Először állt ki nyilvános tévévitára az öt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, alig egy héttel az elővalasztás startja előtt. Az ATV stúdiójában Dobrev Klára (DK), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP) és Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) vitázott.
Jakab: Jólétet mindenkinek!
Szabadság, jólét és kiszámíthatóság – mondja Jakab. Szerinte ő a garancia az elszámoltatásra. Fizessenek meg a tolvajok, jólétet mindenkinek – tette hozzá.
Fekete-Győr: Velünk van korszakváltás
Mögöttem van az új politikai generáció, amelyik nem csak azt mondja, hogy Orbán, takarodj, hanem azt is tudja, hogy mi lesz utána – mondja Fekete-Győr András. Velünk van korszakváltás – tette hozzá.
Dobrev: Kormány-, és rendszerváltás
Gyors, sikeres kormányváltással lehet leváltani Orbán rendszerét, én érzem magamban ehhez az erőt – mondja Dobrev. Jövő áprilisban kormányváltás, utána rendszerváltás – tette hozzá.
Karácsony: A közös nevező
Két éve igyekszem közös nevező lenni a fővárosban, és a miniszterelnök-jelöltnek a hat párt között is közös nevezőnek kell lennie, olyannak, aki békét tud teremteni a háborús viszonyok között – mondja Karácsony.
Márki-Zay: Nem jobbra, nem balra, felfelé
Hétgyermekes, keresztény édesapaként mit keresek a politikában? – kérdezi Márki-Zay Péter. Szerinte a baloldali emberek támogatása is fontos neki, hiszen csak együtt, összefogással lehet ezt a rendszert leváltani. Szerinte a vidékiek és a bizonytalanok dönthetik el a 2022-es választást. Azt mondja, egy pártfüggetlen civil, mint ő, a volt fideszesek és a bizonytalanok bizalmát is meg tudja nyerni.
16 Responses
Tudjuk, Klára ????
„Józsi rendszert vált
I.
Méltányolva Józsi lojalitását a szocialista rendszer iránt, melyet újólag bebizonyított dr. Barta Edit leleplezésével az illetékeseknek, most már végleges érvénnyel őt nevezték ki a Feketetelki Állami Gazdaság élére.
Új helyén Józsit kilátástalannak mondható állapotok fogadták, meglátszott,,, hogy elődje viszonylag csekély mezőgazdasági ismerettel rendelkezett. Dr. Barta Edit vendéghallgatóként Dagesztánban a Dzsambul Dzsabajevről elnevezett bölcsészettudományi egyetemen végzett, latin-ógörög szakon. Diplomamunkáját Vergilius: Pásztorjátékok című költeményéből írta, az állásokat elosztó bizottság csak a címet olvasta el és ebből kiindulva az agráriumba irányította a frissen végzett szakembert. dr. Barta Edit tett néhány kísérletet számára idegen beosztásában, például azt javasolta, hogy a búza közé ültessenek tököt, de az első balsikerek után felhagyott reformpróbálkozásaival.
Az üzem általános helyzete sem könnyítette meg a dolgát. Az Állami Gazdaságot eredetileg mezőgazdasági tevékenység folytatására hozták létre, de a romló gazdasági helyzet – a súlyosbodó hitel- és adófeltételek folytán csődhelyzetbe került.
A földeken a termés olyan alacsonyan nőtt, hogy a gyalogbolha térdelve ette meg. Az istállóban a tehenek takarmány hiányában pénzbeni megváltást kaptak, olyan soványra fogytak, hogy a helyi általános iskola kölcsönkérte némelyiket, biológiai órákon az állati csontváz felépítését illusztrálták velük.
A mezőgazdasági eszközök és anyagok hiányában – a teljes géppark egy törött grófi fűkaszából állt – az alkalmazottak munka nélkül maradtak volna, dr. Barta Edit döntése nyomán különféle melléküzemágakat létesítettek a foglalkoztatásukra. Dodzsem pályát, kísérleti hajnövesztő műhelyt indítottak be, ravatalozó termet építettek – vallásos, illetve ateista temetések kiszolgálására. Néhány sajátos ötlettel is megpróbálkoztak: a gazdaságban dolgozó cigányasszonyok hagyományismeretére alapozva kártyajósdát nyitottak…”
„”A beszélő disznó” 1973 könyvhetén jelent meg, egy szatíra részeként. Az ilyenkor jellemző esős időben sokezres tömeg tolongott a Vörösmarty tér környéki sátrak előtt, igaz, a könyvek akkor, mai szemmel tekintve hihetetlenül olcsók voltak. Ezer forintért az egész ünnepi választékot hazavihette az olvasó, az én szatíra kötetem is csak 13 forintba került.
