Az amerikai hangosfilm atyja 1879-ben a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található kis faluban, Tolcsván született Fried (egyes források szerint Friedman) Vilmos néven egy népes zsidó család első gyermekeként. Önéletrajzi kötete szerint édesapja kiskereskedő volt, mellékállásban pedig még fogat is húzott. „Fájdalommentes” módszert dolgozott ki, amelynek megfelelően a gyanútlan, a szájára koncentráló páciens hátához forró vasat nyomtak, így a foghúzás gyötrelmét szinte már észre sem vette.
Fox mindössze kilenc hónapot töltött Tolcsván. Az történt ugyanis, hogy az Újvilágban szerencsét próbáló nagybátyjától egy idő után nem érkezett több levél, így Vilmos apja elindult megkeresni az elveszett fivért. Nem talált rá, és sohasem derült ki, mi történt vele. A családfő azonban úgy döntött, nem tér vissza Magyarországra. Táviratozott a feleségének, hogy adja el szatócsüzletüket, és gyermekükkel hajózzon át ő is Amerikába.
Kulturális kavalkád
A kis William New York egyik legszegényebb, bevándorlók lakta részén, a Lower East Side-on nőtt fel, amelyet a századfordulóra az iparosodás szegregált, munkásosztálybeli gettóvá alakított. A városnegyed légkörét erősen meghatározták a különböző etnikai kultúrák, valamint a közös nyomor. A domináns népességet többnyire ír, német, olasz, orosz, lengyel, valamint a Monarchiából érkező zsidók alkották. Ebben a közegben a gyermek William – aki később nevét az édesanya leánykori neve után Fuchsról, amely németül rókát jelent, Foxra angolosította – kortársaihoz hasonlóan a család létfenntartása érdekében már nyolcévesen dolgozni kényszerült. Újságot, majd édességet árult, később mosodai inasként, cipőpucolóként, esernyőárusként tevékenykedett. Iskolába csupán 11 éves koráig járt. A nehéz körülményekből való kitörés vágya igen erősen motiválta, s mert ehhez még kiváló üzleti érzék is társult, sorsa folyamatosan jobbra fordult.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. ősz számában olvasható.
