NBZM. Csöbör Katalin is lecsúszott a Norvég Alap 77 milliárdjáról

• A magyar kormány múlt decemberben aláírt egy olyan szerződést, amelynek egyetlen mondata megállította a Norvég Alap 77 milliárd forintnyi, Magyarországra címkézett támogatását.
• Ez a passzus arról szólt, hogy konszenzusra kell jutni arról, hogy ki lesz a norvég alapos támogatás civil pályázatok lebonyolítója. Ez mintegy 4 milliárd forintos tétel, azaz csak egy kis része a teljes összegnek. A magyar kormány azonban nem akarta a 2014-ben már betámadott Ökotársat (illetve az általa vezetett konzorciumot) elfogadni erre a feladatra, a donorok viszont őket találták a legjobb pályázónak.
• Végül egyik fél sem engedett. És mivel az egész program elindításának ez a konszenzus volt a feltétele, így a projekt nem startolhat el. A norvégok azt az elvet érvényesítik, ami valahogy így hangzik: „ha nem egyezünk meg mindenben, nem egyezünk meg semmiben”.
• Kiderítettük: egy olyan alapítvány is jelentkezett a lebonyolítói posztra, amelyet Csöbör Katalin, fideszes képviselő alapított.
• Olyanra egyébként, hogy egy jogosult ország ne jusson hozzá a támogatáshoz, eddig éppúgy nem volt példa, mint arra, hogy a civil pályázatok lebonyolítóját ne tudják kiválasztani. Ez a vita mérföldkő, amelyben a magyar félnek inkább jó érvei vannak, semmint erős jogi eszközei. A donorok szempontjából az a fenyegető, hogyha nem állnak bele keményen a történetbe, rossz példa kerekedhet belőle
• Nemcsak a most határozottan elzárkózó norvégokon áll, vagy bukik a vásár: Brüsszelnek is lehet beleszólása ebbe az igen bonyolulttá vált, valójában egy jogi háromszögben játszódó történetben, aminek még nem biztos, hogy így lesz vége. Ám az unió inkább a norvégok oldalán áll.

Bonyolult, precedens nélküli jogi helyzet állt elő július 21-e után, amikor is hivatalossá vált, hogy a magyar kormány nem tudott megállapodni Norvégia, Izland és Liechtenstein (a donor országok) képviselőivel arról, hogy Magyarországon ki legyen az úgynevezett Norvég Alap-támogatások civil lebonyolítója. (A támogatás okáról, a vita hátteréről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)

Összesen 77 milliárd forintról van szó, amiből különböző fejlesztések, felzárkóztató, oktatási, kulturális programok, minisztériumok, önkormányzatok, civil szervezetek részesülhetnének azzal a céllal, hogy csökkentsék a hazai társadalmi egyenlőtlenségeket, növeljék a versenyképességet, modernizálják, azaz jobb hellyé tegyék Magyarországot.

Azaz elemi érdeke az országnak, hogy a támogatás megérkezzen hozzánk, ám jelen állás szerint ez nem történik meg. Méghozzá azért, mert ez a pénz, a mintegy 2,3 milliárd norvég korona – fogalmaz a norvég külügyminisztérium a 24.hu-nak, a hét elején megküldött válaszában –

többé már nem elérhető Magyarország számára.

A norvégok álláspontja (amelyről elsőként a szerdai Népszava számolt be) a „meg nem állapodás” bejelentése után láthatóan csak tovább keményedett. Korábban ugyanis még csak arról beszélt az ország külügyminisztere, hogy a magyar civilek támogatására valamilyen módot találni szeretnének, ám ilyen kategorikusan elutasító kijelentést sem a két héttel ezelőtti közleményben, sem a Politiconak adott későbbi interjújában nem tett a tárcavezető, Ina Marie Eriksen Søreide.

Szerintük a képlet meglehetősen egyszerű: miután a norvégoknál (pontosabban a donoroknál, Norvégiánál, Izlandnál és Lichensteinnél) van a kasszakulcs, és szerintük nincs megállapodás, így pénz sincs Magyarország számára. A magyar fél szerint szintén egyszerű a történet, csak teljesen másképp az: Norvégia tartozik Magyarországnak ezzel a pénzzel, adja azt oda mielőbb!https://24.hu/belfold/2021/08/04/norveg-alap-vita-magyar-kormany-meszaros-lorinc/

Fotó: Archív