A bőséges kínálatból is kiemelkedett néhány mű, nagyon keresték Gyurkó Lászlónak a Kádár Jánosról írott életrajzát – az elsőt ebben a témakörben -, de ne tűnjön szerénytelenségnek, az én könyvem is sikert aratott. Délutánra sok sátorban már kirakták a táblát: „Kádár és Moldova elfogyott!”.
„A beszélő disznó” a könyvhét után is magához vonzotta az emberek érdeklődését. Nemcsak irodalmi fórumokon, kávéházi kompániákban foglalkoztak vele, de felkeltette a BM Állambiztonsági Főcsoportfőnökség figyelmét is. A III/III-as alosztály folyamatos kontroll alatt tartott akkoriban, „Bolygató” fedőnéven tartottak számon. Lehallgatták a telefonomat, ellenőrizték a postámat – néhány küldeményt el is koboztak, a Svájcba menekült záhonyi állomásfőnök beszámolója a szovjet csapatok 1956-os bevonulásáról máig sem került elő. Természetes, hogy ez a vitatott írás is felkeltette a gyanakvásukat. Sok évvel később a levéltárból megkaptam a velem foglalkozó paksamétát, kiderült, hogy valósággal tanulmányozták ezt a szatírámat. Az egyik vezető beosztott, Gáspár alezredes hosszan elemezgette, honnan vehettem az írásom témáját. Szóba került Orwell: „Állatfarm”-ja, egy amerikai szerző „A ló kérdez” című pamfletje és még számos más lehetőség. Ma már nincs jelentősége, de ha kell, leteszem a nagyesküt, hogy egyiket sem olvastam.
Aztán a politikai helyzet tovább konszolidálódott, az én szemmel tartásom szigorúsága is oldódott, majd végképp megszűnt. „A beszélő disznó” is szalonképessé vált, bekerült a felszabadulás után született száz legjobb novellát tartalmazó kötetbe. A „Józsi, a kurva anyádat” mondat országos beszédfordulattá vált”
https://uploads.disquscdn.com/images/64c1e2d4b6b1613a0a3d85d990de8dffd1a2f157a2bebfcfe4b4e038a5de37de.gif?w=800&h
ezdegeci
ennyi a programotok: O1G
https://uploads.disquscdn.com/images/64c1e2d4b6b1613a0a3d85d990de8dffd1a2f157a2bebfcfe4b4e038a5de37de.gif?w=800&h
gagyi kínai szoftverrel bárkiről, bármikor, akár rólad is.
„Az emberek hajlamosak hinni a szemüknek és a fülüknek. A deepfake technológia bűnügyi felhasználásai sokfélék lehetnek: gyerekek nevében kérhetnek pénzt az idősebb felmenőktől videohívás keretében, telefonon kérhetnek hozzáférést biztonságos rendszerekhez, vagy közszereplőket eljátszva manipulálhatják az embereket különböző célok érdekében” – írták a kutatók, a következő 15 év legnagyobb biztonsági fenyegetésének nevezve a deepfake-et.
Idén februárban először vetették be a technológiát választási kampányban, ám Indiában még csak arra használták fel, hogy egy politikus különböző, általa nem beszélt nyelveken és dialektusokban is meg tudja szólítani a szavazókat, és az utólag felvett beszédhez illeszkedjen a szájmozgása. ….
https://www.youtube.com/watch?v=LWLadJFI8Pk&t=1s
Itt van például az Apollo–11 tragédiájának felvétele, amely után Richard Nixon tájékoztatja a népet arról, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin életét vesztette a Holdon (deepfake 4:30-tól):
Tehát ócska bolsi trükk.
Köszi, hogy megint beraktad. Végig követtem a vitát. Tetszett, ahogy Tóth Berci leiskolázta őket. Hiába, na! Az Erő, az intelligencia az mszp mögött van és nem a „mindjárt összepisilem magam” Párbeszéd társelnökén. Klára naiv kisfiúnak nézte az összes jelöltet. A miskolci tahó, meg játszotta a nagyfiút. Életében egy bété gazdálkodását nem alakította, de bejelentkezett Kláránál a „patakvér” Torgyán-szerepkörre.
mindig ez van ha egy eleve gyári hibásként előállított terméket, még új korában rendszeresen rugdosnak
ennyi a programotok: O1G
ez kevés lesz.
