A lányomnak tegnap volt az első igazi, saját meccsélménye. Járt már focimeccsen kiskorában, pár évesen kivittem MTK-ra, és a Camp Nouban is jártunk családi nyaraláson, de ez volt az első alkalom, hogy nem velünk, hanem saját programként, a barátnőjével ment focit nézni. Elég jó kezdés a dugig teli Puskásban az angolok ellen, tétmeccsen. A barátnője apukája hívta meg őket, ráadásul, mint kiderült, baromi jó helyre, az egyik térfél közepe táján a legelső sorba.
Nagy hatással volt rá az egész, hazaérve irtó lelkesen mesélte, milyenek voltak közelről a melegítő játékosok, a hatvanezer kiabáló szurkoló és a többi, de a messze legerősebb élményt egy apa és a 12-13 évesre saccolt fia jelentette, pár sorral mögöttük, akik egész meccsen az angol játékosoknak kiabáltak biztatásokat a magyar kormánymédia modorában.
A kisfiú kedvenc szövege a „Buzi niggerek!” bekiabálás volt.https://444.hu/2021/09/03/a-fidesz-es-a-majomhangok
Egy válasz
A sok frusztrált izomagyú magukat szurkolónak nevezett véglény vajon miért nem azzal foglalkozik, hogy miért szerepelt ilyen gyengén a magyar válogatott?
A kocsma helyett az iskolába kellett volna járni!