A magyar lakossági gázárak 2013 óta, nyolc éve forintban változatlan szinten be vannak fagyasztva. A kiskereskedelmi ár körülbelül 0,031 euró/kilowattóra (az euró-forint viszonytól függően változhat). A mostani magas európai nagykereskedelmi ár felette van a jelenlegi magyar kiskereskedelmi árnak. Ez utóbbi a legalacsonyabbak egyike Európában, csak két balti államot előzünk meg.
A kiskereskedelmi árnak egyébként legalább két, két és félszer magasabbnak kellene lennie a nagykereskedelmi árhoz képest, hogy a tevékenységből befolyó bevétel fenntartsa a folyamatokat, hiszen az előbbi tartalmazza a molekula árán felül a szállítási, disztribúciós, tárolási költségeket, a szereplők egyéb költségeit és haszonkulcsát, valamint az adókat, többek között a 27 százalékos magyar áfát.
Ha kiskereskedelmi szinten – gázfogyasztóként – nem is feltétlenül, de a vállalati oldalról megérezhetjük a magasabb árakat a következő hónapokban. Hiszen fűtésre és egyéb energiaellátásra szinte minden magyar vállalat földgázt használ, ők pedig a világkereskedelmi árakkal szembesülnek. A földgáz költsége a műtrágyaárakon keresztül a teljes élelmiszeripari spektrumban benne van, de a kenyér vagy tejtermékek árát is közvetlenül meghatározza, hiszen részben vagy egészben földgázt használnak a sütéshez vagy a pasztörizáláshoz a cégek. A kérdés, hogy ezeket a megemelkedett költségeket tovább tudják-e hárítani ezek a vállalatok a vevőik felé, vagy kénytelenek nyereséget csökkenteni. A tippem az, hogy ebben az inflatorikus, poszt-Covid közegben nagyobb tér nyílik az előbbi lépésre. De ezt csak utólag, majd jövő ilyenkor tudjuk pontosan megmondani.https://g7.hu/adat/20210817/felrobbantak-az-europai-gazarak-a-tel-kritikus-lehet/
3 Responses
Amikor pedig olcsóbb volt akkor miért adták drágábban?
Kik?
Európában mindenki télen akar füteni.
A gáz ára szezonálisan is változik emiatt.
Magyarország gáztározóit okosan kiépítették, nyáron feltöltik olcsóbb gázzal, télen a lakossági fogyasztást nagyrészt fedezi.