„https://www.youtube.com/watch?v=JvdE6WKKC2U
A kommentek mindent elárulnak.”
Az LMP-s Ungár lapjából:
” (…) vitának azt nem lehet nevezni, amikor a miniszterelnökjelölt-aspiránsok arra használnak fel bő másfél órát, hogy a többnyire üres, untig ismert kampányszövegeiket puffogtassák Polt Péter börtönbe zárásról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, a korrupcióellenes ügyészségről, a Tiborcz-adóról, az oligarchák vagyonának zárolásáról, a fideszes káderek eltávolításáról, meg persze arról, hogy az egészségügynek, az oktatásnak, a kkv-knak és természetesen az istenadta népnek kell adni a pénzt.”
„lumpenindulatokkal választást nyerni lumpenországhoz vezet.”????
Hogy lehet a jogállam kiiktatásával jogállamot építeni? – kérdeztük Schiffer Andrástól annak apropóján, hogy a baloldali miniszterelnök-jelöltek vasárnapi előválasztási vitáján valóságos Szamuely Tibor-emlékverseny bontakozott ki az ATV stúdiójában.???? A neves jogász csak annyit válaszolt: “sehogy, ez egy fogalmi ellentmondás”. Majd úgy folytatta: az öt jelölt nem érti a jogállamiság egészét, az elszámoltatási ígéreteik egy katasztrófa-forgatókönyvhöz, polgárháborúhoz vezetnének. – Úgy tűnik, a teljes ellenzék “hozzádékásodott a DK-hoz”, amiben Orbán Viktornak is van felelőssége – érvelt Schiffer. A vitán teljes egyetértésben ígértek vagyonelkobzást, börtönt, a számlák befagyasztását, 99 százalékos büntetőadót, az állami intézmények vezetőinek azonnali menesztését, a Karmelita kolostor zár alá vételét, rendkívüli kíméletlenséget és sok, a vörös terror óta jól ismert fogást a “jogállamiság elkötelezett hívei.”
A mértéktartó, de következetesen kritikus állásfoglalásairól ismert Schiffer Andrást arra kértük, értékelje a baloldali jelöltek elszámoltatási ígéreteit. Az ügyvéd, volt politikus elöljáróban megjegyezte, Magyarországon minden lehetőség adott a kormány szabad választáson való leváltásához. Mégis fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a jelenlegi kormány csökkentette a kormányváltás és a választás tétjét, ami mérhetetlen frusztrációt gerjesztett a jelenlegi ellenzék körében. A Fidesz Schiffer András szerint nagyon veszélyes játszmát indított el, részben akkor, amikor a szavazópolgárok egyik fele ellenében alkotmányozott, de leginkább akkor, amikor számos, eredetileg egyszerű kormánytöbbséggel szabályozott döntést bebetonozott az Alaptörvénybe. Így kivont a következő kormány hatásköre alól fontos ügyeket és állami szerveket. Ráadásul Orbán Viktor érdeke volt, hogy Gyurcsány Ferenc elszámoltatás helyett a színpadon maradjon, így most ő lett a mérce az ellenzék szemében. Mindezek ellenére
a vasárnapi vitában elhangzottakra nincs épeszű magyarázat.
Schiffer András szerint látható, hogy a teljes ellenzék “hozzádékásodott a DK-hoz”. Az ő lumpen hangütésüket vették át. Mint a vasárnapi vitában is láttuk, Karácsony Gergely végig igyekezett rálicitálni Dobrev Klárára. Pedig, a klasszikust idézve:
lumpenindulatokkal választást nyerni lumpenországhoz vezet.
A neves jogász utalt az emlékezetes 11/92-es elhíresült alkotmánybírósági határozatra, amely elutasította a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt. A döntés alapja az volt, hogy “jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani”. Pedig, ha valamikor, akkor négy évtizednyi, szuronyok árnyékában eltöltött diktatúra után lehetett volna kreatív megoldásokról gondolkodni, de sem Kis János SZDSZ-e, sem Elek István MDF-e nem gondolta, hogy ez járható út. Arról nem is szólva, hogy a rendszerváltoztatás alkotmányát még a diktatúrában írták. A mostani öt jelölt tehát a jogállamiság egészét nem érti. Nem tudják, hogy egy jogállamban a tárgyi és formális elvek igenis előbbre valóak a szubjektív igazságérzetnél. Márpedig a 2012-es Alaptörvény és módosításai – mint Schiffer epésen megjegyezte: sajnálatos módon – de közjogilag érvényesek, így az ellenzéki jelöltek összes ígérete csak blöff. Nem véletlen, hogy meg sem kísérlik kifejteni, vajon miért is volna közjogilag érvénytelen a mostani állapot?
