyelem! Az előrejelzés nem az egyes ügyeletek során kötelezően
alkalmazandó árak meghatározására szolgál, hanem a szüret teljes
időszakában felvásárlásra kerülő mennyiségek összességére
vonatkozó várható nettó és őstermelői bruttó (azaz kompenzációs
felárral növelt) átlagárat jelzi”
A tokaji világhírű. Magyarországon. 😉
Ráadásul ha minden magyat család egyetlenegyszer egy évben aszút tenne az asztalára, nem lenne mit kivinni. Gyalázatos a marketingje.