Ezek a fölkorbácsolt indulatok elképesztő nyomást fognak helyezni egy esetleges új többségre. Oda jutottunk, hogy a komplett ellenzék a pár százezer fős DK-s keménymagnak játszik. Persze lehet ezt tenni, de tudomásul kell venni, hogy ha nagyarányú ellenzéki győzelem is születik, a választók közel a fele akkor is a másik oldalra fog szavazni. Tehát ha igaz az az állításuk, hogy Orbán a választók egyik felének ellenében kormányozott, akkor ők most a másik fele ellenében akarnak? Ez esetben mennyiben különbek, mint a NER? Folytatom: miből gondolják Dobrev Kláráék, hogy nem fog kétmillió ember kimenni az utcára? Ráadásul látva azt, hogy Szigetszentmiklóstól Egerig milyen stabilitással vezetik az önkormányzataikat, miből gondolják, hogy ha nyernek is, négy év múlva nem zavarják el őket a polgárok? És akkor vajon mit fognak tenni Dobrevékkel és az intézkedéseikkel?
Schiffer András azt is láttatta, mennyire ingoványosak a remélt győzelem utáni napokra tett ígéretek:
Egy magánlakásban összeül majd az Alkotmánybíróság és megsemmisíti a parlamenti határozatokat, miközben kétmillió ember tüntet az utcán? Mégis mi fog történni, hogy képzelik ezt? Azt ígérik: a NER kiépülését segítő törvényeket kívánják annulálni. Ragyogó, de akkor ki és milyen objektív mércével állapítja meg, hogy melyik törvény szolgálja a NER kiépülését? A választási törvény például? Mert akkor Karácsony Gergely főpolgármesteri mandátuma is mindjárt megszűnik. Vagy pont a 22-es választás eredménye alól húzzák ki a talajt, amire a megtorlást alapozzák. Hol itt a végállomás? Ki fog jogbiztonságot szavatolni a hazai és külföldi befektetőknek?”
Az Alkotmánybíróság leírta: a jogbiztonság nem alapvató jog Magyarországon.
Na akkor ezt értse mindenki úgy, ahogy tudja, és ez hivatkozási alap lehet egy új kormánynak is.
Erre mondják, két élű fegyver!
Bezzeg, ahol még Alkotmánybíróság sincs.
Vagy
„Németországban az Alaptörvény (a továbbiakban: „Grundgesetz” vagy „GG”)
értelmében a bírói hatalmat a Szövetségi Alkotmánybíróságra, a szövetségi
bíróságokra és a tartományok bíróságaira kinevezett bírók gyakorolják.5 Az
Alaptörvény a rendes bírósági rendszer keretében öt legfelsőbb bíróságot irányoz
elő6
, amelyekbe a bírókat az adott szaktárcában illetékes szövetségi miniszter és a
Bírói Választói Bizottság (Richterwahlaussschuss) közösen választják ki, terjesztik
fel államfői kinevezésre. A Bizottság tagjai az illetékes tartományi miniszterek,
valamint a miniszterek számával azonos számú választott tag, akiket a Szövetségi
Képviselőház (Bundestag) választ meg.7 A német Alaptörvény jelzett
rendelkezésein kívül a bírók kinevezésével kapcsolatban két törvénynek van
jelentősége: a Bírák kinevezéséről szóló törvény („Richterwahlgesetz”, a
továbbiakban: „RiWG”)8 és a Bírákról szóló törvény („Deutsches Richtergesetz”
A RiWG előírja, hogy a legmagasabb szintű szövetségi bíróságokra a bírókat az
illetékes szövetségi miniszter és a Bírói Választói Bizottság közösen választják meg,
a megválasztásukat követően pedig a Szövetségi Elnök nevezi ki tisztségükbe. A
törvény külön kiemeli, hogy a kinevezéshez az adott szaktárcában illetékes
miniszter hozzájárulása szükséges.10 E rendelkezést a szakirodalom úgy értelmezi,
hogy a Bírói Választói Bizottság és az illetékes miniszter sajátos együttdöntési
eljárásban tesznek javaslatot a bíró kinevezésére a Szövetségi Elnöknek, azzal,
hogy a miniszternek vétójoga van a Bizottság javaslatával szemben.11”